Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

61. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1443 Ezzel szemben a R. 59. § (4) bekezdésében megjelölt külön szakmai engedélyek nem a létesítés, hanem a tevékenység megkezdésének feltételei, ezért ezek vizsgálatára a bejegyzést megelőző eljárásnak nem kell kiterjednie. Ha a vállalkozás létesítésének megvannak a fentiekben jelzett — jogszabályban — előírt feltételei, a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet — az előírt adatok közlése mellett — megküldi a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi osztályának. Ellenkező esetben, ha a hiány pótolható, arra a kérelmezőt felhívja. Ha a hiány nem pótolható vagy a felhívás eredménytelen, a kérelmet indokolt határozattal elutasítja. E határozat ellen az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint van helye jogorvoslatnak. A közös vállalat bejegyzését megelőző eljárás annyiban tér el a vállalkozásétól, hogy ha a tevékenység több járás vagy megye területére terjed ki, úgy a járás az iratokat a közös vállalat székhelye szerint illetékes megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához terjeszti fel, s a létesítés feltételeit a megyei osztály vizsgálja, amely — a feltételek fennállása esetén — megkeresi a pénzügyi osztályt a közös vállalat nyilvántartásba vétele végett. A szövetkezetek nyilvántartásának és a képviseleti könyv vezetésének szabályait a 9/1962. (VI. 15.) PM számú rendelet tartalmazza. 3. A cégjegyzékbe való bejegyzés A szövetkezeti társulások között vannak olyan formák, amelyeket a kereskedelmi törvénynek (1875. évi XXXVII. tv.) a Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. számú törvényerejű rendelet (Ptké.) által hatályban tartott 7. §-a értelmében a megyei bíróságoknál vezetett cégjegyzékbe be lehet jegyezni, illetve a cégjegyzékek vezetésére vonatkozó jogszabályok értelmében bizonyos esetekben be is kell jegyeztetni. Az egyszerűbb gazdasági együttműködés a Polgári Törvénykönyv XLVI. fejezete rendelkezéseinek megfelelő polgári jogi társaság, nem jogi személy, ennek következtében a cégjegyzékbe be sem jegyezhető. Ha a termelőszövetkezetek más szocialista gazdasági szervezettel (vállalattal, stb.) együtt a 11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 7. § a) pontja alapján létesített, polgári jogi társaságnak minősülő egyesülésben vesznek részt, azt — nem lévén önálló jogi személy — a cégjegyzékbe ugyancsak nem lehet bejegyezni. A közös vállalkozás és a közös vállalat ellenben a szövetkezeti nyilvántartásba vételen felül, kérelmére bejegyezhető a cégjegyzékbe, bejegyzésre azonban nem köteles. Kivétel ez alól. ha a vállalkozás vagy a vállalat külkereskedelmi tevékenység folytatására kapott felhatalmazást, mert ilyen esetben a jogosult szervet be kell jegyezni a cégjegyzékbe [3/1961. (X. 21.) Kk. M. számú rendelet 1. és 4. §-a] akkor is, ha egyébként a cégjegyzékbe való bejegyzésre nem köteles és csak kérelmére (fakultatív módon) van lehetőség bejegyzésére. (A polgári jogi társaságokat — tehát az egyszerűbb gazdasági együttműködést — ebben az esetben sem lehet bejegyezni.) A vegyes társulási formaként alapított részvénytársaságot és korlátolt felelősségű társaságot a Pénzügyminisztériumban vezetett vállalati törzskönyvön felül — miután a kereskedelmi törvénynek és a korlátolt felelősségű társaságról szóló 1930. évi V. tv-nek a Ptké. 95. §-a és melléklete által hatályban tartott rendelkezései szerint keletkezésük hatályosságához cégbejegyzés szükséges — be kell jegyezni a cégjegyzékbe is [24/1967. (XII. 15.) P M számú rendelet 2. § (5) bek.]. A cégjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet a szövetkezeti nyilvántartásba vétel után a társulás székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál — külkereskedelmi jogosultság miatt kötelező bejegyzés esetén pedig a Budapesti Fővárosi Bíróságnál — kell előterjeszteni. A bejegyzés iránti kérelemhez mellékelni kell mindazokat az okiratokat, amelyek a bejegyzendő körülményeket igazolják, így: — közös vállalkozás esetében az alapító termelőszövetkezetek egybehangzó közgyűlési határozatait, közös vállalat esetében pedig az alapító szerződést, illetőleg az alapító okiratot (határozatot); — a szövetkezeti nyilvántartásba vételt igazoló okiratot; — az igazgatótanács, illetőleg igazgatóság ülésének jegyzőkönyvét (esetleg kivonatos, de hiteles formában) az igazgató megválasztásáról, illetve alkalmazásáról, valamint az ellenőrző bizottság megválasztásáról; — az igazgató és a cégjegyzésre (aláírásra) jogosult más személyek címpéldányait (közjegyző vagy a cégbíróság által hitelesített aláírásait bizonyító okiratokat), mégpedig a cégbíróságnál maradó példányon felül annyi példányban, amennyit a bejegyzést igazoló záradékkal ellátva a vállalkozás, vállalat igényel; végül — külkereskedelmi tevékenységre való feljogosítás esetén az ezt igazoló okiratot. Ha az eredeti okiratokat nem csatolhatják a bejegyzés iránti kérelemhez, másolatban kell benyújtani, s az eredeti okirat felmutatásával egyidejűleg a cégbíróság a másolatokat hitelesíti. A részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok alapításával és bejegyzésével kapcsolatban az Igazságügyi Közlöny 1968. február 26-án megjelent 2. számában a 301/1968. IM—PM számú közlemény tartalmaz részletes tájékoztatást. Az állami és szövetkezeti vállalatnak a cégbírósághoz intézett beadványai illetékmentesek. [11/ 1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 136. § (4) bek.l. A szövetkezeti közös vállalatra az illetékszabályok nem tartalmaznak rendelkezést. Vegyes társulási formaként állami vállalatok és szocialista gazdálkodó szervezetek által alapított kereskedelmi társaságok (rt, kft.) esetében az ezekre a kereskedelmi társaságkra megállapított illeték ötödrészét