Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 54. szám

54. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1155 szeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban folytatott tevékenységek közül — adózás vonatkozásában — főfoglalkozásnak azt kell tekinteni, amelyet a személyi igazolványban be, egyeztek. ' (5) Nem esik adó alá a nyugellátásban részesülő személy munkaviszonya vagy munkaviszonynak nem minősülő, rendszeres és személyes munkavégzése." 7 2. §. (1) A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) Munkaviszonynak csak a Munka Törvénykönyvének és végrehajtási rendeleteinek, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseknek megfelelő jogviszonyt lehet tekinteni. Általában — adózás vonatkozásában — akkor tekinthető a jövedelem munkaviszonyból származónak, ha olyan jogviszonyból ered, amelynek alapján a* munkavállaló munkaszerződés és a jogviszony munkakönyvi bejegyzése mellétt meghatározott munkahelyen (területen), valamint munkaidő alatt a munkáltató utasítása szerint és eszközeivel, fegyelmi felelősséggel, határozott vagy határozatlan időre személyes munkavégzésre köteles és ezért a végzett munkájának megfelelő (arányos) — a bérügyi rendelkezések megtartásával folyósítható — bérre, valamint egyéb juttatásokra is jogosult. Fizikai munkavégzés esetében, — amennyiben nem vállalkozási jogviszonyról van szó — a munkaviszony fennállását vélelmezni kell." v (2) A Vhr. 6. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Adómentes a főfoglalkozásként folytatott munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló — nyugdíjjárulék alá eső — jogviszonyból származó jövedelem is. (4) Az adómentesség nem illeti meg a másodállásból és mellékfoglalkozásból [Vhr. 4. § (1) bek. h) pont és (3) bek.] származó jövedelmet akkor sem, ha azt esetleg nyugdíjjárulék alá vonták." 3. §. A Vhr. 8. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének a) 4. pontja alapján nem illeti meg az adómentesség a szövetkezeti tagnak azt a jövedelmét, amely a) a főfoglalkozása mellett [Vhr. 4. § (4) bek.l fennálló szövetkezeti tagsági viszonyban végzett nem fizikai munkából, b) nem a közös munkából, c) vagy a szabályokkal ellentétes módon keletkezik.': 4. §• ' A Vhr. 27. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: ,,Az adóhatóság a beérkezett, vagy az általa beszerzett adatok alapján megállapítja az adózó különböző helyekről származó bruttó jövedelmének együttes összegét, az adóalapot és az utána járó adót." 5. §. (1) A Vhr. 44. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (A legkisebb adóköteles tisztajövedelem —) ,,a) kisiparosnál a szakmában foglalkoztatott szakmunkást megillető légmagasabb munkabérnek — alkalmazott hiányában 10—30%-kal, — egy alkalmazott foglalkoztatása esetében 50—100%-kal, — egynél több alkalmazott foglalkoztatása esetében alkalmazottanként további 10—50%-kal növelt összege; b) magánkereskedőnél az állami kereskedelemben foglalkoztatott — a) kategóriába sorolt — hasonló szakmai bolt- és üzletvezető legmagasabb személyi alapibérének az a) pont szerint növelt összege;" (2) A Vhr. 44. §-a (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti legkisebb adóköteles tisztajövedelem megállapításánál a tevékenység jellegét és helyét, az adózó foglalkoztatottságát, munkaképességét, gépi felszereltségét — ideértve a gépjármüvet is — és egyéb körülményeit (pl. alkalmazottainak szakképzettségét stb.) is figyelembe kell venni." 6. §. I A Vhr. 67. §-ában meghatározott összeghatár, 200 forintra módosul. \ 7. §• A Vhr. 56. §-ának (1) bekezdéséhez fűzött mel-, léklet 1. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [A Vhr. 23. §-ának (1) bekezdésében megjelöli! kifizető szerveknek — a bruttó kifizetések alapulvételével — az alábbi adókulcsok alkalmazásával kell az általános jövedelemadót levonni:] „1. a főfoglalkozásként munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszony-