Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

gi. sietni. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1437 sának biztosítása, továbbá a lakosság szolgáltatási, ellátási igényei egyaránt szükségessé tették. A kötöttségek felszámolásánál az új szabályozás figyelembe vette a termelőszövetkezetek helyi erőforrásainak felhasználásával, a tagság folyamatos foglalkoztatásával elérhető előnyöket, illetőleg a korábbi túlzott adminisztratív beavatkozással — a termelői és szolgáltatói tevékenység leszűkítésével, az értékesítés és beszerzés korlátozásával — együttjáró hátrányos következményeket. Általános tapasztalat, hogy a szorosan vett mezőgazdasági termelés önmagában még nem nyújt megfelelő lehetőséget a termelőszövetkezetek elé tűzött célok megvalósításához és szükség van a helyesen megválasztott kiegészítő tevékenység folytatására is. A mezőgazdaság idényjellege miatt eltolódások jelentkeznek a munkaerő és egyéb kapacitások kihasználásánál. Ugyanakkor a népgazdasági eszközök koncentrálása miatt a szükségletek kielégítésében olyan hiányok keletkeztek, amelyeket az állami és szövetkezeti ipar és kereskedelem pótolni nem tudott. A termelőszövetkezeteknél viszont a kapacitás adott, annak kihasználása az egész társadalom érdeke. A termelőszövetkezet — mint mezőgazdasági nagyüzem — olyan termelői tevékenységet folytat és olyan komplex feladatokat lát el, amelyre szüksége és lehetősége van, s amely a termelőüzem és a népgazdaság számára egyaránt gazdaságos. Mindezt figyelembe véve az új szabályozás az üzemi tevékenység kibővítésének feltételeit úgy szabta meg, hogy az üzemi tevékenység segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a tagság folyamatos foglalkoztatását, a közös gazdaság, a tagság, a lakosság és a népgazdaság szükségleteinek kielégítését, a gazdálkodás jövedelmezőségét. 2. A kiegészítő tevékenység köre A kiegészítő tevékenység a termelőszövetkezet üzemi tevékenységének szerves része, s ez az egységesen meghatározott tevékenységi körön belül ssmmiképpen sem jelenthet — a korábbi fő- és melléktevékenység fogalmához hasonló — mesterséges elkülönítést vagy alárendeltséget. A Tv. 43. §-a alapján a termelőszövetkezet tevékenysége nemcsak szűkebb értelemben a mezőgazdasági termelésre és az ezzel összefüggő feldolgozásra, beszerzésre és értékesítésre terjed ki, hanem más olyan tevékenységre is, ameíy a helyi adottságok és igények alapján a Tv. 44 §-ában megállapított feltételek mellett és célok érdekében megvalósítható. A ,.kiegészítő tevékenység" elnevezés általános meghatározás. Tehát nemcsak az üzemgazdasági értelemben kiegészítő tevékenységnek tekintett, a korszerű mezőgazdasági termelés részét vagy folytatását képező akár ipari, akár mezőgazdasági jellegű munkákat (pl. szállítás, gépjavítás, építés, takarmánykeverés, stb.), hanem mindazt a tevékenységet is magában foglalja, amelyeket a termelőszövetkezet a mezőgazdasági termelésen és az előbb említett körön túlmenőleg, az adottságok kihasználásával, a közös gazdaság és a népgazdaság szükségleteinek kielégítése, a tagok foglalkoztatása érdekében, a törvényes keretek között végez (pl. gombkészítés, galvanizálás). Megjegyzendő, hogy a Tv. 43. §-ának az üzemi tevékenység körén belüli felsorolása semmiféle rangsorolást nem jelent, s a tevékenységi elnevezések csak általános meghatározások, melyek a tevékenység kereteit jelölik meg. A tevékenységi kör konkrét kialakításáról a termelőszövetkezet határoz. Megjelenési formáját tekintve a kiegészítő tevékenység irányulhat a belső üzemi és a tagok (családtagok, alkalmazottak) szükségleteinek kielégítésére vagy pedig lehet vállalkozás, ideértve a bérmunkát, a termelőszövetkezeti tagok átengedését más szocialista szervezethez, valamint a szolgáltatásokat is. Vállalkozás keretében a termelőszövetkezet a külső megrendelőkkel szemben meghatározott munkaeredmény létrehozására — valamely dolog elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, megjavítására, illetőleg munkával megvalósítható más eredmény elérésére — vállal kötelezettséget. Bérmunkát akkor végez a termelőszövetkezet, ha az áru előállításához szükséges anyagmennyiség értékét tekintve, 50%-ot meghaladó értékben a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból készít árut [38/1967. (XII. 29.) PM számú rendelet 1. § (4) bek.]. Kiegészítő tevékenység keretében a termelőszövetkezet tagjait munkavégzésre, meghatározott időre és feltételek mellett szocialista szervezetek részére átengedi. (Részletesen lásd II. fejezet 1. c) pontját). A szolgáltatások körében a termelőszövetkezet a lakosság vagy más külső megrendelők részére — általában jelentősebb mennyiségű anyag nélkül — végez javító, karbantartó, stb. tevékenységet (ph lakatos, asztalos és egyéb gazdasági javítóműhely). A törvényben foglalt keretszerű meghatározáshoz kapcsolódóan a R. 51. §-a lehetővé teszi olyan kiegészítő tevékenység folytatását is, amelyről jogszabály a termelőszövetkezetek vonatkozásában kifejzetten nem rendelkezik, feltéve természetesen, hogy az beillik az üzemi tevékenység törvényes kereteibe. Ezen belül tehát olyan tevékenység is folytatható, amelyet jogszabály eddig még nem rendezett (nem is tiltott), illetőleg a szabályozást a termelőszövetkezetekre nem terjesztette ki. A kiegészítő tevékenység kialakítható: — saját üzemen belül és — társulás keretében. A kiegészítő tevékenység szervezésénél abból az elvből kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezet saját vagyonának tulajdonosa, önállóan és szövetkezeti jelleggel vállalatszerűén gazdálkodik. Ennek megfelelően saját maga dönt a tevékenység terjedelméről, a tevékenység folytatására létrehozott szervezet önállóságának fokáról, a tevékenységi kör bővítéséről, stb. (R. 58. §). A társulásokról a III. fejezet szól.