Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 25. szám

25. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 537 nak az árellenőrzés konkrét tárgyára és a végrehajtás módszereire vonatkozóan. Az árellenőrzés magában foglalja — az árakra vonatkozó hatósági előírások betartásának ellenőrzését, — a hatósági előírások piaci viszonyokra gyakorolt hatásának elemzését, — a vállalatoknál alkalmazott árpolitika, piaci maga­tartás és ezek hatásainak vizsgálatát, elemzését, — a tényleges áralakulás figyelemmel kísérését és az árváltozások okainak vizsgálatát, — az árak nyilvántartásával, feltüntetésével kapcso­latos ellenőrzést. Az irányelvek kihangsúlyozzák, hogy mivel az ágazati árellenőrzés valamenyi szektor tevékenységére kiterjed, ezért indokolt, hogy a kereskedelmi osztályok vizsgála­taikba más szerveket is bevonjanak. Ez történhet a me­gyei szintű árhatósági jogkört gyakorló egyéb osztályok vagy az alsóbbfokú tanácsok szakigazgatási szervének részvételével is. Az irányelvek közzététele óta a kereske­delmi felügyelőségek is a kereskedelmi osztályok szer­vezetébe tartoznak. így megfelelő együttműködéssel — az árellenőrzésbe bevont különböző szervek adottságainak figyelembevételével — bizonyosfokú munkamegosztást le­het megvalósítani az árellenőrzési feladatok megjelölé­sénél. A minisztérium helyesnek tartja a már sokhelyütt ki­alakult gyakorlat általánosítását, hogy a megyei szintű tanács vb kereskedelmi szakigazgatási szervek szakmai apparátusa elsősorban az árkialakítás és árpolitika vál­lalati ellenőrzésének kérdéseivel foglalkozzék, míg az üzleti árak alkalmazásának és érvényesítésének ellenőrzé­sébe — a reális lehetőségek figyelembevételével — von­ják be az alsóbbszintű tanácsi kereskedelmi szakigaz­gatási szerveket, illetve a tanácsszervek tevékenységét — mint hatósági jogkörű teendőket — irányítsák. Szük­séges, hogy a kereskedelmi felügyelőségek az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség intenciói és az illetékes tanácsi szervek által meghatározott feladatok egyezte­tése mellett az ármunka minden fázisára kiterjedő ellen­őrzéseket végezzenek. Az Utasítás külön kitér arra a követelményre, hogy a megyei jogú városok területén a fogyasztói árellenőrzési tevékenységet a megyei és a megyei jogú városi tanács vb kereskedelmi osztályai egymással koordinálva vé­gezzék. Mindehhez szükséges, hogy az árellenőrzésben részt­vevő szervekkel a kereskedelmi osztályok ismertessék árellenőrzési programjaikat olyan bontásban, hogy abból az érdekeltek világosan lássák a reájuk háruló kötele­zettségekei. A kereskedelmi osztályok árellenőrzési programjainak összeállításához megfelelő segédletet nyújtanak — a minisztérium által évenként kiadott árpolitikai irányelvek; továbbá — a minisztérium részéről félévenként közreadott ár­ellenőrzési program. A minisztérium féléves árellenőrzési programja tartal­mazza a kereskedelmi osztályoknak — a tárca által fon­tosabbnak minősített időszerű, konkrét árellenőrzési ten­nivalóit és azok végrehajtására vonatkozó módszertani útmutatót is. A fentieken kívül a minisztérium az ármunka egyes kér­déseivel foglalkozó közleményekkel, állásfoglalásokkal, az árellenőrzés tapasztalatainak értékelésével is segíti a ke­reskedelmi osztályok ezirányú munkáját. Az árellenőrzés ágazati feladata közvetlenebbé és szé­lesebbkörűbbé vált „a kisipari, valamint az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szövetségeivel kapcsolatos egyes kérdésekről" szóló 1030/ 19G9. (VIII. 17.) Korrn. sz. határozat megjelenése óta. Ép­pen ezért cé'szerű a lehetőség szerint az ÁFÉSZ-eknél tartott árellenőrzések egy fázisaiba — elsősorban a szö­vetkezetek árképzési munkáját elősegítő elemző felada­tokra —, mint érdekképviseleti szervet, a MESZÖV-öt munkakapcsolat formájában bevonni. 17. A kisipari, valamint az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel, továbbá ezek szövetségeivel kapcsolatos egyes kérdésekről E kérdések szabályozására vonatkozóan megjelent az 1003/1969. (II. 23.) Korm. sz. határozat, amely tisztázta a szövetkezeti mozgalom társadalmi és gazdasági szerepével összefüggő kérdéseket. Megjelentek továbbá azok a jog­szabályok is, amelyek az ÁFÉSZ-ek, KTSZ-ek és ezek szövetségeivel kapcsolatos alapvető kérdéseket rendezték (az 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. sz. határozat, a 2023 1969. (VIII. 17.) Korm. sz. határozat és a 60—3/1969. (TK. 49.) TO számú közlemény]. Az említett jogszabályok kapcsán a tanácsi kereskedel­mi szakigazgatási szervek hatásköre nem bővült ugyan, azonban az ágazati irányítás az ÁFÉSZ-ek vonatkozásá­ban közvetlenebbé és szélesebbkörűvé vált. Ezen túlmenően a kereskedelmi szakigazgatási szervek­nek számolniok kell azokkal a feladatokkal is, amelyele végrehajtó bizottságaiknak az ÁFÉSZ-ek és a szövetke­zetek szövetségei felett gyakorolt állami felügyeleti jog­köréből reájuk hárulnak. Mindezek figyelembevételével a szövetkezetek működé­sével kapcsolatos tanácsi irányító és felügyeleti funkciók ellátására a következő elveket célszerű alkalmazni. A) A szövetkezeti kereskedelem ágazati irányítása Az Utasítás Ifi. fejezete értelmében „az osztály ágazati irányító és hatósági jogköre a megye (mj. város) területéri kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet folytató vala­mennyi szervre és ipariogosítvánnyal rendelkező személy-r re kiterjed." Az Utasítás nem választja külön az ágazati irányító és ellenőrző feladatokat a különböző kereskedeK mi szervek tekintetében, tehát azokat egyértelműen aa ágazati irányítás körében érvényesíteni kell a szövetkezett' kereskedelem vonatkozásában is. Az irányítás módszerei azonban módosultak, s e köteled zettséggel járó terhek növekedtek azáltal, hogy — a szö-j vetkezetek szövetségeinek megváltozott funkciói követ* keztében — a tanácsok végrehajtó bizottságai, illetve ke­reskedelmi szakigazgatási szervei a fogyasztási szövetke­zetekkel az eddigi közvetett kapcsolat helyett közvetlen kapcsolatba kerültek. Abból kiindulva, hogy a lakosság áruellátásának biztosi-, fásában döntő szerep hárul a szövetkezeti kereskedelemre is, mint az ágazat egyik szektorára, a megyei szintű tanács vb. kereskedelmi szakigazgatási szerveinek a szövetkezeti kereskedelem ágazati irányításával kapcsolatban a követ-­kező feladatokat kell ellátnia; — szervezni, segíteni és minősíteni a kereskedelempohV, tika végrehajtását a szövetkezeti kereskedelemben, vizs^' gálni a szövetkezeti kereskedelmi szervek lakosság ellátá< sára irányuló kereskedelmi és vendéglátóipari tevékeny-* ségét; — az ágazati információk, valamint a saját feldolgozási!' adatok elemzése alapján tájékoztatni a megyében működŐtr kereskedelmi tevékenységet folytató szerveket (így a szö-' vetkezeti kereskedelem szerveit is) a piaci viszonyok vár­ható alakulásáról, a keresleti és kínálati tendenciákról^ hogy ezek ismeretében kialakíthassák saját reális üzietpo* litikájukat, előmozdítva ezzel annak beilleszkedését a me-j gye sajátos ellátási és fogyasztási struktúrájába'­— az ágazathoz tartozó tevékenységek gyakorlását sza-í bályozó központi rendelkezések (törvények, törvényerejű rendeletek, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek stb.) végrehajtását ellenőrizni, előmozdítani, illetve biztosítani valamennyi kereskedelmi szervezetnél; — az ágazathoz tartozó valamennyi kereskedelmi szer­vezet (állami, szövetkezeti, magán) kereskedelmi tevékeny­sége gyakorlása módozatainak helyi normatív, jogszabályi rendezése ott, ahol ennek tanácsi rendeletben való szabá­lyozása szükséges; — figyelemmel kísérni és az alsóbbszintű tanácsszervek! közreműködésével elősegíteni a piaci felhozatalt, ennek során — a verseny fokozása és a kínálat növelése érdeké­ben — a piacokon előmozdítani a szövetkezeti kereskede­lem megfelelő részvételét is;

Next

/
Oldalképek
Tartalom