Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 27. szám

A határozat meghozatala és tartalma 13. §. (1) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása vagy megtagadása felől a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított harminc — típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében tizenöt — napon belül határoz. (2) Az építési engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell a) az építési munkával érintett földrészlet utca nevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát, b) az engedélyezett építési munka rövid leírását, állandó vagy ideiglenes jellegét, továbbá — típus- vagy tipizált tervek, illetőleg hatósági alkalmazási engedély alapján gyárilag előállított vagy a kereskedelemben forgalomba hozott épület (építmény) változtatás nélküli alkalmazása esetében — a tervek (alkalmazási engedély) jelét és számát, c) minden olyan eseti hatósági előírást — így az érdekelt szakhatóságok által hatáskörükben tett előírásokat is, — amelyet az építési munka végzése scrán az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell. d) az engedélyezett építési munka megkezdéséhek bejelentésére vonatkozó esetleges kötelezettség előírását, e) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló épület- (építmény-) bontás, állandó jellegű közterület használat, továbbá — város belterületén — fakivágás engedélyezésére vonatkozó rendelkezést, valamint f) az engedély érvényességének időtartamát. (3) Az első fokú építésügyi hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a) a kérelmező a hiánypótlási kötelezettségét határidőben nem teljesítette, és a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet dönteni; b) a helyszínrajzot és a műszaki terveket tervezésre nem jogosult magánszemély készítette; c) a tervezett építkezés általános érvényű hatósági előírásokba és határozatokba ütközik; d) a tervezett építkezés a város- (község-) rendezési tervvel ellenkezik vagy a tervezett rendezés végrehajtását lényegesen költségesebbé tenné, illetőleg másként megnehezítené; e) előre meg lehet állapítani, hogy az épület (építmény) megépítése, illetőleg fenntartása víz, gőz, gáz, füst, korom, hő, bűz, por, zaj, rázkódtatás, sugárzás vagy más ok miatt a környezetre olyan káros hatással járna, amely a helyi viszonyoknak és az érintett területek rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, a szomszédos ingatlanok használatát számbavehetően korlátozná, illetőleg az állékonyságot, az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené; f) az építtető nem teljesítette a területfelhas ználási, illetőleg az esetleges elvi építési engedély kikötéseit; g) az épület (építmény) rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása nem biztosított; h) az érdekelt szakhatóság a hozzájárulás megadását megtagadta. (4) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását akkor is megtagadhatja, ha a) a tervezett építési munka a korszerű építészeti követelmény elmek nem felel meg; b) az épülettel (építménnyel) összefüggő tereprendezési, fásítási vagy parkosítási munkálatok megvalósítása nem biztosított. (5) Az építési engedély megadásának megtagadásáról hozott határozat indokolásában ismertetni kell azt az általános érvényű, illetőleg eseti hatósági előírást vagy határozatot, amelyet a tervezett építkezés sértene. A hatósági előírásokat meghaladó vagy az építtetővel az előzetes (pl.: a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírásoktól eltérő újabb kikötések általában nem képezhetik az engedély megadásának feltételeit. A határozat közlése 14. §. (1) A határozatot írásban közölni kell a) az építtetővel és — ha nem azonos az építtetővel — az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, szövetkezeti használójával), b) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal, c) a közegészségügyi és a tűzrendészeti hatósággal — beruházás esetében — akkor is, ha az eljárásban nem működött közre, d) a tervezővel, e) azokkal, akiknek az építési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti, továbbá f) község esetében — ha az engedély megadása nem tartozott a hatáskörébe — a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervével. (2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát az irattárba, illetőleg a tervtárba helyezi el, egy példányát engedélyezési záradékkal ellátva az építtetőnek kiadja, egy további példányát