Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 361 (2) Az adórészesedés kiutalása részesedési kulcs alkal­mazásával történik. A részesedési kulcs a kivetett köz­ségfejlesztési hozzájárulás évi összegének a kivetett együttesen kezelt adók — községfejlesztési hozzájárulást is magában foglaló — évi összegéhez viszonyított száza­lékos aránya. Ennek alapján kell az együttesen kezelt adókból — az adópótlékkal és az adóbehajtási illeték­kel együtt — elért bevételt a tanácsi költségvetés és a fejlesztési alap között megosztani. (3) A részesedési kulcsot évenként kétszer, Januárban az előző évi végleges adókivetés ismeretében és július­ban a folyó évi adókivetés alapulvételével kell megálla­pítani. Az előző évi kivetés alapján (januárban) kiszámí­tott részesedési kulcs figyelembevételével kell az előző évben kiutalt részesedéseket leszámolni. Ennek során meg kell állapítani azokat a különbözeteket, amelyek az év­közben alkalmazott részesedési kulcsok alapján kiutalt és a ténylegesen járó adórészesedés között mutatkoznak. (4) A tanács adórészesedésének alapját a tárgyhavi adóbevételeknek az a része képezi, amely a tanácsi fej­lesztési alapot megillető községfejlesztési hozzájárulás átutalása után fennmarad. Ebből kell kiutalni azokat az összegeket, amelyeknek a visszautalását határozattal el­rendelték. Ugyancsak a részesedés átutalása előtt kell a jutalmazási alapot megillető összegeket elszámolni, va­lamint a téves elszámolásokat is helyesbíteni. (5) Ha az együttesen kezelt adóbevételekből a helyi tanács részesedése nem 100%-os, a felsőbb tanács része­sedésének mértékét az adóhatósággal az illetékes költ­ségvetési szerv közli. (6) A befizetésként elszámolt kamattérítési kedvez­ményt az adófészesedés kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. (7) Az adórészesedés átutalása az érdekelt tanács adó­részesedés elosztási számlájára történik. Megosztás nél­kül, adórészesedés címén kell átutalni a mezőőri járu­lékot is. Közös tanácsú községek adórészesedését a szék­hely szerinti tanács adórészesedés-elosztási számlájára kell — a szükséghez képest megosztva — átutalni. (8) Az adóbeszedési számlákra befolyt, külön kezelt köztartozások közül a szabálysértési bírságok — amennyiben Jogszabály másként nem rendelkezik — a nyilvántartó tanács költ­ségvetési bevételét képezik, azokat tehát a tanács adóré­ezesedés elosztási számlájára; a lakbérpótlékot a 232—90103—5001. jelzőszámú Ng. E. Lakbér pótlék központi bevételi gyűjtőszámlára; a megváltási ár bevételeket a tanács adórészesedés el- ' Osztási számlájára; a telekadót és az út- és közműfejlesztési hozzájárulást pedig a tanács vb. fejlesztési alap betétszámlájára kell a tárgyhónapot követő hónap 8. napjáig átutalni. (9) Az adórészesedési számla terhére kiiutalt összegek­ről, a 2. sz. mellékletben közölt minta szerint — házilag készített — kiadási naplót kell vezetni. (10) Az átfutó bevételek rendezésével kapcsolatos ki­adásokat —az átfutó bevételekkel szemben — az átfutó naplóba kell bevezetni. Ha a rendezés nem átutalással, hanem valamely az adóbeszedési számlán nyilvántartott más adótartozás javára átszámolással történik, a kiadás­ként elszámolt összeget a megfelelő számlalapon bevé­telként kell könyvelni. (11) Az adóbeszedési számlán jóváírt bevételek rendel­tetésszerű elszámolásáról határidőben gondoskodni kell. A Bank ugyanis az év végén a számla fel nem használt egyenlegét elvonja s a következő évre az adóbeszedési számlákat egyenleg nélkül nyitja meg. 22. §. Zárási összesítő (1) Az együttesen kezelt adók, a szabálysértési bírsá­gok, a lakbérpótlék, a megváltási ár, a telekadó, vala­mint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás terhelési, évközi változási, befizetési és egyéb összegeiről és az adók módjára történő behajtás végett kimutatott köztartozá­sokról zárási összesítőt kell készíteni. (Erre a célra átme­netileg az „Eredménykimutatás" nyomtatványt kell hasz­nálni.) (2) A zárási összesítőt a naplók zárlati összegeinek fel­használásával kell összeállítani, így a zárási összesítő, és a naplók megfelelő zárlati összegei között eltérés nem fordulhat elő. (3) A zárási összesítő múlt évi hátralék és túlfizetés be­jegyzésére szolgáló hasábjaiban az előző év végi hitelesí­tett zárlati összegeket kell feltüntetni. Ezeket az össze­geket az év folyamán megváltoztam nem szabad. (4) A zárási összesítő együttesen kezelt adók „Folyó évi kivetés" (előírás) hasábjában a terhelésként elkönyvelt adókivetés zárlati főösszegét kell feltüntetni. Az adókive­tési lajstromok és a terhelésként elkönyvelt összeg közötti esetleges eltérést külön indokolva, jelenteni kell, hogy a különbözet megszüntetése érdekében milyen intézkedés történt. (5) Azoknál az adóknál, amelyeknél a kivetésre eseten­ként (pl. szabálysértési bírság), vagy havi részletekben (lakbérpótlék) kerül sor, a kivetésre (előírásra) vonatkozó hasáb üresen marad, valamennyi terhelést pótkivetésként kell feltüntetni. (6) Az egyeztetést az adóbeszedési számlának a Bank­nál nyilvántartott egyenlegére is ki kell terjeszteni. En­nek során a zárási összesítő szerint elszámolt bevételek összegéhez hozzá kell adni az átfutó napló szerinti bevé­teleket. Az így mutatkozó, év eleje óta halmozott bevéte­lekből le kell vonni a visszatérítés címén kiutalt összege­ket, a bevételi gyűjtőszámlára történt átutalásokat, a ta­nácsok részesedését, a tanácsi fejlesztési alapot megillető részesedéseket, a jutalmazási alap képzésére a tanács vb. közigazgatási letéti számlákra átutalt összegeket és végül az átfutó bevételek rendezésével kapcsolatos kiadá­sokat. A maradvány — helyes elszámolás esetén — egyező a Bank tárgyhó végi utolsó számlakivonatának egyenlegével. A zárási összesítőt lezárni s a felsőbb szer­vek részére felterjeszteni csak a megfelelő egyeztetések után szabad. (7) A kamattérítés címén jóváírt összegeket piros szí­nű felülírással kell mind a bevételek között, mind a ki­adásoknál feltüntetni. (8) Adatokat kell közölni a különböző behajtási intéz­kedések (foglalás, transzfer, értékesítés) számáról is. A visszatérítés címén elszámolt összeg Jogcímenként (adónemenként) külön részletezendő. (9) A megyei, megyei jogú városi tanács vb pénzügyi osztálya, illetőleg a fővárosi tanács vb pénzügyi főosz­tálya a hozzá felterjesztett zárási összesítők alapján fő­összesítőt készít s azt félévenként, július 15., illetőleg ja­nuár 25. napjáig a Pénzügyminisztérium IX. önálló osz­tályához terjeszti fel. A pénzügyi osztályok az alsóbb szakigazgatási szervek által elkészítendő zárási összesítők felterjesztésének határidejét úgy kötelesek megállapítani, hogy ezeknek a határidőknek a betartása biztosítható le­gyen. (10) Az első félévi zárási összesítőhöz az adókivetési összegeket adónemenként tartalmazó kimutatást, mind­két félévben pedig a változások jegyzékét mellékelni kell. (11) A (9) bekezdésben említett pénzügyi szakigazga­tási szerveknek október 15-ig fel kell terjeszteniük a Pénzügyminisztérium IX. önálló osztályához a szeptem­ber 30-ig elkönyvelt változások jegyzékét és közölniük kell az adóterhelés végösszegét a szeptember 30-i álla­potnak megfelelően. (12) A zárási összesítő egy másolati példányát az adó­hatóságok a Központi Statisztikai Hivatal járási felügyelő­ségének, illetőleg megyei (megyei jogú városi, fővárosi) , igazgatóságának kötelesek megküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom