Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

360 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám ' IV. Adóbefizetések elszámolása 16. §. Adóbeszedési számlák vezetése (1) A Bank valamennyi elsőfokú adóhatóság részére adóbeszedési számlát vezet. Az adóbeszedési számlákra befizetett összegeket a Bank jóváírja, a jóváírásokról a számlatulajdonost naponként számlakivonattal értesíti. A számlakivonathoz mellékeli a befizetési lapok értesítő szelvényeit. (2) Az adóhatóság a naponként megküldött számlakivonatokról, illetőleg az ezek szerint jóváírt összegekről számlakivonat nyilvántartást köteles folyamatosan vezetni. (3) A számlakivonat vétele után meg kell győződni arról, hogy a számiakivonat szerint jóváírt összeg megegyezik-e a mellékelt értesítő szelvények szerinti befizetések végösszegével. Eltérés esetén haladéktalanul érintkezésbe kell lépni a Bankkal. Ha a jóváírás több, mint a számlakivonathoz mellékelt értesítő szelvényeken feltüntetett összeg, a különbözetet — rendeltetésének felderítéséig — átfutó bevételként kell elszámolni. Ha a jóváírt összeg kisebb, elszámolni csak a jóváírt összeget szabad. A jóvá nem írt befizetések elszámolását a Bank értesítéséig függőben kell tartani. (4) Az adóbeszedési számlákon jóváírt adóbevételek felett a rendelkezési jog az adóhatóság vezetőjét illeti meg. (5) Az adóbeszedési számlák forgalmáról a Bank a járási és a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. pénzügyi (fő) osztályát havonta rendszeresen tájékoztatja. 17. §. A befizetések számfejtése A 38/1969. (XII. 29.) PM számú rendelet 25. §-ában meghatározott esedékességi, illetőleg elszámolási sorrend betartása végett, az adózók által teljesített befizetéseket a számlalapon történő elkönyvelés előtt számfejteni kell. Ennek során meg kell állapítani, hogy a befizetett összegből milyen összeg számolható el szabálysértési bírságra és a vele kapcsolatos eljárási költségre, keletkezésük sorrendjében az egyes köztartozásokra, illetőleg adóbehajtási illetékre, adópótlékra és a tartozás törlesztésére. Az esetleges fillér összegű befizetéseket adóbehajtási illeték címén kell elszámolni. 18. §. Adópótlék felszámítása (1) Az adópótlékot az esedékesség napjától (együttesen kezelt adók esetében — ha jogszabály kivételt nem tesz — január 1., illetőleg július 1.) kezdve kell — a befizetés hónapjának a végéig — felszámítani. Az évközben keresztülvezetett — változás jellegű — terhelés (pótelőírás) után az adópótlékot — ha a vonatkozó határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül azt pótlékmentesen nem egyenlítették ki — annak a hónapnak az első napjától kezdve kell számítani, amelyben a kézbesítés történt. (2) Ha a befizetett összeg — a számfejtés szerint — hem fedezi az esedékes tartozást, a hátralékként maradt tartozásra történő fizetéskor a megelőző befizetést követő hónap 1. napjától kezdve kell az adópótlékot felszámítani. Ha a befizetés az esedékes adópótlékot sem fedezi, a következő fizetésnél az adópótlékot azt a hónapot követő 1-étől kezdve kell felszámítani, ameddig •az előző befizetésből az esedékes adópótlék elszámolható volt. Ez utóbbi esetben a számlalapon fel kell jegyezni azt az időpontot, ameddig az adópótiék elszámolása tnegtörtént. (3) Az adópótlék kiszámításának alapja: Az első félévben — addig, amíg a folyó évi adók kivetése megtörténik, az előző évre megállapított adó 50%-a; •— ha a folyó évi adókivetés befejezéséig (adóív kézbesítéséig) az előző évre megállapított adó 50%-át nem, vagy csak részben fizették meg, a kiszámítás alapja a folyó évi adóterhelés első félévre esedékes 50%-a, vagy ennek az erre történt részfizetéssel csökkentett maradványa. A második félévben — a folyó évi adóterhelésnek az első félévi — folyó évi adóterhelésre eső — befizetésekkel csökkentett maradványa. A maradványból az első félévre eső rész, valamint az esetleges előző évi adóhátralék után az adópótlékot külön-külön kell kiszámítani. (Az adópótlélj kiszámításának gyakorlati módszerét az 1. sz. melléklet tartalmazza.) (4) Az évvégi zárlat alkalmával számlánként meg kell állapítani az esetleges adópótlék (adóbehajtási illeték) hátralékot és azt a következő évre kell átvezetni. Aa előző évről áthozott adópótlék hátralék után további adópótlékot felszámítani nem szabad. 19. §. Átfutó kezelés (1) Az adóbeszedési számlán jóváírt, de véglegesen — rendeltetésszerűen — bármilyen okból el nem számolható befizetéseket átfutó bevételként kell kezelni s felderítésig az átfutó naplóban kell nyilvántartani. A befizetett összeg rendeltetésének közlése végett a befizetőt írásban, haladéktalanul fel kell hívni. (2) Az év végéig nem rendezhető átfutó tételeket a következő évben keletkező átfutó bevételek terhére kell kiutalni. 20. §. Túlfizetés visszautalása (1) A túlfizetés visszautalása vagy más köztartozásra átszámolása az adóhatóság erre vonatkozó határozata alapján ennek jogerőre emelkedése után történik. (2) A munkaviszonyban álló hadkötelesek javára —i sorkatonai szolgálat teljesítése, vagy a hozzájárulási kötelezettség alóli mentesítés következtében — honvédelmi hozzájárulás címén szükséges visszautalást az adóhatóság határozattal rendeli el. A visszautalás céljaira szükséges összeget az adóhatóság az adóbevételek terhére előlegezi. A visszautalás folytán kieső adórészesedést aa adóhatóság negyedévi igénylése alapján az illetékes vállalati és szövetkezeti adóhivatal (megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmiadó hivatal) téríti meg. . (3) Az együttes adókezelésben terhelésként elkönyvelt honvédelmi hozzájárulás mérséklése, vagy teljes jóváírása folytán mutatkozó esetleges túlfizetést ellátmány igénylése nélkül, az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell visszautalni. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a munkaközösségek tagjai, vagy alkalmazottai javára előforduló túlfizetés visszatérítése tekintetében is. 21. §. Adórészesedések és egyéb kiadások elszámolása (1) Az együttesen kezelt adók címén a helyi tanácso-, kat megillető részesedés kiutalását az illetékes adóhatóság végzi. A részesedést havonként, a tárgyhónapot követő hónap' 8. napjáig kell átutalni, a , szükséghez, képest azonban félhavi részletekben is átutalható.