Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 42. szám

42. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE "81J 7. §• (1) Nem lehet öregségi és munkaképtelenségi járadékot megállapítani annak, aki vagy akinek vele együtt élő házastársa a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadónak a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja. (2) Nem lehet özvegyi járadékot megállapítani annak, aki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadóját köteles fizetni, ha a megelőző naptári évre megállapított jövedelemadójának a kedvezményekkel csökkentett összege a 4000 forintot meghaladja. Nyugdíjévek Az 1971. évet megelőző tagsági idő nyugdíjévként figyelembevétele (A Tsznyr 25—26. §-ához) 8. §. (1) E rendelet hatálybalépését megelőzően szakszövetkezet, illetőleg jogelődje tagjaként eltöltött naptári éveket a Tsznyr 25. és 23. §-ainak a rendelkezéseitől eltérően a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén 1971. december 31-ig előterjesztett kérelemre lehet nyugdíjévként figyelembe venni. Kérelmet csak szakszövetkezeti tag terjeszthet elő. (2) Szakszövetkezeti tagsággal szerzett nyugdíjévként azt a naptári évet lehet figyelembe venni, a) amelynek teljes tartama alatt a tagság 1971. január 1-én működő szakszövetkezetnél, vagy jogelődjénél állott fenn és b) amely alatt a közös munkában — tényleges részvétellel — az 19G7. évet megelőzően a szakszövetkezet férfi tagja legalább százhúsz, nő tagja legalább nyolcvan munkanapot, az 1986. évet követően pedig a szakszövetkezet férfi tagja legalább százötven, nő tagja legalább száz munkanapot teljesített és c) amelyre a szakszövetkezeti tag a nyugdíjjárulékot megfizeti. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a beszámításnak nem akadálya, ha a szakszövetkezeti tag a beszámítani kert naptári évben valamely más — 1971. január 1-én működő — szakszövetkezetnek, illetőleg jogelődjének volt a tagja. (4) A szakszövetkezeti tag a (2) bekezdés c) pontjában megjelölt nyugdíjjárulók címén 1968. január l-e előtti időre évi 324 forintot, az 1967. december 31-e utáni időre pedig naptári évenként annak a havi nyugdíjjáruléknak a tizenkétszeresét köteles megfizetni, amelynek fizetése a szakszövetkezeti tagot az 1971. évben egyébként terheli. 9. §. Az a szakszövetkezeti tag, aki tagként történt belépése előtt valamely 1971. január 1-én működő) szakszövetkezetnél vagy jogelődjénél, mint családtag vett részt a közös munkában, a Tsznyr 27. §-a alapján a tagságát megelőző naptári éveknek — legfeljebb azonban öt évnek — a figyelembevételét akkor is kérheti, ha a 8. § rendelkezései szerint is jogosult időbeszámításra. A nyugellátások összegének alapját képező jövedelem (A Tsznyr 32. §-ához) 10. §. A szakszövetkezeti tag nyugellátása összegének megállapításánál a Tsznyr 32. §-a (2) bekezdését nem alkalmazható, (3) bekezdését pedig azzal aa eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdésben megjelölt időszaknak arra a tartamára is az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető munkabért kell számításba venni, amikor a szakszövetkezeti tag a szakszövetkezeti tagságával egyidejűen állott munkaviszonyban. (A Tsznyr 35. §-ához) XI. §• A Tsznyr 35. §-ában megjelölt időpont (1967. január 1.) helyett szakszövetkezeti tagnál 1971. január 1-ét kell érteni. A nyugellátások fedezete (A Tsznyr 83. §-ához) 12. §. (1) A szakszövetkezet a nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagjai után — a baleseti biztosítási díjat is magában foglaló — társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék a szakszövetkezeti tag nyugdíjosztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelem 6,5%-a. (2) A szakszövetkezet a tagok 1971. évi nyugdíjosztálya szerint figyelembe vehető havi jövedelmének 6,5 százalékát köteles visszamenőleg az 1970. évre is megfizetni mindazok után, akik 1971. január 1-én járulékfizetésre kötelezett tagjai voltak a szakszövetkezetnek. (3) A szakszövetkezet a társadalombiztosítási járulék fizetésének kötelezettségét átháríthatja arra a férfire, aki a megelőző naptári évben legalább harminckilenc munkanapot, illetve arra a nőre, aki legalább huszonnégy munkanapot nem szerzett.