Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1444 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61. szám. kell leróni. [A 35/1967. (XII. 28.) PM számú rendelettel módosított és kiegészített 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 135. § (6) bek.] IV. Egyes tevékenységi körökben szükséges szakmai engedélyek és feltételek A R. 59. § (4) bekezdése értelmében, ha a termelőszövetkezet (társulás) által folytatni kívánt tevékenységet jogszabály külön szakmai (tűzrendészeti, egészségügyi, vízjogi, gyártási stb.) engedélyhez vagy hozzájáruláshoz köti, a tevékenység megkezdése előtt azt be kell szerezni (lásd az V. fejezetet). Az egyes tevékenységek körében szükséges speciális engedélyezési eljárással kapcsolatos fontosabb tudnivalókat — tevékenységenként csoportosítva — az alábbiakban közöljük. Ezek egyaránt vonatkoznak az üzemen belüli és a társulás keretében végzett tevékenységre. 1. Élelmiszeripari tevékenység Élelmiszeripari feldolgozó tevékenysége körében a termelőszövetkezet általában csak a saját gazdaságából és a tagok háztáji gazdaságából származó terméket dolgozhatja fel. Kivétel a kármegelőzés [Vhr. 64 § (2)) bek.], száraztésztafélék és édesipari lisztesáruk készítése [Vhr. 64. § (3) bek.] és az élelmiszeripari állami vállalattal kötött szerződés alapján végzett előfeldolgozás és feldolgozás (Vhr. 67. §), mert ezekben az esetekben mástól (mezőgazdasági nagyüzemtől, kereskedelmi szervtől stb.) is vásárolhat. Nem minősül élelmiszeripari tevékenységnek gazdaság belső szükségleteinek a kielégítése (takarmánykeverés, darálás), valamint a tagok és alkalmazottak ellátására irányuló feldolgozás. Erre a célra tehát a termelőszövetkezet — az általános áruforgalmi rendelkezések megtartásával — anyagot, terméket bárhonnan vásárolhat. Ugyanígy az élelmiszeripari feldolgozás körén kívül eső egyéb feldolgozás (pl. gyógynövény feldolgozás) céljára mezőgazdasági terméket — a korlátozott forgalmú termékeket kivéve —, továbbá vadontermő növényt bármely termelőtől szabadon vásárolhat. Az élelmiszeripari tevékenység végezhető: a) az alapszabályban foglaltak szerint (a termelőszövetkezet működési engedélye alapján); b) a járási tanács végrehajtó bizottságának külön engedélye alapján (túlnyomólag vagy kizárólag külső megrendelők részére); az engedély kiadásához a Vhr. 66. §-ában felsorolt tevékenységek tekintetében a tevékenység szerint illetékes ágazati (a mezőgazdasági és élelmezésügyi vagy a könnyűipari) miniszter előzetes hozzájárulása szükséges; c) az élelmiszeripari állami vállalattal kötött szerződés alapján (Vhr. 67. §). Egyes élelmiszeripari tevékenységekre korábban előírt gyártási engedélyt (1958. évi 27. tvr. 3. §) a fenti külön engedély, illetőleg az élelmiszeripari vállalattal kötött szerződés pótolja. A községegészségügyi hozzájárulást minden esetben be kell szerezni, hús- és tejfeldolgozás esetén pedig ezenfelül ki kell kérni az állategészségügyi szerv véleményét is. Az élelmiszeripari tevékenység előfeltételeiről, az engedélyezési eljárásról, az élelmiszeripari üzemek létesítésének és működésének további feltételeiről a MÉM Élelmezésügyi Igazgatási Főosztálya és Élelmiszeripari Műszaki Fejlesztési Főosztálya 1968-ban hivatalos „Tájékoztató"^ adott ki. Ezért mellőzzük a részletes, mindenre kiterjedő ismertetést, s csupán azokat a jogszabályokat említjük, amelyek egyéb vonatkozásban érintik az élelmiszeripari tevékenységet, vagy a „Tájékoztató" kiadása után jelentek meg. Ilyenek: a mezőgazdasági termények bér- és vámdarálásáról szóló 8/1968. (II. 23.) MÉM számú rendelet, a termelőszövetkezetek keveréktakarmány koncentrátumokkal való ellátásáról szóló 48/1967. (MÉM É. 51.) MÉM számú utasítás, a kenyérgabona és liszt cseréjéről szóló 24/1968. (VII. 7.) MÉM—ÁH számú, a liszt és a kenyér cseréjéről szóló 28/1968. (VIII. 6.) MÉM—Bk. M.— ÁH számú együttes rendelet, az élelmiszeripari balesetelhárító és egészségügyi óvórendszabályok kiadásáról szóló 50/1968. (MÉM É. 26.) MÉM számú, valamint az exportra kerülő élelmiszeripari termékek minőségi ellenőrzéséről szóló 21/1968. (MÉM É. 11.) MÉM számú utasítás. A 7/1968. (II. 17.) MÉM számú rendelet lehetőséget ad arra, hogy a termelőszövetkezetek tagjaik üzemi konyhán történő ellátása céliából, a közös állományba tartozó selejt szarvasmarhát és selejt borjút levágják. A rendelet kiegészíti a Vhr. 65. §-át azzal, hogy a termelőszövetkezet juhot, valamint — a marha és borjú kivételével — saját hizlalású és nevelésű egyéb állatot a tagok (családtagok, alkalmazottak) részére történő szétosztás céljából, valamint feldolgozó üzemi tevékenysége keretében vághat le. Állami vállalat megbízása vagy a miniszter előzetes hozzájárulásával adott külön engedély alapján húskcnzervgyártás lehetősége is fennáll. Külön jogszabályok keretei között végezhető a szesz-, gyümölcs- és törkölypálinka főzés [39/1967. (X. 12.) Korm. sz. és a végrehajtására kiadott 11/1968. (III. 14.) MÉM számú rendelet]. Termelőszövetkezeti szeszfőzdét a járási végrehajtó bizottság előzetes engedélye alapján szabad létesíteni, ez azonban a szeszfőzde üzembehelyezésére nem jogosít. Az üzembehelyezési engedélyt ugyancsak a járási vb adja ki az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) az üzemet előzetes engedély alapján létesítették; b) az illetékes közegészségügyi felügyelő a létesítményt közegészségügyi és élelmezés-egészségügyi szempontból megfelelőnek találta;