Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1216 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám tagot a közgyűlés választ, míg két rendes és két póttagot az érdekképviseleti szervezet nevez ki a tagok közül a bizottságba. A kivető bizottság feladata az egyes tagok által fizetendő általános jövedelemadó és forgalmi adó megállapítása. A kivető bizottság az adót a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a tagok bevallás. , a rendelkezésre álló adatok, a véleményező bizottságok javaslata, valamint saját szakmai és helyi ismerete alapján állapítja meg. A kivető bizottság határozatát öttagú tanácsban hozza. A választott elnök akadályoztatása esetén a kivető bizottság saját tagjai közül választja meg ülésének elnökét. A kivető bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz, az elnököt is megilleti a szavazati jog. 9. A felszólamlási bizottság elnökből, négy rendes és négy póttagból áll. Az elnöki tisztséget az illetékhivatal kiküldöttje tölti be. Két rendes és két póttagot a közgyűlés választ, míg két rendes és két póttagot az érdekképviseleti szervezet nevez ki a tagok közül a bizottságba. A felszólamlási bizottság feladata a kivető bizottság adómegállapítása ellen benyújtott észrevételek elbírálása. A bizottság határozatképességéhez az elnökön kívül négy tag jelenléte szükséges. A bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz, az elnököt is megilleti a szavazati jog. 10. A tisztségviselők csak egy bizottságban működhetnek; saját adójuk megállapításában nem vehetnek részt. 11. A közgyűlésről, valamint a kivető bizottság és a felszólamlási bizottság tárgyalásairól jegyzőkönyv készítendő, amelynek egyik példányát meg kell küldeni az illetékhivatalnak. 12. Az ügyvitelt az adóközösség titkársága intézi. A titkár és a titkárság beosztottjai a vezetőségnek és a bizottságoknak tagjai nem lehetnek. A titkár a vezetőség és a bizottságok ülésein tanácskozási joggal vehet részt. A bizottságok ülésein tanácskozási joggal az érdekképviseleti szervezet titkárai is részt vehetnek. A kisiparosok adóközösségének a titkára és a titkárság beosztottjai az adóközösséggel munkaviszonyban állnak. Az adóközösség titkárát — a megyei, megyei városi, fővárosi tanács vb pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjének véleménye kikérése után — az érdekképviseleti szervezet elnökej^evezi ki. A munkáltatói jogokat a titkárral szemben az érdekképviseleti szervezet elnöke, a titkárság beosztottjai vonatkozásában — a vezetőség véleményének figyelembevételével — az adóközösség titkára gyakorolja. 13. A választott tisztségviselők és az alkalmazottak adóközösségi feladatuk ellátása tekintetében hivatalos személynek minősülnek. Egyes választott tisztségviselők költségtérítésben részesíthetők. Ennek mértékét az adóközösség ügyrendje határozza meg. B) 14. Az adóközösség közreműködése az adóztatásban a) kisiparosak vonatkozásában a tevékenységükkel kapcsolatban fizetendő általános jövedelemadó megállapítására, valamint a magánszemélyektől származó bevételük után fizetendő forgalmi adó megállapítására és beszedésére, b) magánkereskedők vonatkozásában a tevékenységükkel kapcsolatban fizetendő általános jövedelemadó és forgalmiadó megállapítására, valamint a forgalmiadó beszedésére terjed ki. 15. Az adóztatás — az adójogszabályok rendelkezéseinek megfelelően — adóbevallásadási kötelezettség mellett vagy átalányozással történik. 16. Az adóbevallásra kötelezett adóközösségi tag az adójogszabály szerinti adóbevallását — mind az általános jövedelemadó, mind a forgalmi adó vonatkozásában — a tárgyévet követő év jamiár 15-ig köteles két példányban benyújtani az adóközösséghez. 17. A forgalmi adó bevallására kötelezettek — az éves adóbevallástól függetlenül — a naptári év első három negyedéről negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 5-ig, a magánszemélyektől származó árbevételüket, forgalmi adókulcsok szerinti részletezéssel, az adóközösséghez írásban bejelenteni köteleseik. Ha a bejelentés szerinti forgalmi adó meghaladja a tárgynegyedévben esedékessé vált forgalmiadó-előleget, a különbözetet ugyancsak eddig az időpontig be kell fizetni.