Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 54. szám

54. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1137 1. §• Az eszközlekötési járulék fizetésére kötelezettek köre (1) Az állami vállalat és a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a társadalmi szervezet vállalata, a kisipari és háziipari termelőszövetkezet, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet, továbbá — ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — mindezeknek egymással, illetve más szocialista gazdálkodó szervezetekkel létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező társulása, valamint az egyesülés (a továbbiakban együtt: vállalat) a termelésben (forgalomban stb.) lekötött álló-, forgó- és devizaeszközei után eszközlekötési járulékot köteles fizetni. (2) A belkereskedelmi ágazatba tartozó vállalatok és szövetkezetek, továbbá a tervező és beruházó vállalatok a beépített, bérelt ingatlanaik Után is kötelesek eszközlekötési járulékot fizetni. (3) Mentesek az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet 1. részében felsorolt vállalatok. (4) A zöldség-gyümölcs felvásárlással, illetve forgalmazással kapcsolatos eszközök, továbbá az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek és ezek mezőgazdasági besorolású gazdasági társulásainak a mezőgazdasági termékfelvásárlási (nagykereskedelmi forgalmazási), valamint meghatározott élelmiszerfeldolgozó tevékenységével (konzerv, baromfi és boripar) kapcsolatos eszközei mentesek az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a számviteli előírások szerint elszámolt értékesítési árbevételen belül milyen hányadot tesz ki a zöldség-gyümölcs felvásárlással és forgalmazással, illetve az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek és ezek mezőgazdasági besorolású gazdasági társulásainak a mezőgazdasági termékfelvásárlási (nagykereskedelmi forgalmazási), valamint meghatározott élelmiszerfeldolgozó tevékenységével (konzerv, baromfi és boripar) kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell költségként elszámolni és befizetni. (5) Kisipari és a háziipari termelőszövetkezetek fűzvessző termeléssel kapcsolatos eszközei (fűztelep, a fűz ápolásához, a termés betakarításához, a fűz osztályozásához, hántolásához, tárolásához szükséges eszközök, a fűztelep befejezetlen termelése) mentesek az eszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól. (6) A VOSZK borfelvásárlási és forgalmazási tevékenységével kapcsolatos eszközök mentesek az eszközlekötési járulék fizetése alól. Ennek érdekében meg kell állapítani, hogy a számviteli előírások szerint elszámolt értékesítési árbevételen belül milyen hányadot tesz ki a borTelvásárlással és forgalmazással kapcsolatos árbevétel, s a kiszámított eszközlekötési járulékból csak az egyéb tevékenység árbevételével arányos részt kell költségként elszámolni és befizetni. (7) A lakosság megrendelése alapján a 29/1970. (XI. 15.) PM számú rendelet 1. számú melléklete II. részének B) pontja szerinti javítási-szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok e tevékenységük elszámolt nettó árbevételének az összes tevékenységük nettó árbevételéhez viszonyított arányában mentesek az eszközlekötési járulék fizetése alól és ilyen címen termelési költségeik között sem számolhatnak el eszközlekötési járulékot. A lakossági javítási-szolgáltatási tevékenységet a 335/1970. PM III. számú közlemény határozza meg. 2- §• Az állóeszközlekötési járulék számítási alapja (1) A vállalatok az állóeszközlekötési járulékot — a besorolásuk szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásainak megfelelően — a 11—15. Állóeszközök számlacsoportban nyilvántartandó valamennyi állóeszköz tárgynegyedévi nyitó állománya bruttó értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani. (2) Mentesek az állóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet II. részében felsorolt állóeszközök. (3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt állóeszközcsoportok negyedév eleji (könyvviteli zárlat adatain nyugvó) nyitó állományának bruttó értékéből kell kiindulni és azokból kell — a negyedév eleji állományokat figyelembe véve — a (2) bekezdés szerint mentesített állóeszközök bruttó értékét levonni. A különbözet az állóeszközlekötési járulék számítási alapja. 3. §. A forgóeszközlekötési járulék számítási alapja (1) A vállalatok a forgóeszközlekötési járulékot a besorolásuk szerinti népgazdasági ágra érvényes számlakeret előírásainak megfelelően a 21—28. Készletek — ideértve ezek anyagárkülönbözetét, készletérték különbözetét, illetve árrését, az aktivált, külön felszámított szállítási (fuvar) és rakodási költségeket — számlacsoportban (év közben a 7. számlaosztályban) nyilvántartandó forgóeszközök együttes összegének tárgynegyedévi nyitóés záróállománya számtani átlagából számított értékének alapulvételével kötelesek kiszámítani. (2) Mentesek a forgóeszközlekötési járulék fizetési kötelezettsége alól a melléklet III. részében felsorolt forgóeszközök. (3) A járulékalap megállapításánál az (1) bekezdésben felsorolt forgóeszközök negyedévi nyitóés záróállományaiból le kell vonni — a negyedévi