Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 30. szám

553 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 30. szám leltárfelvételét előre megállapított azonos időpontban hajtsa végre; c) megszervezze a folyamatos leltározás rendszeres ellenőrzését. 7. Fordulónapi leltározás esetén — a költségvetési szerv egészére vagy a költségvetési szerven belüli, területileg teljesen különálló egységre (telep, raktár, üzem, pavilon Stb.) — a leltározási kötelezettség alá eső minden eszközt — a vonatkozó analitikus vagy állományi nyilvántartások lezárásával egyidejűleg — előre meghatározott nappal (fordulónappal) kell leltározni. 8. A leltározás megtörténtét és időpontját az analitikus nyilvántartásokban fel kell jegyezni. 9. Ha a jelen mellékletben foglalt előírások a mennyiségi felvétel módját (a nyilvántartásoktól függetlenül vagy az azok alapján végzett leltározás), iiletőleg a leltározás időpontját (folyamatosan^ vagy fordulónappal végzett leltározás) kifejezetten nem tartalmazzák, a költségvetési szerv dönt, hogy a lehetséges leltározási módok, illetőleg időpontok közül melyiket választja. A választott módot év közben megváltoztatni nem szabad. 10. Jogszabályi előírások alapján a költségvetési szerv kezelésében levő kulturális és szociális célokat szolgáló állóeszközöket és készleteket az egyes eszközféleségeknél meghatározott időpontban (időszakban) és módon kell leltározni. 11. A készletek belső tulajdonságai folytán előálló elkerülhetetlen tárolási és kezelési veszteségek (káló, hiány) normáit a költségvetési sz "v igazgatója (vezetője) állapítja meg. Ha a költségvetési szerv irányító szerve (országos hatáskörű szerv, megyei, fővárosi, megyei jogú városi tanács vb., a továbbiakban: irányító szerv) a hiánynormák mértékére vonatkozóan rendelkezett, a költségvetési szerv hiánynormáit a rendelkezésben meghatározott határokon belül kell megállapítani. 12. Leltári hiányt és leltári többletet csak abban az ésetben szabad kompenzálni, ha a többlet, illetve a hiány azonos cikkcsoportba tartozó, megközelítőleg hasonló értékű, minőségű, rendeltetésű és emiatt összetéveszthető, felcserélhető és helyettesíthető, általában ugyanazon raktárban tároló készletnél mutatkozik. A kompenzálás szabályait és lehetőségeit a költségvetési szerv igazgatója (vezetője) állapítja meg; ha az irányító szerv egyes anyagok (áruk) tekintetében a kompenzálást illetően rendelkezett, a költségvetési szerv szabályozása az irányító szerv rendelkezésével nem állhat ellentétben. 13. A leltárfelvétel időpontjától számított legkésőbb 30 napon belül — ha ez alól más jogszabály kivételt nem tesz — a leltár adatait a könyvviteli, illetve állományi nyilvántartásokkal egyeztetni és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított legkésőbb 30 napon belül kivizsgálás útján tisztázni kell. Egyben a felelős személyek felelősségrevonása mellett intézkedni kell az előidéző okok lehetőség szerinti megszüntetéséről. C) A leltározás szervezése 1. A leltározás szervezése és előkészítése tekintetében a Pénzügyminisztérium hivatalos kiadványaként kiadott Leltározási Szervezési Útmutató, valamint az irányító szerv ilyen tárgyú kiadványai adnak tájékoztatást. 2. A melléklet, valamint az előző pontban említett kiadványok alapján minden költségvetési szerv az utasítás megjelenését követő 90 nanon belül leltározási szabályzatot és ennek alapján minden évben a leltározás megkezdése előtt leltározási ütemtervet köteles készíteni. 