Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1186 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 3. a szövetkezeti tagnak munkateljesítmény, földjáradék címén kapott járandósága, továbbá a tag vagyoni betétjére (részjegyére) fizetett osztalék és a tag által a szövetkezet részére nyújtott kölcsön kamata; Vhr. 11. §. (1) Munkateljesítmény alapján kapott adómentes járandóság alatt csak a közös munkában résztvevő szövetkezeti tagaknak és közreműködő családtagjaiknak — a jogszabályok keretei között — bármilyen formában kifizetett (kiadott, elszámolt) pénzbeni és természetbeni járandóságukat (munkadíj, munkaegységrészesedés, termésrész, kiegészítő részesedés, prémium, tagsági pótlék, fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos juttatás stb.) lehet érteni. Közösen végzett munkának — adózás vonatkozásában — a közös munkaszervezetben [a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknál az 1967. évi III. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerint] végzett munkát kell tekinteni, amelynek eredményeként létrejött összes termék, illetőleg szolgáltatásért kapott teljes ellenérték — az utólagos megosztástól függetlenül — a szövetkezetet illeti meg. (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 3. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) nem a közös munkából (alvállalkozás, saját költségre történő munkavállalás stb.), b) a szabályokkal ellentétes módon (hozzájárulás vagy engedély, a bér- és munkajogi rendelkezések megtartása nélkül stb.) keletkezik. * (3) A szövetkezeten kívül álló részére kifizetett földjáradék és a termelőszövetkezet tulajdonába került földért fizetett térítés (megváltási ár) is adómentes. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 4. a hadigondozottak járadéka, az egyéb szociális gondozásban részesülők ellátási díja, a nemzeti gondozási díj, a vakok személyi járadéka, a csökkent munkaképességűeket megillető keresetkiegészítés, valamint a munkaterápia keretében foglalkoztatott személyeknek ebből a munkájukból származó jövedelme; b) 1. a külföldi állampolgár, akinek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja — az ilyen egyezményben, illetőleg viszonossági gyakorlatban megállapított terjedelemben —; Vhr- 12. §. A külföldi állampolgárok — ideértve a külföldi állam diplomáciai, valamint konzuli képviseletének külföldi állampolgárságú tagjait is — adómentességére a kettős adóztatást kizáró és az egyéb nemzetközi egyezmények, valamint az e tekintetben fennálló viszonosság az irányadók. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. az ideiglenes jelleggel belföldön tartózkodó külföldi állampolgár külföldről származó jövedelme; 3. a külföldről származó jövedelem, ha annak adómentességét nemzetközi egyezmény (szerződés) biztosítja vagy, ha a jövedelmet az illető államban az általános jövedelemadónak megfelelő egyenesadó alá vonták és az illető állammal e tekintetben viszonosság áll fenn; Vhr. 13. §. Magyar állampolgár külföldről származó jövedelmének adókötelezettségét — a viszonosságon túlmenően — a kettős adóztatási; kizáró, valamint az egyéb nemzetközi egyezmények figyelembevételével kell elbírálni. A viszonosság fennállása tekintetében mind a külföldi (Vhr. 12. §.), mind a magyar állampolgár vonatkozásában a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) c) a mezőgazdasági lakosság jövedelemadója alá eső jövedelem; d) a jogi személy; e) 1. az adókivetés útján adóztatható jövedelme után a 65 éven felüli férfi, a 60 éven felüli nő és — korra tekintet nélkül — a 100%-os csökkent munkaképességű, az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytató magyar állampolgár, a pénzügyminiszter által rendelettel megállapított feltételek mellett; Vhr. 14. §. (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének e) 1. pontjában megjelölt adómentesség az adókivetés, vagy állandó adótétel útján adóztatható személyt illeti meg, aki tevékenységét — főfoglalkozásként, — a lakossági igények kielégítése céljából, — alkalmazott és társ nélkül folytatja, ha — a használatában levő földterület a 2877 m2nél (800 négyszögölnél) nem több és — adókivetés alá eső adóköteles jövedelmeinek együttes összege nem haladhatja meg az évi 36 000 forintot. (2) Az egyéb feltételek fennállása esetében a kisipari működési engedély mellett a főfoglalkozású munkaviszony (szövetkezeti tagsági viszony), továbbá a közülettől [Vhr. 52. § (1) bek.] származó és az évi összes bevétel 50%-anál nem nagyobb bevétel nem zárja ki az adómentességet. Az R. alkalmazásában főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a személyi igazolványban bejegyeztek. A földterület nagyságát — a közös háztartásban élők adómentességének elbírálásánál — a férj és a feleség, illetőleg a nagykorú családtagok közötti arányos megosztással kell megállapítani-