Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)
1971 / 58. szám
58. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1185 (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt személy adóköteles tevékenységével (foglalkozásával), jövedelemforrásával kapcsolatban munkaviszonyban, vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után is általános jövedelemadót köteles fizetni a 15. §-ban meghatározott módon. (3) A belföldről, valamint a külföldről származó és az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem egyaránt adóköteles. Adómentességek 2. §• (1) Mentes az általános jövedelemadó alól: a) 1. a munkaviszonyból, a munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyból, bedolgozói jogviszonyból, valamint a fizikai munkavégzésből származó és nyugdíjjárulék alá eső bérjellegű jövedelem, továbbá az időleges munkakötelezettség alapján végzett munka ellenértéke, a nyugellátás, a gyermekgondozási segély és a társadalombiztosításból származó minden járandóság (táppénz stb.); Vhr. 9. §. (1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellett meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) — a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható — bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. Fizikai munkavégzés esetében, — amennyiben nem vállalkozási jogviszonyról van szó — a munkaviszony fennállását minden esetben vélelmezni kell. A vállalkozási jogviszonynak nem minősülő alkalmi fizikai munka ellenértéke akkor is adómentes, ha azt nyugdíjjárulék alá nem vonták (pl- alkalmi hóeltakarítás). (2) Fizikai dolgozónak — adózás vonátkozásában — azt a személyt kell tekinteni, aki a szakmunkás, vagy a kisegítő alkalmazottak állománycsoportjába tartozik és akit egészben vagy túlnyomó részben fizikai munkát igénylő munkakörben foglalkoztatnak (pl. portás, gépkocsivezető stb.). A középfokú egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozókat — adózás vonatkozásában — fizikai munkavállalóknak kell tekinteni. (3) A munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban a rendszeresség fogalmát a 8/1970. (XI. 4.) SZOT számú szabályzat 1. §-a határozza meg. (4) Bérjellegű jövedelem a béralap (bérköltség) és a részesedési alap (jutalmazási keret) terhére fizetett alapbér, törzsbér, helyettesítési díj, pótlék, prémium, célprémium, céljutalom, nyereségjutalom, nyereségprémium, nyereségrészesedés, évvégi részesedés, kiegészítő fizetés, készenléti díj, jutalom, fagyszüneti díj. Hasonlóan bérjellegű kifizetés a jogszabályok keretei között létesített átalánybefizetéses rendszerben foglalkoztatottak szerződés szerinti munkabére, továbbá a munkáltató és más külső szerv között létrejött megállapodás alapján elvégzett munka után, a külső szerv által a munkáltató részére fizetett munkadíjból a munkában résztvevő saját dolgozók részére adott külön díjazás (jutalom, prémium) is. (5) Adómentes a munkaviszonyban, a szövetkezeti tagsági viszonyban álló és a megbízásos jogviszonyban eljáró személy saját munkájával kapcsolatos — a fennálló jogszabályok alapján — külön elszámolható költségtérítés jellegű járandósága (napidíj, szállás- és útiköltség, a saját ruha, gépkocsi használatáért kapott ellenérték, a különélési díj, az áthelyezési költség, a letelepedési segély, a takarítási és munkaruhamosási átalány stb.), továbbá az önkéntes tűzoltók díja, a tanúk díjazása. (6) Az R. alkalmazásában munkaviszonyból származó bérjellegű jövedelem a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos és nem hivatásos állományba tartozó tagjait e minőségükben megillető illetmény és egyéb járandóság is. (Mentes az általános jövedelemadó alól:) 2. a kimagasló teljesítményért kapott díjból (jutalomból), a pénzügyminiszter által rendelettel adómentessé nyilvánított egyéb jutalmazásokból, ösztöndíjból, tanulmányi, szociális segélyből (járadékból) származó bevétel; Vhr. 10. §. (1) A kimagasló teljesítményért kapott adómentes díj (jutalom) az Állami Díj stb., az olimpiai, világ- és európabajnoki versenyeken kimagasló eredményt elért sportolók részére adott jutalom, a kitüntetésékkel, miniszteri dicsérettel kapcsolatos anyagi elismerés stb. (2) Az R alkalmazásában adómentes egyéb jutalomnak az alapítványokból származó, továbbá a polgári védelmi feladatok teljesítéséért adott jutalom, valamint — a bérjellegű jutalmak [Vhr. 9. § (4) bek.] mellett — a munkáltatótól kapott nem bérjellegű, rendkívüli, esetenkénti jutalmat kell tekinteni. Ilyen a jubileummal, a törzsgárda tagsággal összefüggő jutalom, a fővárosi autóbuszvezetők részére adott éves forgalmi juttatás, a munkaverseny helyezettéinek, valamint általában a társadalmi munka elismeréseként adott jutalom stb.