3. A leltározási szabályzatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: — a leltározás előkészítése során elvégzendő feladatok felsorolását, — a leltározási egységek (körzetek stb.) kijelölését, — a leltározás bizonylati rendjének szabályozását, — a leltározás módját és az értékelés szabályait, — a leitárfelvétel anyagának (ieltározási bizonylatok stb.) feldolgozási módját, — a leltározás és a könyvvitel, illetve az állománynyilvántartások adatai egyeztetésének módját, — a leltározás és az értékelés ellenőrzésének módját. 4. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell a leltározás előkészítésével, a leltár felvételével és értékelésével kapcsolatos összes munkafolyamat megkezdésének és befejezésének időpontját, továbbá a munkafolyamatok elvégzéséért felelős személyek megnevezését. D) Állóeszközök és befejezetlen (üzembe nem helyezett) beruházások leltározása 1. Az állóeszkőznek minősülő vagyontárgyak közül a) az ingatlanokat legalább öt évenként, mindig a leltározási időszak utolsó évében, b) a gépeket és berendezéseket, valamint az egyéb állóeszközöket (képzőművészeti alkotásokat, szemléltető állóeszközöket stb.) — a 2—4. pontokban foglalt kivételektől eltekintve — legalább két évenként, mennyiségi felvétellel kell leltározni. 2. A közúti járműveket és a külső munkahelyen (üzemegységben, változó munkahelyen stb.) levő állóeszközöket legalább évenként, fordulónappal, a tartósan külföldön — például kirendeltségeknél, követségeknél stb. — levő állóeszközöket minden évben a III. negyedév utolsó napjával mennyiségi felvétellel kell leltározni. 3. A föld alatti kábeleket, alagutakat, csővezetéket, légvezetéket, továbbá mindazokat az állóeszközöket, amelyek meghibásodása vagy hiánya esetén egy nagyobb leltárfelvételi egység működése műszakilag lehetetlenné válik (erőművek gépegységei, alállomások transzformátorai, vegyipari lepároló berendezések stb.) legalább öt évenként, mindig a leltározási időszak utolsó évében mennyiségi felvétellel vagy a műszaki nyilvántartásoknak az analitikus nyilvántartásokkal való egyeztetésével kell leltározni. 4. A vasúti, légi- és víziközlekedési járműveket — tartózkodási helyüktől függetlenül — négy évenként menynyiségi felvétellel kell leltározni. 5. Az állóeszközként nyilvántartott könyvállományok közül a 25.000 kötetig terjedő könyvtárakat két év alatt, a 25.001—100.000 kötetig terjedő könyvtárakat három év alatt, a 100.001—300.000 kötetig terjedő könyvtárakat öt év alatt, a 300.000 kötetnél nagyobb állományú könyvtárakat pedig tíz év alatt mennyiségi felvétellel vagy a könyvtári nyilvántartásoknak az analitikus, illetve állományi nyilvántartásokkal történő egyeztetésével kell leltározni. A kézi könyvtárak állományát a nyilvántartással való egyeztetés útján két évenként egyszer kell leltározni. Ehhez a folyamatosan vezetett és az egyes könyvek darabszámát, valamint forint egységárát tartalmazó nyilvántartást leltárnak lehet tekinteni. 6. Az állóeszközök leltározásának ki kell terjednie az állóeszköz egyedi nyilvántartásba felvett tartozékokra is. 7. A bérbe- (kölcsön-) adott állóeszközöket a bérbe(kölcsön-) vevő költségvetési szervnek a megfelelő előírások szerint kell leltároznia és a leltárfelvétel bizonylatának másolatát a bérbe- (kölcsön-) adó költségvetési szervnek vagy vállalatnak olyan időpontban kell megküldenie, hogy az a bérbe- (kölcsön-) adó költségvetési szerv vagy vállalat könyvviteli adataival még az évzárlat előtt egyeztethető legyen. 8. Ha az állóeszközök leltározása alkalmával a nyilvántartással, illetve a könyveléssel szemben eltérést (hiányt vagy többletet) állapítottak meg, az eltérés okát meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat tényleges állóeszközhiányt vagy többletet állapít meg, jegyzőkönyvet kell felvenni. Az állóeszközhiányok és többletek miatt alkalmazott felelősségrevonásról szóló jogerős határozatot — utólag — a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.