Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)
1969 / 30. szám
30. szám TANÁCSOK Eg^LÖNYE 557 mindazon dolgozókat is, akik munkaköri kötelezettségüknek megfelelően és a szerv ügyrendjének előírásai szerint a mérlegkészítés, a leltározás vagy az értékelés munkálataiban részt vesznek. A végrehajtás során biztosítani kell a társadalmi tulajdon védelmét és a mérlegvalódisá^, elvének érvényesítését. 6. §. (1) A megállapított évzáró mérleget, az eredményt, a jogszabályi előírások szerinti anyagi érdekeltség címén visszatartott összegeket, a leltárakat (leltári bizonylatokafN és egyéb kimutatásokat a költségvetési szerv revízióját végző irányító szerv — a mérlegmegállapítás időpontjától függetlenül, általában az éves rendszeres költségvetési revízió keretében — az eredmény képzésének indokoltsága és helyessége, továbbá a mérlegvalódLság szempontjából megvizsgálja. (2) Ha az irányító szerv a felülvizsgálat eredményeképpen az évzáró mérleget, illetve a kimutatott eredményt nem tartja szabályszerűnek, a költségvetési szervet felhívja, hogy a szükséges helyesbítéseket végezze el. (3) A költségvetési szerv az irányító szerv intézkedésének megfelelően meghatározott határidőn belül köteles a helyesbített mérleget elkészíteni. (4) Ha a revízióra illetékes irányító szerv vizsgálata során a költségvetési szerv számviteli rendjét illető hiányosságokat, a mérleg és a könyvelés, illetőleg az analitikus nyilvántartások, a tanácsi (egyszeres) számvitel vezetésére kötelezett szerveknél pedig a mérleg és az állomány-nyilvántartások, illetőleg az azokhoz kapcsolódó egyéb könyvviteli nyilvántartások adatai között eltérést állapít meg, a cselekmény súlyától függően fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségrevonást kezdeményez. ' 7. §. (1) A mérleget, az eredménykimutatást, továbbá ezek mellékleteit, valamint az utasítás 4. §-ában felsorolt bizonylatokat, illetve nyilvántartásokat a költségvetési szerveknek 10 évig meg kell őrizniük. (2) Az átszervezéssel megszűnő költségvetési szerveknek a Tvr. 16. §-ában és a jelen utasítás 4. §-ában említett okmányait a jogutód költségvetési szerv vagy az irányító szerv köteles megőrizni. (3) Az újonnan alakuló költségvetési szervek megalakulásuk alkalmával — az alakulástól számított 60 napon belül — nyitóleltárt és nyitómérleget kötelesek készíteni. (*) Az átszervezéssel (összevonással, beolvasztással, megosztással, szétválással) megszűnő költségvetési szervek a megszűnés napjával számviteli elszámolási rendjüknek megfelelően leltárt, zárómérleget tartoznak készíteni, amelyet jóváhagyás céljából az illetékes irányító szervhez terjesztenek fel. (5) A megszűnő költségvetési szerv mérlegének felülvizsgált adatait az átvevő költségvetési szerv köteles saját eszközei és forrásai (aktív és passzív vagyonrészei) közé felvenni, az esetleges eredményét pedig mérlegében külön tételben feltüntetni. (6) A költségvetési szerv az általa alkalmazott értékelési módot — leltározási szabályzatában — az utasítás megjelenését követő 90 napon belül meghatározni köteles. (7) Az utasítás mellékletében foglaltak alapján meghatározott leltározási időpontoktól és módoktól, valamint értékelési előírásoktól — kellően indokolt esetben — csak a Pénzügyminisztérium engedélyével lehet eltérni. (8) A leltározással és az értékeléssel kapcsolatban szükségessé váló olyan ágazati—szakmai jellegű szabályozásoknál, amelyekre az utasítás melléklete nem tartalmaz előírásokat, értelemszerűen a 15,1983. (V. 10.) PM számú rendeletben és mellékletéin fni»isit*VRt kell figyelembe venni. 8. §. (1) Ez az utasítás 1969. január 1. napjával lép hatályba. Az utasításban foglaltakat első ízben az 1969. évi év végi mérleg elkészítésénél kell alkalmazni. (2) Az utasítás egyes rendelkezéseinek alkalmazása alól a Pénzügyminisztérium — indokolt esetben — felmentést adhat. (3) Az utasítás közzétételével a 318 140/1952. (PK. 80.) PM számú utasítás II. sz. mellékletének „Az állóeszközök nyilvántartása" c. fejezet 4. Rovancsolás pontja és a „Készletek nyilvántartása" c. fejezet 7. Rovancsolás pontja, valamint a 158/1960. (PK 18.) PM számú utasítás III. Áa eszközök év végi ellenőrzése és év végi leltározása c. fejezet (az utasítás 33., 34., 35. és 36. §-ai) hatályukat vesztik. Madarasi Attila s. k., a pénzügyminiszter helyettesa Melléklst a 110/1969. (PK 20.) PM számú utasításhoz I. LELTÁROZÁS A) A leltározás fogalma A leltározás a költségvetési szerv kezelésébe vagy tartós és ingyenes használatába adott álló- és forgóeszközök, valamint azok forrása-' (aktív és passzív vagyonrészei), továbbá a birtokában levő idegen álló- és forgóeszközök valóságban meglevő állományának (mennyiségének) megállapítása. A leltározási tevékenységhez tartozik a hiányok és többletek megállapítása és azok rendezése (elszámolása) is. B) A leltárfelvétel módja 1. A leltárfelvétel módjai: a) mennyiségi felvétel, b) egyeztetés. 2. A mennyiségi felvételt — az I. E/12, és az I. E 13. pontokban foglalt kivételektől eltekintve — megszámlálással vagy mérés útján a) a nyilvántartásoktól függetlenül, a nyilvántartásokkal való utólagos összehasonlítással vagy b) a nyilvántartások alapján, a felvétel alkalmával való összehasonlítással kell végrehajtani. 3. Az egyeztetés a főkönyvi számláknak vagy a tanácsi (egyszeres) számvitel vezetésére kötelezett szerveknél az állomány-nyilvántartásoknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla-kivonatok, egyeztető levelek, anyagszámadás-összesítő stb.) való összehasonlítását jelenti. 4. A leltározás elvégezhető folyamatosan vagy fordulónappal. 5. Folyamatos leltározás esetén a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt a megfelelő pontokban meg» határozott időtartamon belül legalább egyszer kell leltározni. 6. A folyamatos leltározás előfeltétele, hogy a költségvetési szerv a) előírásszerű, naprakész, a leltározás időpontjában a könyvvitellel, illetőleg az állomány-nyilvántartásokkal számszerűen egyező nyilvántartást vezessen, amelynek alapján a hiányok és többletek azonnal megállapíthatók és rögzíthetők. Ha a tanácsi (egyszeres) számvitel vezetésére kötelezett szerveknél az állomány-nyilvántartásokhoz azokkal számszerűen egyező analitikus nyilvántartás nem kapcsolódik, a leltározás egyeztetési alapját az állománynyilvántartás képezi; b) egy-egy különálló egységében (telep, raktár, üzemj pavilon stb.) az azonos készletféleségek (készletcsoportok)
