Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 539 maguk, részben az általuk választott felügyelőbizottságok útján gyakorolnak.) A íő ieladat tehát az, hogy az állami felügyeletet gyakorló végrehajtó bizottság e jogkörében megvizsgálja, hogy a beterjesztett alapszabály megfelel-é a jogszabályok rendelkezéseinek, törvényes keretek között történt-e annak elfogadása, a tagság részéről, majd határoz a jóváhagyás felől. Annak megállapítása, hogy a szövetkezetek szerveinek működése megfelel-e a jogszabályok és az alapszabályok rendelkezéseinek, — a közgyűlési határozatokból és az elnökség intézkedéseinek ellenőrzése során hivatalból, — a bejelentések, panaszok alapján, vagy ügyészi óvásra, annak indítványára vizsgálattal, — továbbá állami, társadalmi, szövetkezeti szerv kezdeményezésére felülhírálatial történik. Amennyiben az állami felügyeletet ellátó szervek törvényesség szempontjából kifogásolni valót állapítanak meg a szövetkezet tevékenyságében, ezt a szövetkezet elnökével határozatban közlik és felhívják a törvényellenes működés megszüntetésére. Ilyen esetben a szövetkezet szervei kötelesek a szükséges intézkedést megtenni. (A fentiekben ismertetett állami felügyeleti feladatok mellett változatlanok a tanácsi szervek kereskedelmi szakigazgatási feladatai az olyan szövetkezetek tekintetében, amelyek székhelyük alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága állami felügyelete alá tartoznak. Ezek a tanácsi szervek továbbra is gyakorolják mindazokat az ellenőrzési jogokat, amelyeket a Belkereskedelmi Minisztérium az ágazati irányítás és ellenőrzés körében rájuk bízott és gyakorolják a hatósági, illetve államigazgatási hatáskörükből folyó jogokat és kötelezettségeket. A hatósági jogosítványokkal kapcsolatos eljárás, az üzletprofilok betartásának ellenőrzése, az áruellátás és a szövetkezeti üzletpolitika figyelemmel kísérése az árellenőrzés stb. változatlanul annak a járási, vagy községi tanácsi kereskedelmi szakigazgatási szervnek a feladata, amelynek területén a szövetkezeti hálózat működik. Ez a tanácsok ellátási felelősségéből természetszerűen következik.) Az illetékes tanács végrehajtó bizottsága megbízásából a kereskedelmi szakigazgatási szerv az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek állami felügyelete körében általában az alábbiak szerint jár el: a) Az 103C/1969. (VIII. 17.) Korm. sz. határozat IV. fejezet 4. pontja szerint a közgyűlés által elfogadott alapszabályt 15 napon belül kell jóváhagyás végett az illetékes tanács végrehajtó bizottságának megküldeni. A beérkezéstől számított 60 nap alatt kell határozni (60—4/ 1969. TO. IV. fej. 2. bek.) Mielőtt a szakigazgatási szerv jóváhagyásra előterjeszti az alapszabályt, vizsgálnia kell, hogy annak tartalma nem ütközik-e jogszabályba és hogy szabályszerű volt-e annak előkészítése. (A részközgyűlés elrendelte-e a városi, járási tanács végrehajtó bizottsága elé való terjesztését.) b) Igen fontos, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki az állami felügyeletet ellátó tanácsok végrehajtó bizottságai és kijelölt szakigazgatási szervei, valamint a szövetkezetek felügyelőbizottságai és elnökségei között. Célszerű, hogy az illetékes tanácsi szervek a közgyűlés határozatain túlmenően megkapják a felügyelő bizottságok állásfoglalásait és az elnökségi ülések határozatait. Ez a törvényesség folyamatos ellenőrzésének legracionálisabb módja. Az esetleges helyszíni ellenőrzésbe a szövetkezet felügyelő bizottságát az említett kormányhatározat IV/5. pontja értelmében a lehetőség szerint be kell vonni. c) Helyes, ha az ÁFÉSZ-ek részközgyűlésein, amelyekre a tanács végrehajtó bizottságát és szakigazgatási szervét meghívják, mind az állami felügyeleti, mind az ágazatilag érdekelt járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve (amenynyiben a két hatáskör gyakorlója nem azonos) résztvesz. d) A megyei tanácsok vb kereskedelmi osztályai számára jelent feladatot, hogy a szövetkezetek megyei szövetsége feletti állami felügyeletet ellátó végrehajtó bizottságnak ezirányú tevékenységét — a végrehajtó bizottság felhívása alapján elősegítsék. A felsorolt feladatokból kitűnik, hogy az általános fogyasztási és ériékesítő szövetkezetek, illetve ezek szövetségeinek állami felügyelete valamennyi szakigazgatási szervre — az eddigi ügyiendszerinti működésükön túlmenően — további kötelezettségeket hárít. