Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 27. szám

492 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám pedig — műemlék, műemlék jellegű vagy városiképi jelentőségű épület esetében — a műemléki hatóságnak küldi meg. Az első fokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére az engedélyezett helyszínrajznak és műszaki terveknek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból terjesztett elő. (3) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadásának megtagadása esetén a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát visszatartja, további példányait pedig az építtetőnek — kérelmére — kiadja. A fellebbezés elintézése 15. §. A határozatba foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében a másodfokon eljáró építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság felügyeletét ellátó szakigazgatási szerv állásfoglalása alapján határoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadását az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg. Az építési engedély jellege és érvénye 16. §. (1) Az építési engedély építésügyi hatósági és egyben — az engedélybe foglalt szakhatósági előírások vonatkozásában — szakhatósági engedély is, nem menti fel azonban az építtetőt a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági (pl.: telekalakítási, vízjogi) engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. (2) Az építési engedély az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el. (3) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve ha az építési munkát ez alatt az idő alatt megkezdték és folyamatosan végzik. Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély érvényét a) — az engedély megadására vonatkozó határozatában — két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja; b) az építtető kérelmére egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja, ha az engedély megadásakor fennállott szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg. ! (4) Az építtető csak a jogerős építési engedély alapján, s csupán az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére — a birtokos birtokának megfosztása vagy birtoklásának zavarása nélkül — építkezhet. (5) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást az első fokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni. A jogutód magánszemély — Budapesten történő lakásépítés esetében — az építési engedélyt csak akkor használhatja fel, ha a bejelentés során igazolja, hogy a 9. § (1) bekezdésének h) pontjában előírt feltételeknek megfelel. (6) Az érdekeltek a külön jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek tűrni a jogerős építési engedélynek és az ahhoz tartozó helyszínrajznak, továbbá műszaki terveknek megfelelő építési munkák elvégzését. Ilyen esetben az építésügyi hatóság — az építtető kérelmére — azt, aki a munkálatok elvégzését akadályozza, az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a tűrésre kötelezi és pénzbírság kiszabásával a teljesítésre szorítja. Az elvi építési engedély 17. §. (1) Területfelhasználási engedélyt nem igénylő építkezés esetében a területrendezési, a városképi és a műszaki tervezés szempotjából lényeges egyéb kérdésekben (pl.: a földrészlet beépíthetősége, az alkalmazandó beépítési mód, az építhető épület nagysága, szintszáma, homlokzatának kialakítása, a közműellátás módja) az építési engedély megszerzése előtt elvi építési engedély kérhető az első fokú építésügyi hatóságtól. (2) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez a) az első fokú építésügyi hatóság által esetileg előírt, a kérelem elbírálásához a tervezett építési munka jellegétől függően nélkülözhetetlen iratokat és más mellékleteket (pl.: helyszínrajzot, 1:200 méretarányú műszála tervvázlatokat), b) emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés esetében az 1/1962. (IV. 15.) ÉM-P M számú együttes rendelet 9. §-ában előírt mellékleteket kell csatolni. A kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges. (3) Az elvi építési engedély építési munka végzésére nem jogosít. (4) Az elvi építési engedély az építési engedély megadását illetően az építésügyi hatóságot kizárólag azokban a kérdésekben köti, amelyekről az elvi építési engedélyben kifejezetten rendelkezett. (5) Az elvi építési engedély érvényét veszti, ha a jogerőre emelkedésének napjától számított egy év alatt az építtető nem kért az építési munkára építési engedélyt,