Tanácsok közlönye, 1969 (17. évfolyam, 1-59. szám)

1969 / 27. szám

490 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám c) — idegen vagy közös tulajdonban álló ingatlanon történő építkezés esetében — a tulajdonos (kezelő, szövetkezeti használó, tulajdonostárs) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan azonnali birtokbaadását elrendelő határozattal, d) — állami tulajdonban álló, bérbeadás útján hasznosított földrészleten legfeljebb a bérleti jogviszony tartamára, ideiglenes jelleggel történő építkezés esetében — a bérleti szerződéssel igazolhatja. (2) Ha az építési munkával érintett ingatlant a központi telekkönyvben tartják nyilván, az építési jogosultságot — az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől eltérően — az ingatlan kezelőjének arra vonatkozó nyilatkozatával lehet igazolni, hogy az építési munkát a kezelésében levő ingatlanon végzik. A nyilatkozathoz csatolni kell az ingatlan fekvése szerint illetékes telekkönyvi hatóság által a hely raj ziszám mutatóból készített, az ingatlan rendeltetését (pl.: vasút) feltüntető szemlét. A helyszínrajz 11. §• (1) A helyszínrajzot a járási földhivatal, illetőleg a városi (községi) tanácsi szervek, Budapesten a másodfokú építésügyi hatóság által kezelt földmérési alaptérképről (nyilvántartási térképről) kiadott, hitelesített másolat alapján — ha a térképmásolat 1 : 2880 — 1 :1440 méretarányú és a tervezett állapot áttekinthetősége azt szükségessé teszi, 1 :1000 — 1 : 500 méretarányra felnagyítva •— kell elkészíteni. A felnagyított helyszínrajzhoz a térképmásolatot csatolni kell. Ha a földmérési alaptérkép és a telekkönyvi szemle helyrajzi számozása eltér egymástól, a telekkönyvi térképmásolatot is be kell mutatni. (2) A helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni: a) az építési munkával érintett, az azzal közvetlenül szomszédos és a szemben fekvő földrészleteket, megjelölve azok utca nevét és házszámát, továbbá helyrajzi számát, valamint a tulajdonosok (kezelők, szövetkezeti használók) nevét és lakcímét is, b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat is, c) a már fennálló és meghagyni vagy lebontani kívánt, továbbá a tervezett épületek (épületrészek) és más építmények külső körvonalait és méreteit, megjelölve a terep jellegzetességeit, ezek között a kivágni tervezett fák helyét is, d) a közlekedési, a közmű- és az energiahálózatnak a bekötés lehetősége szempontjából lényeges szakaszát és adatait. (3) A helyszínrajzon megjelölt földrészletek tulajdonosai (kezelői, szövetkezeti használói) nevé-« nek és lakcímének helyességéért az építtető, a (2) bekezdés b)—d) pontjában előírt ábrázolás helyességéért pedig a tervező felel. Ha a (2) bekezdés b) pontjában előírt adatokat a kiadott térképmá-; solat nem tartalmazza, azokat a tervező köteles az első fokú építésügyi hatóságtól beszerezni. A kérelem elbírálása 12. §. (1) Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a) az építtető csatolta-e a szükséges mellékleteket, s azok megfelelnek-e a követelményeknek, b) az építkezéssel érintett földrészlet helyénélj rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építkezésre, c) biztosítható-e a tervezett épületnek (építménynek) a rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közlekedési-, közmű és energiahálózatba való bekötése, d) — beruházás esetében — az építtető teljesítette-e a ter.ületfeihasználási engedély, illetőleg az esetleges elvi építési engedély kikötéseit, továbbá indokolt-e az általa felhasználni kívánt földrészlet nagysága, s gondoskodik-e a szükséges járu-i lékos építmények megvalósításáról, e) — ha a műszaki terveket magánszemély készítette — a tervezőként megjelölt személy jogosult volt-e a tervezésre, j) a tervezett építkezés megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat területrendezési és műemlékvédelmi előírásainak, a helyi város- (község-) rendezési terveknek és szabályoknak, a városkép követelményeinek, a korszerű építészeti követelményeknek, s nem sérti-e a szomszédok jogos érdekeit, g) — egyedi műszaki tervek alkalmazása esetében — a tervek megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak, h) — típus- vagy tipizált tervek alkalmazása esetében — a tervek helyszínre alkalmazása megfelel-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési előírásainak, i) — bontás esetében — az épület (építmény) lebontása nem sérti-e a népgazdaság érdekeit, illetőleg nem lehet-e azt gazdaságos helyreállítással vagy átalakítással tovább fenntartani. (2) Ha a kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg az előírásoknak és a követelményeknek; az első fokú építésügyi hatóság a kérelmezőt nyolc napon belül — határidő kitűzésével — hiánypótlásra hívja fel.