Tanácsok közlönye, 1970 (18. évfolyam, 1-57. szám)
1970 / 54. szám
1136 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 54. szám Melléklet o 28/1970. (XII. 13.) MÉM számú rendelethez A fák kezelésének főbb szabályai a következők: a) Az új telepítésű fák talaját 1 m2-nyi területen 4—5 éven át rendszeresen fel kell lazítani és állandóan gyommentesen tartani. b) Ha a fa gazdasági célt szolgált, gyorsan növő fa (pl. nyár, akác) esetében 3—4 éves korában, lassan növő fa (pl. tölgy, szil, hárs) esetében 5—6 éves korában kell először nyesni. A fákat nem szabad egyszerre túlzottan felnyesni. Az első nyesés a fa magasságának egyharmadán felül ne terjedjen. A középkorú és az annál idősebb fákat magasságuk feléig szabad felnyesni. c) A műemlék jelentőségű területen, műemléki környezetben, továbbá a területrendezési tervben meghatározott tájképi szempontból védett területen álló fákon kiültetésüktől kezdve általában 4—5 évig koronaalakító metszést, idősebb korukban pedig a szükséghez képest koronaritkító metszést kell végezni. Az első koronaelágazás alatt a törzsön az előtörő ághajtásokat rendszeresen el kell távolítani. d) A fenyőfélékre a nyesésre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 29/1970. (XII. 13.) MÉM számú rendelete a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok állattartásával és a szakszövetkezetek társadalombiztosítási járulékával összefüggő egyes kérdésekről 1. §• A termelőszövetkezeti tagok háztáji állattartásának fokozott ösztönzéséről szóló 9/1970. (III. 22.) MÉM számú rendelet hatálya — 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével — kiterjed a mezőgazdasági szakszövetkezetekre és azok tagjaira is. A rendeletben szabályozott állattartási megállapodás szakszövetkezetekben mind a tagok háztáji, mind a saját gazdaságában tartott szarvasmarhára és sertésre megköthető. 2. §. (1) A szakszövetkezet az őt terhelő társadalombiztosítási járulékot a 37/1970. (X. 7.) Korm. számú rendelet 12. §-ának (3) bekezdése alapján átháríthatja arra a tagra, aki az ott meghatározott 39 (nő 24) munkanapot háztáji, illetőleg saját gazdaságában szarvasmarha vagy sertés tartására kötött megállapodás keretében végzett munkával, vagy e munka beszámításával teljesíti. (2) A társadalombiztosítási járuléknak az a része, amely háztáji, illetőleg saját gazdaságban vállalt szarvasmarha vagy sertéstartás jóváírt munkanapjai után terheli a szakszövetkezetet, az állattartásra kötött megállapodásnak megfelelően a közös üzemben teljesített munka — valamint a 3. §-ban említett idők — tartamától függetlenül az állatot tartó tagra hárítható. 3. §. (1) A 37/1970. (X. 7.) Korm. számú rendelet 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a szakszövetkezet az őt terhelő társadalombiztosítási járulékot nem háríthatja át arra a tagra, aki az előző évben kártalanítási segély, betegségi vagy szülési segély folyósítása idejének beszámításával 39 (nő 24) munkanapot szerzett. (2) Nem hárítható át a szakszövetkezetet terhelő társadalombiztosítási járulék azokra a tagokra sem, akik az előző évben teljesített katonai szolgálat, igénybe vett kórházi ápolás vagy a közgyűlés hozzájárulásával közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborhan) töltött idő beszámításával 39 (nők 24) munkanapot szereztek, ha egyébként a szakszövetkezet közös üzemében beosztásuk szerint rendszeresen dolgoznak. 4- §• Ez a rendelet az 1971. évi január hó 1. napján lép hatályba. Dr. Dimény Imre s. k., mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A pénzügyminiszter 42/1970. (XII. 13.) PM számú rendelete az eszközlekötési járulékról A vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszeréről szóló 41/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben, az érdekelt ágazati miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) véleményének figyelembevételével — a következőket rendelem.
