Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 49. szám

49. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 877 csolatban állottak a kisipari és a fogyasztási szövetkezetekkel. Most, amikor a határozatok a tanácsszervekre e szövetkezetek állami felügyeletének ellátását bízzák, hasznosak a korábban szerzett tapasztalatok. Ugyanakkor azonban ez a feladatkör jellegében más: az állami felügyeleten keresztül a jogszabályszerű működés ellenőrzése. A társadalom, a szövetkezet és az egyes tagok érdekei közötti összhang megteremtését az alapvető kérdések szabályozásával, gazdasági befolyásolással és hatósági tevékenység útján éri el az állam. Az állami szabályozások egy része már eddig is és a további jogalkotásban is éppen úgy érvényes a szövetkezetekre, mint minden más gazdasági egységre. Ezeket a jogszabályokat a mostani határozatok csak akkor érintették, ha a szövetkezetekre nézve eltérő rendelkezések alkalmazását kívánták elérni. Hasonló a helyzet a gazdálkodó szerveket általában érintő szakigazgatási (pl. közegészségügyi, rendészeti) tevékenység területén. Más természetű (csak a szövetkezetekre vonatkoztatott) é3 részben újszerű az állami felügyelet. Az érdekek említett összhangjának megteremtése, a szövetkezeti demokrácia érvényesítése érdekében az állami felügyelet feladata annak biztosítása, hogy a szövetkezeti szervek működése megfeleljen a jogszabályoknak és a törvényesen kialakított belső szabályzati rendjének. Különbözik ettől a gazdálkodással kapcsolatos közérdekű ellenőrzés, amely 'pénzügyi hatósági ellenőrzésként, külön — a már korábban is érvényben levő — jogszabályok rendelkezései szerint történik. Az állami felügyeletet ellátó szerveknek a határozatok kellő jogokat nyújtanak e feladatok ellátásához, amelynek során az 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. számú határozat IV- fejezet 6'. pontja értelmében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt kell alkalmazniuk, a kormányhatározatban foglalt eltérésekkel. 2. Az 1030/1969. (VIII. 17.) Korm. számú határozat IV. fejezet 2. a) pontja az állami felügyelet gyakorlását a végrehajtó bizottságok feladatává teszi. A gyakorlati munka során azonban indokolt bizonyos fokú munkamegosztást alkalmazni a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek között. Ennek megfelelően minden érdemi döntést a végrehajtó bizottság hatáskörében megtartani (alapszabályok jóváhagyása, törvénysértő határozatok megsemmisítése, felszámolási eljárás elrendelése stb.), míg a szakigazgatási szervek feladatait a végrehajtó bizottság a döntések előkészítésében, valamint a szövetkezetek folyamatos működésével összefüggő egyéb feladatok ellátásában határozhatja meg. Ezen feladatok ellátására hivatott szakigazgatási szervet a végrehajtó bizottság jelöli ki. A szakigazgatási szerv kijelölésénél célszerű, ha a végrehajtó bizottság a szövetkezetek gazdasági tevékenységének jellegét figyelembe véve határoz. Ez az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél — annak kereskedelmi tevékenysége folytán — a kereskedelmi szakigazgatási szerv lehet, míg az ipari jellegű szövetkezeteknél — figyelemmel a szakigazgatási szervek közötti munkamegosztásra is — lehet az ipari, építésügyi, stb. szakigazgatási szerv. II. A kisipari és a fogyasztási szövetkezetek alapszabályainak elkészítésével kapcsolatos közös szabályok Az állami felügyelet feladatai közül elsősorban az alapszabályok jóváhagyásával kapcsolatos tevékenységre szükséges részletesebb iránymutatás, miután az alapszabályok jóváhagyása az állami felügyelet egyik leglényegesebb aktusa. Az alapszabály jóváhagyásával kapcsolatban az állami felügyeletet gyakorló szerv vizsgálata kiterjed arra, hogy az alapszabály megalkotása és tartalma megfelel-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ennek keretében, hogy tartalmazza-e az általános fogyasztási és értékesítő, valamint a kisipari szövetkezetekre vonatkozó alapszabályminta kötelező rendelkezéseit. A 2005/1969. (II. 23.) Korm. számú határozat 2. a) pontja szerint ugyanis „A működés és gazdálkodás folyamatosságának biztosítása, valamint a jogi rendezés elveiből adódó feladatok végrehajtása érdekében a szövetkezetek alapszabályaiba a jogszabályokban előírt kötelező rendelkezéseken kívül fel kell venni az alapszabály-mintának a szövetkezetek legkisebb taglétszámára, céljára, működésének főbb elveire, a tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére, a tagok alapvető jogaira és kötelezettségeire, a szövetkezet vezető szervei és tisztségviselői hatáskörének kereteire, a közös vagyon kialakításának és növelésének, valamint a jövedelem felosztásának módjára, a szövetkezet megszűnésének és felszámolásának eseteire, valamint az érdekképviseletre vonatkozó rendelkezéseit." Ennek megfelelően az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a kisipari szövetkezetek alapszabályainak tartalmazniuk kell: 1. A szövetkezet legkisebb taglétszámára vonatkozóan — a ksz. alapszabály-minta I. fejezet (5) be^ kezdésének, — az ÁFÉSZ alapszabály-minta II. fejezet 6. pont (1) bekezdés, valamint a hozzáfűződő jegyzetének megfelelő rendelkezést.