Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 42. szám

816 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám (4) A szakszövetkezeti tagoknak a Tsznyr 83. §-a (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége 1971. január 1-től, illetőleg — későbbi belépés esetén — a nyugdíjbiztosítással egyidejűleg kezdődik. (5) A szakszövetkezetek tagjai és ezek hozzátartozói részére folyósított nyugellátásokat és mindezek fedezetére szolgáló bevételeket a „Meztgazdasági Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap"-on belül külön ki kell mutatni. Átmeneti rendelkezések (A Tsznyr 106. §-úhoz) 13. §. (1) A szakszövetkezeti tag által elszenvedett üzemi baleset és foglalkozási betegség alapián járó nyugellátások összegét akkor lehet a Tsznyr 34—37. §-ai szerint számított havi átlagjövedelem figyelembevételével megállapítani, ha az üzemi baleset 1970. december 31-ét követően történt, illetőleg a foglalkozási betegség megállapítására ezt az időpontot követően került sor. (2) A baleseti járadékban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő szakszövetkezeti tagnak 1970. december 31-e után bekövetkezett üzemi balesete (foglalkozási betegsége) esetében a nyugellátás összegét akkor lehet a Tsznyr 34— 37. §-ai szerint számított havi átlagjövedelem figyelembevételével módosítani, ha a szakszövetkezeti tag a korábbi és az újabb üzemi baleset (foglalkozási betegség) együttes következményeként magasabb fokozatba (rokkantsági csoportba) kerül vagy meghal. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt személy munkaképességének csökkenése állapotrosszabbodás miatt fokozódik vagy halála állapotrosszabbodás következménye, az igényt annak a jogszabálynak az alapján kell elbírálni, illetőleg a nyugellátás összegét módosítani, amely szerint a baleseti járadékot (baleseti rokkantsági nyugdíjat) korábban megállapították. Hatálybaléptető rendelkezések 14. §. Ez a rendelet 1971. január 1-én lép hatályba; egyidejűleg a Tsznyr 92. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint 93. §-a hatályát veszti. Fehér Lajos s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese Miniszteri rendeletek Az egészségügyi miniszter 10/1970. (X. 6.) EüM számú rendelete a gyógyszerkészítmények czínezéséről (festéséről) A gyógyszerészeiről szóló 1948. évi XXX. törvény 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: 1. §• A rendelet hatálya a gyógyszerkészítményekre, valamint a bevételre szánt gyógyszeres tokokra terjed ki 2. §. (1) Színezék (festék) a gyógyszerkészítmény megkülönböztető jelzésére szolgáló — nem hatóanyagként szereplő — színező (festő) tulajdonságú anyag, illetőleg termék. (2) Színezéket (festéket) csak olyan mennyiségben szabad a gyógyszerkészítmény színezésére (festésére) használni, hogy a szokásosan rendelt átlagos napi gyógyszeradagra legfeljebb 0,01 g színezék (festék) jusson. 3. §. A gyógyszerkészítmény színezésére (festésére) kizárólag az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban: OÉTI) szakvéleménye alapján az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett színezékek (festékek) és azok keverékei használhatók. 4- §• (1) A színezék (festék) minőségére, csomagolására, forgalomba hozatalára, tárolására és ellenőrzésére az élelmiszerek és italok színezékeire (festékeire) vonatkozó jogszabályok és szabványok az alábbi bekezdésekben foglaltak figyelembevételével irányadók. (2) A színezékek (festékek) és azok keverékeinek csomagolási egységei csak abban az esetben hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel gyógyszerkészítmények színezésére (festésére), ha a csomagolások gyártási sorozatainak minőségét egészségügyi szempontból a Gyógyszeripari Ellátó és Szolgáltató Vállalat (továbbiakban: GyESzV) megkeresése alapján a Gyógyszeripari Ellenőrző Laboratórium (továbbiakban: GyEL) megvizsgálta és megfelelőnek minősítette. A megkereséshez csatolni kell a gyártó cég által kiállított minőségi bizonyítványt.