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy a kereskedelmi szakigazgatási szervek a megnevekedett feladatokhoz a lehetőség szerint szervezetileg is alkalmazkodjanak. III. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőcég szervezetének és eljárásának módosításával kapcsolatos rendelkezések. A 43/1969. (XII. 11.) Korm. sz. rendelet és az ehhez kapcsolódó 16/1969. (XII. 11.) BkM sz. rendelet 1970. január 1-ével az Állami Kereskedelmi Felügyelőség szervezetét módosította. E rendeletek értelmében a területi (megyei, fővárosi) kereskedelmi felügyelőségek a megyei (fővárosi) tanács VB irányítása alatt és költségvetésében működnek. Szervezetileg a megyei tanács VB kereskedelmi szakigazgatási szervének önálló csoportjaként (a fővárosban a Kereskedelmi Főosztály osztályaként) „Kereskedelmi Felügyelőség" elnevezéssel helyezkednek el. A kereskedelmi felügyelőségek feladatkörét változatlanul a 10/1967. (IV. 12.) Korm. sz. rendelet 2. és 3. §-a határozza meg. A működésük körében tehető intézkedések sem változtak (az előbbi rendelet 6. és 7. §-a). A kereskedelmi felügyelőség hatásköre a tanácsok (megyei, fővárosi,) illetékességi területére terjed ki. Hatáskörüket és eljárási jogukat egyébként értelemszerűen továbbra is a 11/1968. (X. 10.) BkM sz. rendelet szabályozza. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a fogyasztási érdekvédelmi munka egységes eljárásának biztosítása érdekében a kereskedelmi ágazat egészére ellenőrzési irány* elveket bocsát ki. A tanácsok végrehajtó bizottságai ille—] tékes vezetőinek hozzájárulásával célvizsgálatok elvégzé-; sére vonhatja be a kereskedelmi felügyelőségeket, fellebbezési hatóságként intézkedik a felügyelőségek hatá--. rozataival szembeni jogorvoslatoknál. A felügyelőségnek a kereskedelmi osztály szervezetében való működése nem érinti a kereskedelmi osztály,' illetve a kereskedelmi felügyelőség működési szabályait.' A felügyelőségek átszervezése megfelelő alapot teremtett arra, hogy a kereskedelmi szervezetek szakmai ellenőrzése egy hatóságnál, a tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának hatáskörében összpontosuljon. A kereskedelmi felügyelőségek a tanácsi apparátusban is változatlanul a 10/1967. (X. 10.) Korm. sz. rendelet szerint kötelesek működni. Feladataik nem oldódhatnak fel' az osztály munkájában, önálló munkaterv szerint dolgoznak, amelynek összeállításánál a helyileg jelentkező feladatok mellett az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség által — a végrehajtó bizottságok illetékes vezetőinek hozzájárulásával — megjelölt célvizsgálatokat és vizsgálatra ajánlott témákat is figyelembe veszik. A kereskedelmi osztály, illetve a felügyelőség feladatkörébe azonos kötelezettségek is tartoznak, ezért az egységes szervezeten belüli hatékonyabb munkaszervezés érdekében célszerű a kapcsolódó feladatok, munkamódszerek összehangolása, bizonyos módosítása. Az ágazati irányítás és a vállalati felügyeleti funkciók,' , valamint az operatív hatósági ellenőrzés összehangolt munkamódszereinek változatos formái alkalmazhatók: j — egyes kérdéseket egymástól elhatárolva vizsgálhatnak, — azonos témákkal más-más területen foglalkozhatnak," — egy-egy feladat meghatározott részeit előzetes elhatárolással végezhetik, — közösen folyhatathatnak vizsgálatokat, — a szakigazgatási szerv bármely eljárása során megállapított szabálysértési tényállás esetén — ha az ügy a felügyelőség hatáskörébe tartozik — indokolt, hogy az eljárást a felügyelőség folytassa le. — a szakigazgatási szerv bármely vizsgálati megállapítása alapján az osztály az alsóbbszintű tanácsszerveket