Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

TANÁCSOK szövetkezetek, a szövetkezeti társulások és a te­rületi szövetségek törvényes működésének és gaz­dálkodásának felügyeletével kapcsolatos felada­tait, jogkörét és hatósági jogosítványait ismer­teti. I. Az állami felügyelet alapelvei és célja 1. A termelőszövetkezetek a szocialista szövet­kezeti tulajdonon alapuló önkéntes társulások, amelyek ebből folyóan szervezetileg nincsenek alárendelve állami vagy más szerveknek. Miután a termelőszövetkezetek gazdái maguk a tagok, a termelőszövetkezet vagyonával és tagjaival az állam szervei közvetlenül nem rendelkezhetnek, részükre utasítást nem adhatnak s kötelezettsé­gek rájuk csak magasabb szintű jogszabályok­ból, saját szerveik határozataiból és a szerződé­sekből hárulhatnak. A termelőszövetkezetek — rendeltetésüknél fogva — beilleszkednek a nép­gazdaság és a társadalom rendszerébe, ellátják azt a tevékenységet, amelynek végzésére hiva­tottak. A gazdaságirányítás új rendszerében az állam a termelőszövetkezet működését és gazdálkodását közvetlenül nem irányítja és szervezi, hanem az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági ösztönzés és befolyásolás, valamint az egyéb közgazdasági szabályozók eszközeivel hatást gyakorol a ter­melőszövetkezetekre abból a célból, hogy tevé­kenységük a népgazdaság céljainak és érdekeinek megfelelően alakuljon. Ugyanakkor a termelőszövetkezetekre is kiter­jed az államigazgatásnak minden olyan szakigaz­gatási ága, amely összefüggésben van a termelő­szövetkezetek tevékenységével. Emellett termé­szetes és szükséges a termelőszövetkezetek működ­nek törvényességi szempontból történő felügye­lete, amelyet a törvényi szabályozás szerint a MÉM, a tanácsok végrehajtó bizottságai és mezőgazda­sági és élelmezésügyi szakigazgatási szerveik a termelőszövetkezeti igazgatás keretében látnak el. Az új szabályozás a fokozatosság szem előtt tartásával és a gyakorlati szükségletekhez igazodó differenciáltsággal határozza meg azokat a kény­szerítő jellegű intézkedéseket, amelyek alkalma­sak arra, hogy — a felügyeletet gyakorló szervek, amennyiben figyelmeztetésük nem vezetne ered­ményre — a termelőszövetkezetet jogszerű maga­tartásra késztessék és ezáltal végső fokon meg­akadályozzák annak törvényellenes intézkedéseit, illetve működését. 2. Az állami felügyelet célja a termelőszövetke­zetek — beleértve a szövetkezeti társulásokat (egyszerűbb gazdasági együttműködés, közös vál­lalkozás, szövetkezeti közös vállalat) és a területi szövetségeket is — törvényes működésének és gazdálkodásának állami eszközökkel történő biz­tosítása. Ennek megfelelően az állami felügyelet gyakorlása e felügyeletet ellátó szervek számára KÖZLÖNYE ?455_ intézkedési jogosultságot és kötelezettséget jelent a jogszabályokkal ellentétes működés, gazdálko­dás (intézkedések, helyzetek) megelőzésére, illető­leg megszüntetésére. Az állami felügyelet az államigazgatási szervek hatósági tevékenységének egyik ága, de nem tar­tozik az állami felügyelet körébe a tanácsi és egyéb szervek szakigazgatási tevékenysége, s az ennek kapcsán gyakorolt ellenőrzés. Nem állami felügyeleti funkció tehát az általános igazgatási, a mezőgazdasági szakigazgatási, az élelmiszeripar­igazgatási, a termelésfelügyeleti, a közgazdasági, az árhatósági, a pénzügyi és adóügyi, az egészség­ügyi stb. szakigazgatási (hatósági) feladatok ellá­tása. 3. Az állami felügyeletet úgy kell gyakorolni, hogy biztosítva legyen a termelőszövetkezetek működésére és gazdálkodására vonatkozó jogsza­bályi rendelkezések megtartása, valamint a ter­melőszövetkezetek gazdasági és szervezeti önálló­ságának és a termelőszövetkezeti demokráciának az érvényesülése. Az állami felügyeletnek azon is őrködnie kell, hogy tevékenységük során más szervek se sértsék meg a termelőszövetkezetek törvényesen védett érdekeit és önállóságát. Ugyanakkor az állami felügyelet — az egyedi jog­viták kivételével — nem terjed ki a belső normák (alapszabály, munkarend, ügyrend stb.) megtar­tásának állami eszközökkel történő biztosítására, mert a termelőszövetkezeti demokrácia rendszeré­ben ez a termelőszövetkezet vezető szerveinek a joga és kötelessége. Az általános felügyelet kere­tében azonban ellenőrizni kell, hogy a termelő­szövetkezet a maga által megállapított szabályza­tok rendelkezéseit megtartja-e. Erre az ellenőr­zésre túlnyomórészt az egyedi jogviták elbírálása kapcsán kerül sor. A belső normatív szabályzatoknak is össz­hangban kell állniok a speciális jogszabályi (egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, pénz­ügyi, szanaiási stb.) rendelkezésekkel, ezek meg­tartásának biztosítása azonban a szakigazgatási tevékenység területére tartozik (I. 2. pont). II. Az állami felügyelet terjedelme és tartalma E tájékoztató az állami felügyelet minden kér­dését és gyakorlásának teljeskörű módszereit, el­járási szabályait nem öleli fel. A hangsúlyt az ál­lami felügyelet legfőbb területeire helyezi. A) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felügyeleti jogköre A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter főbb állami felügyeleti feladatai: a) javaslat kidolgozása a termelőszövetkezetek működésének, gazdálkodásának és részesedési

Next

/
Oldalképek
Tartalom