Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 25. szám

538 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 25. szám — a központi gazdálkodás körébe vont termékeket a megyei szövetségek bevonásával — a területi ellátási követelmények figyelembevételével — elosztani az érdekelt kereskedelmi sezrvezetek között; — árhatósági jogkörében figyelemmel kísérni és ellenőrizni a szövetkezeti kereskedelemben is, hogy az árképzés és a szövetkezeti árpolitika az árhatósági rendelkezéseknek és a kereskedelempolitikai célkitűzéseknek megfelel-e; — az ágazati irányítás követelményei által megszabott mértékben gondoskodni a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet folytató szövetkezeteknek az információ szolgáltatásába, illetve áramlásba való bekapcsolásáról a KSH és a minisztérium rendelkezéseinek megfelelően, illetve azokkal összhangban; — figyelemmel kísérni és ellenőrizni a szövetkezeti kereskedelemben is az üzleti szabályzatok rendelkezéseinek betartását, a fogyasztói érdekvédelmet biztosító rendelkezések érvényesülését, az általánosítható tapasztalatokhoz fűződő következtetések levonása és az ezek érvényesítése érdekében szükséges átfogó intézkedések megtétele céljából; — a különféle munkamódszerek alkalmazásával (helyszíni vizsgálat, beszámoltatás, az információs rendszer keretében szerzett tájékozódás stb.), ellenőrizni a szövetkezeti kereskedelem részvételét a megye lakosságának ellátásában, különös figyelemmel az idényfeladatokra (pl. nyári vásár, karácsonyi bevásárlások stb). vagy felkészülésre, az alapvető cikkek, valamint egyéb napi cikkek készletezési politikájára, mindezeknek az ellátás színvonalára gyakorolt hatására; — indokolt esetben előmozdítani a szövetkezetek megfelelő finanszírozását hitelkérelmei támogatása útján; — ellátni a szövetkezeti kereskedelmet érintően is azokat az igazgatási jellegű hatósági feladatokat, amelyeket a jogszabály hatáskörébe utal; — kivizsgálni — a járási, városi és nagyközségi szakigazgatási szervek útján — a kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató szövetkezetekkel kapcsolatosan előterjesztett — a tanácsszervek hatáskörébe tartozó — panaszokat és a vizsgálat eredményéhez képest megtenni a szükséges intézkedéseket; — a megyei tanácsok vb kereskedelmi osztályai új feladatát képezi a szövetkezeti munkaviszonyban állók szakmunkásképző és egyéb szaktanfolyamainak engedélyezése és felügyelete. Erre vonatkozóan a 13/1969. (XII. 30.) MüM sz. rendelet alapján Bk M rendelet készül. A fentebb ismertetett összeállításból nyilvánvaló, hogy a megyei tanácsok vb kereskedelmi osztályai a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi és vendéglátóipari (vagyis a belkereskedelmi ágazathoz tartozó) tevékenységével kapcsolatosan lényegében ugyanazokat a feladatokat látják el, mint amelyek más, az ágazathoz tartozó tevékenységet folytató állami vállalatok vagy társadalmi szervek működésével kapcsolatosan ágazati irányítási feladatkörükbe tartoznak. Az ágazati irányítói jogkör gyakorlásának módja tekintetében azonban már van bizonyos különbség, mert a tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szerveket az 1003/1969. (II. 23.) Korm. számú határozat értelmében — a megye területén működő szövetkezetekkel kapcsolatos általános érvényű intézkedésekben a megyei szövetséggel egyeztetési kötelezettség terheli. ^ A megyei szövetséggel való egyeztetési kötelezettség feltételezi, hogy a szövetségek a megyében működő fogyasztási szövetkezetek gazdasági helyzetéről széleskörű információval^ rendelkeznek. Az ágazati irányítás körében — megfelelő munkakapcsolat formájában — ezeket az információkat a kereskedelmi szakigazgatási szervek jól felhasználhatják a szövetkezeti kereskedelem működésének értékelésénél, s kiinduló alapja lehet az ágazati vizsgálatoknak is. Ugyancsak munkakapcsolat formájában a megyei szövetségek bevonhatók a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi tevékenységének értékelésébe, a részükre adandó ajánlások és