Tanácsok közlönye, 1968 (16. évfolyam, 1-63. szám)

1968 / 61. szám

1438 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 61. szám. 3. A kiegészítő tevékenység általános feltételei. A kiegészítő tevékenység folytatásának általános feltetelei a következőkben foglalhatók össze: a) A kiegészítő tevékenység folytatásához általában külön engedélyre nincs szükség, miután azt a termelőszövetkezet az üzemi tevékenység keretében, működési engedélye alapján, az alapszabályban foglaltaknak megfelelően végzi [R. 59. § (1) bek.]. Az alapszabályban azonban csak a tevékenységi kör általános kereteit kell megjelölni, s nem szükséges a tevékenységek tételes felsorolása (pl. építőipari tevékenység esetén további részletezés — magas-, mélyépítés, szakipari munkák, stb. — nem szükséges). b) A jogszabályokban [R. 59. § (1) bek.] megjelölt tevékenységet a termelőszövetkezet és a szövetkezeti társulás csak a járási tanács végrehajtó bizottságának külön engedélyével folytathat. Ilyen külön engedélyhez kötött tevékenységet a termelőszövetkezet akkor is folytathat, ha az nincs felvéve az alapszabályba; ha azonban az engedélyezett tevékenység nem illeszthető be az alapszabályban meghatározott tevékenységi kör — általános — kereteibe, az alapszabályt módosítani kell. (Az engedélyezés részletes szabályait a II. fejezet tartalmazza.) Külön szakmai (tűzrendészeti, egészségügyi, vízjogi, gyártási stb.) engedély a IV. fejezetben foglaltak szerint szükséges. c) A termelőszövetkezet a tevékenységi körébe tartozó feladatot szövetkezeti társulás keretében is megvalósíthatja. Társulás létesítése vagy a kiegészítő tevékenységnek társulás keretében végzése nincs engedélyhez kötve. A tevékenységhez előírt külön engedély azonban a társulás részére is ugyanúgy szükséges, mint az üzemi keretek közt végzett kiegészítő tevékenység esetében. (Részletesen lásd a III. fejezetben.) d) A kiegészítő tevékenységnek elsősorban és általában az üzemi szükséglet kielégítésére kell irányulnia, s a komplex gazdasági fejlődést kell elősegítenie. Minden vonatkozásban biztosítani kell a mezőgazdasági termelés és a kiegészítő tevékenység összhangját. A kiegészítő tevékenységnek tehát elő kell segítenie a mezőgazdasági termelést és az üzem stabilitását, fejlődését. Fő szabály azonban, hogy az üzemi szükségletekkel egyenlő elbírálás alá esik a háztáji igények kielégítése is [Tv. 43 § (2) bek.], s a továbbiakban az üzemi — közös — fogalmába a háztájit külön megjelölés nélkül is mindig beleértjük. Mindazonáltal az üzemi szükségletek mellett a kiegészítő tevékenység irányulhat helyi, vagy a népgazdaság egyéb területén jelentkező igények kielégítésére is. Indokolttá teheti a kiegészítő tevékenységet a helyi gazdasági erőforrás kihasználása, helyi szolgáltatás, fuvar stb. ellátása. e) A kiegészítő tevékenységnek elő kell segítenie a tagok és a családtagok folyamatos foglalkoztatását. A kiegészítő tevékenység vonatkozásában is — akár saját üzemről, akár társulásról van szó •— érvényesülnie kell annak az alapvető szabálynak, mely szerint a termelőszövetkezet csak akkor vehet fel alkalmazottat, ha nincs olyan alkalmas tagja, aki a képesítéshez kötött munkakört betölthetné; ha a tagság létszáma, összetétele nem biztosítja a termelőszövetkezet üzemében a munkák zavartalan elvégzését; vagy ha az alkalmazottak foglalkoztatására kár elhárítása vagy csökkentése miatt szükség van. (Vhr. 157. §). f) A kiegészítő tevékenység során — függetlenül attól, hogy folytatásához van-e engedélyre szükség — meg kell tartani a jogszabályban előírt egészségügyi, munka- és egészségvédelmi, tűzrendészeti és egyéb hatósági előírásokat, árszabályozó és adóügyi rendelkezéseket, a szakmai képesítésre és az alkalmazandó technológiára meghatározott követelményeket és vezetni a külön előírt nyilvántartásokat [Vhr. 75. § (1) bek; lásd még az V. fejezetben foglaltakat is]. g) A kiegészítő tevékenység általában ott folytatható, ahol a termelőszövetkezet(ek) telephelye van. [R. 58. § (2) bek.]. A telephely természetesen nem egyenlő a székhellyel. Telephelyen a termelőszövetkezet(ek) működési helyét vagy helyeit — tehát működési területét — értjük. Telephelye tehát több is lehet egy termelőszövetkezetnek, míg székhelye mindig csak egy. Székhely az alapszabályban meghatározott és a szövetkezetek nyilvántartására vezetett törzskönyvbe felvett község, város, település, ahol a termelőszövetkezet központi szervei, irodái működnek. Telephelyen kívül kiegészítő tevékenység a következő esetekben végezhető: — a bérmunka ott, ahol a szolgáltatás természete azt megkívánja; (pl. fakitermelés az erdőgazdaságban, „gyárudvar takarítás" az ipari üzemben), — építőipari tevékenység külön rendelkezések szerint (IV. fejezet 2. pont); — állandó árusítóhely, vendéglátó üzem, nyílt árusítású üzlet az engedély szerinti helyen tartható fenn, alkalmi piaci árusítás pedig az általános szabályok szerint bárhol folytatható; — az 1968. január 1. előtti rendelkezések szerint engedélyezett, illetőleg végzett telephelyen kívüli tevékenység tovább folytatható. A felsoroltakon túl csak akkor végezhető telephelyen kívül a tevékenység, ha azt. a tevékenység folytatására vonatkozó ki^ön engedély lehetővé teszi, vagyis — indokolt esetben — a külön engedélyben a felsorolt eseteken túl is engedélyezhető telephelyen kívüli tevékenvség (Vhr.' 77. §). E rendelkezés azt is jelenti továbbá, hogy a külön engedélyben meg kell jelölni a tevékenység folytatásának helyét. 4. A jövedelemszabályozás érvényesülése A gazdaságirányítás új rendszerében elfogadott elv, hogy a termelőszövetkezeteket (társulásokat) a hasonló tevékenységet folytató más szocialista gazdálkodó szervezetekkel általában azonos jogok