Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 49. szám

878 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 49. szám 2. A szövetkezet céljára, működésének főbb elveire vonatkozóan — a ksz. alapszabály-minta I. fejezet (6) bekezdésének, — az ÁFÉSZ alapszabály-minta L fejezet 2., 3., 4. és 5. pontjainak megfelelő rendelkezést. 3. A tagsági viszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan —- a ksz. alapszabály-minta II. fejezet l—4. pont, valamint 10—14. pontjainak, — az ÁFÉSZ alapszabály-míni a II. fejezet 6. és 10. pontjainak megfelelő rendelkezést. 4. A tagok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan '— a ksz. alapszabály-minta II. fejezet 6—9. pontjainak, •— az ÁFÉSZ alapszabály-minta II. fejezet 7—9. pontjainak megfelelő rendelkezést. 5. A szövetkezet vezető szervei és tisztségviselői hatáskörének kereteire vonatkozóan — a ksz. és az ÁFÉSZ alapszabály-minták III. fejezetében foglaltaknak megfelelő rendelkezéseket. 6. A közös vagyon kialakítására, növelésére és a jövedelem felosztásának módjára vonatkozóan •— a ksz. alapszabály-minta IV. fejezet 57—61. pontjaiban, — az ÁFÉSZ alapszabály-minta V. fejezet 21., 22. és 23. pontjaiban foglaltaknak megfelelő rendelkezést. 7. A szövetkezet megszűnésének és felszámolásának eseteire vonatkozóan •— a ksz. alapszabály-minta V. fejezetében, — az ÁFÉSZ alapszabály-minta VI. fejezetében foglaltaknak megfelelő rendelkezést. 8. Az érdekképviseletre vonatkozóan — a ksz. alapszabály-minta VI. fejezetében, — az ÁFÉSZ alapszabály-minta VII. fejezetében foglaltaknak megfelelő rendelkezést, abban az esetben, ha a szövetkezet a területi (szakmai) szövetségéhez kíván csatlakozni. Az általános fogyasztási és értékesítő, valamint a kisipari szövetkezetek alapszabályai az alapszabály-minta hivatkozott részeinek megfelelő rendelkezéseken túl, a helyi adottságoknak megfelelően egyéb kérdéseket is rendezhetnek. Az alapszabály-minta kötelező részeit azonban az alapszabályoknak tartalmaznick kell. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a mintától eltérő olyan szövegezési megoldásokat, amelyek — az eredeti rendelkezés célkitűzéseinek sérelme nélkül — a szövetkezet helyi adottságának, vagy tevékenysége sajátos jellegének megfelelőbbek, nem alkalmazna * III. A fogyasztási és a háziipari szövetkezetek alapszabályainak és ezek jóváhagyásának sajátosságai I 1. Az általános fogyasztási és értékesítő vetkezetek a) A fogyasztási szövetkezeteknél a nagy tag-' létszám miatt a tagkönyvek rendezése folytatólagosan történik. Ezért a részközgyűlések tekintetében az elkülönített tagsági jegyzékben szereplő tagok (elköltözött, elhunyt, 16 éven aluliak,' valamint olyan esetekben, amikor az egyéb okokból a tagsági viszony rendezése folyamatban van, kilépés, átlépés, stb.), mint bizonytalan létszám, a határozatképességnél figyelmen kívül hagy* hatók. b) Ahol a szövetkezet területi kiterjedtsége éá a tagok létszáma ezt szükségessé teszi, a szövetkezeti közgyűlés feladatát részközgyűlés és küldöttgyűlés tölti be. A kölcsönös tájékoztatás érdekében a helyi tagértekezletek tartása is szükséges. A részközgyűlések a szövetkezet valamennyi ügyében jogosultak dönteni. A tagok alapvető jogainak közvetlen érvényesülése érdekében kizárólag a részközgyűlések dönthetnek a következő kérdésekben: — a szövetkezet megalakulása, egyesülése; szétválása, önálló szövetkezetté alakulása, — a szövetkezet megszűnésének kimondása, — az alapszabály megalkotása, módosítása, — a tagok felvétele, kizárása, — a küldöttek választása a szövetkezeti küldöttgyűlésre, a községi intéző bizottságok és tagbizottságok megválasztása, — határozathozatal az egész szövetkezeti tagság anyagi érdekeltségét érintő kérdésekben. Az új alapszabály elfogadása felől a tagok már a részközgyűléseken határoznak. Ennek során a ta-» gok elhatározása alapján nyílt szavazással is dönthetnek. A részközgyűlések elé utalt kérdésekben az az indítvány emelkedik határozattá, amely az egyes részközgyűlések szavazatainak összegezése után a megfelelő többséget elnyerte. Azon további kérdések eldöntése, amelyeket az alapszabály nem utal a részközgyűlések hatáskörébe, a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. A küldöttek kötelesek a küldöttgyűlésen meg-í bízásuk alapján eljárni, s arról az őket megválasztó tagoknak számot adni.