Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 41. szám

758 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 41. szám b) ideiglenes jellegű munkaviszony létesítésére szóló munkavállalási engedéllyel (R. 102. §); szak­szövetkezet a közös munkában rendszeresen nem foglalkoztatható tagja részére határozatlan időre szóló munkaviszony létesítését is engedélyezheti [50/1988. (XII. 31.) Korm. számú rendelet 26. § (2) bek.]. (2) Az átmenetileg nem foglalkoztatható alkal­mazott részére a termelőszövetkezet munkaválla­lás céljából fizetés nélküli szabadságot engedé­lyezhet. (3) A munkavégzési lehetőség biztosításáért a termelőszövetkezet a tagjától vagy alkalmazottjá­tól térítést nem igényelhet. Az (1) bekezdés a) pontja esetében a termelőszövetkezet részére a vállalat költség címén a fizetett munkabér 15 szá­zalékát köteles megtéríteni. Ezenkívül a tag, illet­ve alkalmazott átengedéséért semmiféle címen a termelőszövetkezet részére térítést nem fizethet* az ettől eltérő megállapodás semmis. 3. §• (1) A termelőszövetkezeti tagok és állandó al­kalmazottak foglalkoztatása — a (2) bekezdésben foglalt, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontjában említett szakszövetkezeti tagra vonatkozó kivétel­lel — a vállalat részéről csak határozott időre történhet. A munkaviszony alapján a dolgozót állományba kell venni és reá a bérszínvonal szá­mításánál, a létszámnyilvántartásnál a vállalatra irányadó szabályokat kell alkalmazni. (2) Közös vállalkozáshoz (1967. évi III. tv. 55. §) a résztvevő termelőszövetkezet által átengedett tag esetében a 6/1987. (X. 24.) MÉM számú ren­delet (Vhr.) 107. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. 4- §• (1) A termelőszövetkezet tagját és alkalmazott­ját bérmunkával csak saját telephelyén foglalkoz­tathatja. Telephely az a község vagy város, amely­nek területén a termelőszövetkezet mezőgazda­sági tevékenységet, a halászati termelőszövetke­zet természetes vízi halászatot vagy tógazdasági haltenyésztést folytat. Társulás telephelyének azoknak a községeknek (városoknak) a területét kell érteni, ahol a társulásban résztvevő termelő­szövetkezetek a mezőgazdasági tevékenységeket folytatják. (2) A vállalat üzemi telepén belül végzendő bérmunkára a termelőszövetkezettel megállapo­dást akkor sem köthet, ha telephelye a termelő­szövetkezetével azonos közigazgatási határon be­lül van. (3) Nem vonatkozik az (1) és (2) bekezdésben foglalt korlátozás az élelmiszergazdaság, a fagaz­daság, a nádkitermelés és feldolgozás keretében vállalt bérmunkára. 5. §. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lep ha­tályba; egyidejűleg a 2/1968. (III. 17.) MüM­MÉM számú együttes rendelet és a Vhr. 129. §-ának második mondata hatályát veszti. (2) A rendelet hatályba lépését megelőzően a munkaerő átengedésére (munkaerő kooperációra), valamint a termelőszövetkezet telephelyén kívüli bérmunkára létesített megállapodásokat 1969. évi szeptember hó l-ig meg kell szüntetni, kivéve azokat, amelyek e rendelet előírásainak megfelel­nek. Ennek végrehajtását a vállalatok felügyeleti szervei és a járási (járási jogú városi, városi ke­rületi) tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei ellenőrzik. Veres József s. k., Dr. Dimény Imre s. k., munkaügyi miniszter mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A nehézipari miniszter 4/1969. (VIII. 27.) NIM számú rendelete az energiamérleg készítéséről A 2027/1967. (V. 28.) Korm. számú határozat 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján — a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a 7. § te­kintetében pedig az Országos Tervhivatal elnöké­vel egyetértésben — az alábbiakat rendelem: C §. (1) Energiamérleg vagy energiabeszámoló ké­szítésére (a továbbiakban: adatszolgáltatásra) köte-i lezettek azok az ipari-, építőipari-, szállító-, hír­közlő-, energiahordozó-készletező- és távhőszol­gáltató vállalatok, víz- és csatornázási művek, erdőgazdaságok, valamint vízügyi igazgatóságok (a továbbiakban: adatszolgáltató), amelyek a) az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium, a Nehézipari Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, vagy a tanácsok végrehajtó bizottságának felügyelete alá tartoznak és b) naptári évi energiatermelésük, energiafel­használásuk, vagy az általuk értékesített energiá­nak hőértékben kifejezett teljes mennyisége az 1 milliárd kcal-t eléri vagy meghaladja. (2) A vállalati besorolás tekintetében a Köz­ponti Statisztikai Hivatal által meghatározott egy­séges vállalati számjel a? irányadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom