Tanácsok közlönye, 1971 (20. évfolyam, 1-61. szám)

1971 / 58. szám

1184 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 58. szám (Általános jövedelemadót köteles fizetni mindenki, akinek) b) az a) pontban nem említett és a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója alá nem eső egyéb tevékenységből (foglalkozásból), vagy jövedelemforrásból van jövedelme. Vhr. 3. §. Az R. 1- §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adóköteles: aj a föld- és házingatlan (lakás, üzlet, műhely, raktár, iroda, rendelő, műterem, munkásszállás, garázs stb.) bérbeadásából, az ingóvagyon használatának, valamely jog (lakásbérleti, használati jog stb.) gyakorlásának részben vagy egészben történő átengedéséből; b) a bel- és külföldi munkáltatóval fennálló nyugdíjjárulék ?Já nem eső munkaviszonyból [Vhr. 9. § (1) bek.]; c) a járadékból, a visszatérő szolgáltatásból; d) a vagyoni érdekeltségből (ideértve a részvénytársaságok részvényeseinek, korlátolt felelősségű társaságok, közkereseti társaságok és szövetkezetek, valamint a jogi személy jelleggel működő egyéb társulások, egyesülések tagjainak járandóságát, osztalékát stb. is), valamint a kölcsönügyletekből; e) az ingatlan megosztásából (parcellázásából), vagy több építési telek kialakítására, illetőleg több garázs létesítésére alkalmas ingatlannak osztatlan tulajdonközösséget eredményező eladásából; f) a nem öröklés útján szerzett teleknek és házingatlannak — a szerzéstől számított öt éven belül — az átruházó javára jelentkező értékkülönbözettel (Vhr. 36. §) történő eladásából, cseréiéből; g) az egyéb önálló vállalkozásból, vagy jövedelemforrásból (részesgazdálkodásból, bérszántásból, kertépítésből stb.), munkaviszonyon kívüli (megbízásos) jogviszonyból (bizományosi, gyűjtői stb. tevékenységből), valamint a kisipari szövetkezeteknél átalánybefizetéses rendszerben foglalkoztatottaknak az átalány megállapításánál figyelembe vett forgalmat meghaladó bevételéből származó jövedelem, valamint h) az a jövedelem, amelyet az állampolgár — figyelemmel a korábban már adóztatott, vagy adómentesített jövedelmére is — fogyasztási színvonalával (életkörülményeivel), vagy vagyonszerzésével kapcsolatban az adóhatóság megállapításával szemben igazolni, illetőleg valószínűsíteni nem tud. Vhr. 4. §. (1) A Vhr. 3. §-ának a) pontja alá esik a gazdaságilag nem művelhető földterületnek, valamint a kisebb terjedelmű építményeknek és az épülethez tartozó házikertnek, udvarnak (gépkocsi tárolására stb.) bérbeadása is(2)v Ingóvagyon bérbeadása — a Vhr. 2. §-a (1) bekezdésében szereplő kölcsönzést kivéve — az üzleti, üzemi, gazdasági, háztartási és egyéb berendezések, felszerelési tárgyak, gépek stb. használatának ellenszolgáltatás mellett történő átengedése. Ez a tevékenység abban az esetben is adóköteles, ha a bérbeadott tárgy nem az adózó tulajdona. (3) A Vhr. 3. §-ának a) pontja alapján kell adóztatni a hasznothajtó (kisipari, magánkereskedelmi stb.) tevékenység gyakorlásának — ellenszolgáltatás mellett — részben, vagy egészben történő végleges vagy ideiglenes átengedéséből származó jövedelmet is azzal, hogy a Vhr. 24. §-a alapján a tevékenységet tényleg gyakorló személyt a saját jövedelme után külön kell adóztatni. Vhr. 5. §. A Vhr. 3. §-ának b) pontja szerint adóköteles a külföldi munkáltatótól származó bér, a bedolgozóknak a betegségi biztosításról szóló jogszabályokban megjelölt határt meg nem haladó bére, a szabadságmegváltás címén kapott összeg stb. Vhr. 6. §. Ingatlanvagyon átruházásából származó jövedelem adókötelezettségének nem előfeltétele az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átírásaVhr. 7. §. (1) A mező- és erdőgazdasági ingatlanok haszonbérbe- vagy felesbérbeadása esetén az általános jövedelemadó fizetési kötelezettség a bérbeadót, egyéb bérbeadás esetén pedig a bérbeadó, illetőleg a bérlő közül azt terheli, akinek a részesedése — ideértve a kikötött egyéb hasznot és szolgáltatást is — a terméshozam felénél kisebb. (2) A részesedés arányára tekintet nélkül minden esetben általános jövedelemadóval adóznak azok a részesgazdálkodók (pl. dinnyékertészek), akik a termelést nem a (4) bekezdésben meghatározott módon, hanem folyamatosan végzik, vagy olyan terjedelemben vállalnak munkát, amelyet egymaguk nem képesek ellátni és családtagjaikon kívül másokat is foglalkoztatnak. (3) Az (1) és (2) bökezdésben foglalt rendelkezéseket a szövetkezeti tagnak a szövetkezettel részesművelésre (családi művelésre) kötött megállapodásával kapcsolatban, ha idegen munkaerőt nem foglalkoztat, alkalmazni nem lehet. (4) Nem köteles általános jövedelemadót fizetni, aki meghatározott növényféleség egyes munkáit (kapálás, kukoricatörés stb.) — írásbeli szerződés alapján — olyan terjedelemben vállalja, amelyet saját személyében elvégezni képes és az ezzel kapcsolatos díjazás nem haladja meg az adott szövetkezetben azonos munkát végző szövetkezeti tag javadalmazását. (5) A háztáji vagy illetményföld használatára jogosult általános jövedelemadót köteles fizetni akkor, ha erről a jogáról természetbeni vagy pénzbeni megváltás ellenében mond le. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni a mezőgazdasági termelőszövetkezet részéről eltartásban, a szociális alapból járadékban, illetőleg öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesülő szövetkezeti tag háztáji földjével kapcsolatban. Vhr. 8. §. Ha a tevékenység (jövedelemforrás) adókötelezettsége, illetőleg minősítése, valamint az ebből származó jövedelem adóztatásának módja tekintetében az eljáró szervnél vita merül fel, a szerv a pénzügyminiszter véleményét köteles kikérni.