Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)

1970 / 54. szám

1138 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám nyitó- és záróállományt figyelembevéve — a (2) bekezdés szerint mentesített forgóeszközök értékét. A forgóeszközlekötési járulék alapját az így kapott összegekből kell számtani átlaggal '.:iszámítani. 4. §• Devizaeszközlekötési járulék számítási alapja A vállalatok devizaeszközlekötési járulékot a besorolásuknak megfelelő népgazdasági ágra érvényes számlakeret szerint a 38. Elkülönített elszámolások számlacsoportban nyilvántartandó, külföldön működő magyar vállalati érdekeltségekben lekötött devizaeszközök együttes összege tárgynegyedévi nyitó- és záróállományának számtani átlagából számított értéke után kötelesek — devizában a Magyar Nemzeti Bankhoz — befizetni. 5. §Az eszközlekötési járulék mértéke Az álló-, forgó- és devizaeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék mértéke évi 5 százalék. 6. §. A bérelt állóeszközök után fizetendő eszközlekötési járulék (1) A beépített, bérelt ingatlanok után fizetendő eszközlekötési járulékot úgy kell kiszámítani, hogy a bérelt összes hasznos alapterület utáni, négyzetméterenként számított eszmei bérleti díjból le kell vonni a bérbeadónak fizetett tényleges bérleti díjat és a fenntartási költségek fedezetére négyzetméterenként megállapított összeget. A fennmaradó összeget a 2—4. §-okban foglaltak alapján számított eszközlekötési járulékkal együtt kell befizetni. (2) A bérelt ingatlanokról a vállalatok olyan tényleges felmérésen alapuló nyilvántartást tartoznak vezetni, hogy abból a hasznos alapterületű nagysága mindenkor megállapítható legyen. (3) Az évenkénti és négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj: a) az 500 lélekszám alatti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő nyíltárusítású üzleteknek, vendéglátóipari egységeknek (a továbbiakban: nyíltárusítású üzlet) a hasznos alapterülete után 60 Ft; b) az 501—3000 lélekszám közötti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő valamennyi nyíltárusítású üzletnek és a 3000 lélekszám feletti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő 800—830 boltsoros statisztikai jelzőszámú nyilvántartású élelmiszer jellegű vegyesboltnak a hasznos alapterülete után 120 Ft; c) a 3000 lélekszám feletti településekben beépített, bérelt ingatlanban üzemelő nyíltárusítású üzleteknek a hasznos alapterülete, valamint az a) és b) pontokba nem sorolható vállalatok, továbbá a tervező és a beruházási vállalatok beépített, bérelt ingatlanban levő helyiségeinek a hasznos alapterülete után 240 Ft; d) a beépített ingatlanban levő olyan bérelt helyiségek után, ahol a bérelt alapterület egyértelműen nem állapítható meg és azért a bérleti díj megállapítása nem az alapterülete szerint, hanem a nyíltárusítású üzlet forgalmának a százalékában vagy a forgalom figyelembevétélével átalányöszszegben történik, továbbá az üzletkörön kívüli tevékenységgel kapcsolatos, valamint a jóléti és a munkásszállási célokra bérelt ingatlanok után eszmei bérleti díjat nem kell elszámolni. (4) Az egyes nyíjtárusítású üzleteket a (3) bekezdésben meghatározott csoportokba a település helye szerint illetékes járási, városi (városi, kerületi) tanács vb kereskedelmi, illetve nagyközségi szakigazgatási szervének javaslatára a megyei (fővárosi) vállalati és szövetkezeti adóhivatal, illetve a megyei jogú városi illetékkiszabási, vállalati és forgalmiadó-hivatal (a továbbiakban: adóhivatal) sorolja be. Ha a település lakosságának az ellátása szempontjából indokolt, a kereskedelmi, illetve szakigazgatási szerv javaslata alapján az adóhivatal kivételesen a (3) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott négyzetméterenkénti eszmei bérleti díj számítását engedélyezheti olyan esetben is, amikor a település lélekszáma magasabb a (3) bekezdés a), illetve b) pontjában foglaltaknál. Ilyen engedély megadására kizárólag külterületeken szétszórt, vagy távoleső, de államigazgatásilag egybetartozó településen működő üzlet esetében kerülhet sor. (5) A fenntartási költségek fedezetére megállapított összeg címén az eszmei bérleti díj a) a (3) bekezdés a) pontja esetén négyzetméterenként évi 10 Ft-tal; b) a (3) bekezdés b) pontja esetén négyzetméterenként évi 20 Ft-tal; c) a (3) bekezdés c) pontja esetén négyzetméterenként évi 40 Ft-tal csökkenthető. (6) A gyógyszertári központok a beépített, bérelt ingatlanok hasznos alapterületének minden négyzetmétere után évi 240 Ft-ot tartoznak eszmei bérleti díjként elszámolni. Az eszmei bérleti díjat a fenntartási költségek fedezetére megállapított összeg címén négyzetméterenként évi 40 Ft-tal csökkentik.