üzletpolitikai irányelvek kialakításába. Természetesen e közreműködés kizárólag informatív tartalmú, segítő jellegű lehet és nem lépheti túl az érdekképviselet kereteit. Az ÁFÉSZ-ek felvásárlási és ipari tevékenységének ellenőrzése, minthogy az más ágazati irányító és ellenőrző tevékenység körébe tartozik, az 1030/1969. Korm. sz. rendelet III. fejezete értelmében továbbra is az illetékes ipari, illetve mezőgazdasági szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladat. A különböző termelő szövetkezetek kereskedelmi tevékenységének ágazati irányítása és ellenőrzése azonban a jövőben is a kereskedelmi szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozik. B. A szövetkezeti kereskedelem állami -felügyelete Az állami felügyeletet az 1030/1969. Korm. sz. határozat IV. fejezet 2. pontja értelmében a szövetkezetek székhelye szerint illetékes városi vagy járási tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. A 60—4/1969. (TK. 49.) TO sz. közlemény utal azonban arra, hogy indokolt a feladatokat a végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szervek között megosztani. Ennek megfelelően minden érdemi döntést a végrehajtó bizottság saját hatáskörében tart meg (pl. alapszabály jóváhagyása, törvénysértő határozatok megsemmisítése, stb.), míg a szakigazgatási szervek feladataivá teheti e döntések előkészítését, vizsgálatok lefolytatását, valamint a szövetkezetek folyamatos működésével kapcsolatos feladatok ellátását. A közlemény egyetlen szakigazgatási szerv kijelölését tartja célszerűnűek, amely az ÁFÉSZ-ek esetében, — ezek kereskedelmi alaptevékenysége folytán — a kereskedelmi szakigazgatási szerv. A szövetkezetek állami felügyeletével kapcsolatos új tanácsi feladatok rendszerezése érdekében szükséges lerögzíteni, hogy a szövetkezetek állami ellenőrzése három vonatkozásban eddig is érvényesült; — a pénzügyi revízió keretében a szövetkezetek állami befizetési kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése; — a hatósági ellenőrzések keretében a hatósági előírások pl. a fogyasztói érdekvédelem, az árhatósági előírások, a tűz- és üzemrendészet, a munkavédelem szabályai betartásának vizsgálata; — az ágazati irányítás és ellenőrzés keretében folytatott vizsgálatok, amelyekre az 1030/1969. Korm. sz. határozat 3. fejezete utal és amelyeket az összefoglaló „A" pontja részletezi. E vizsgálatok közös jellemzői, hogy a szövetkezeteket éppen úgy érintik, mint a népgazdaság, illetve a kereskedelem bármely szervezetét, függetlenül a felügyeleti vagy a szektor szerinti hovátartozástól. Ezekhez járul negyedikként a szövetkezetek működése feletti állami felügyelet. Korábban a felügyeleti funkciók jelentős többségét a szövetkezetek szövetségei gyakorolták, ellenőrizték az alapszabályszerű működést, figyelemmel kísérték a törvényességet, vizsgálták és lényegében jóváhagyták a szövetkezetek mérlegeit, elvégezték az általános revíziót, stb. A MÉSZÖV ilyen irányú funkciói megszűntek és az -állami felügyeletet a szövetkezet székhelye szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja. Az állami felügyelet jogkörében, a jogszabályok által meghatározott keretek között a felügyeletet ellátó tanácsi szervek feladata; hogy — megvizsgálja a szövetkezetek által készített és a közgyűlés által elfogadott alapszabályt, amelynek jóváhagyása a végrehajtó bizottság által történik, — engedélyezze a szövetkezetek működését, — ellenőrizze a szövetkezeti működés és gazdálkodás törvényességét, — jogszabály, vagy alapszabály megsértése esetében törvényesen eljárjon, megfelelő intézkedéseket tegyen, — a jogszabály által méghatározott esetekben felszámolási eljárást rendeljen el. (Minthogy a tanács a szövetkezetek felett tulajdonosi jogokat nem gyakorol, így tulajdonosi ellenőrzési jogai, feladatai nincsenek. Nem terjedhet ki tehát az ellenőrzés és a szövetkezeti gazdálkodás hatásfokának, a vezetés színvonalának megítélésére. Ez a tagok, mint tulajdonosok funkciója, amit részben (elsősorban a közgyűlésen) saját