Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 585 végrehajtani nem szabad. Ha azonban a dolgozó a panasz benyújtására megállapított határidő eltelte vagy a panasz jogerős elintézése előtt a munkaviszonyát megszünteti, a határozat azonnal végrehajthatóvá válik. (2) Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt végrehajtani nem szabad. (3) Ha jogszabály rendelkezése szerint a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező, azzal egyenértékű a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott büntetés is. (4) A vállalat a dolgozót korábbi munkaviszonyában elkövetett kötelezettségszegése miatt — a korábbi vállalat kérésére, a reá irányadó elévülési időn belül — felelősségre vonhatja. Anyagi felelősség Mt. 57. §. (1) A dolgozó a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. (2) Gondatlan károkozás esetén a' kártérítés a dolgozó havi átlagkeresetének tizenöt százalékát nem haladhatja meg. A Minisztertanács a károkozás, illetőleg a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, a károkozás társadalmi veszélyességére, valamint a dolgozó beosztására tekintettel a kártérítés mértékét magasabb összegben is megállapíthatja. Mt. V. 95. §. (1) Gondatlan károkozás esetében a kártérítés összege a dolgozó havi átlagkeresetének tizenöt százalékát a következő esetekben haladhatja meg: a) A dolgozó havi átlagkeresetének ötven százalékával felel, ha a kár a foglalkozási szabályok, valamint a gyártásra, árukezelésre vagy minőségi átvételre vonatkozó előírások súlyos megsértésének következménye. A kollektív szerződés ilyen mértékű felelősséget írhat elő a harminc napon belüli harmadik vagy további gondatlan károkozás esetére. Az ezekben az esetekben érvényesíthető kártérítés összege azonban egy naptári éven belül nem haladhatja meg a dolgozó évi átlagkeresete egynegyedét. b) Másfél havi átlagkeresetével felel a kollektív szerződésben meghatározott felelős beosztású dolgozó, ha a kárt termelési, gazdálkodási vagy ellenőrzési feladatai ellátása körében okozta. c) A dolgozó a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért három havi, ha pedig a büntetőbíróság szabadságvesztés büntetésre ítélte, egy évi átlagkeresetével felel. d) A pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a teljes kárért felel a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. (2) A három havi munkabér erejéig terjedő felelősség alkalmazása szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha a) a bíróság a dolgozóval szemben a tárgyaláson figyelmeztetést (Btk. 60. §) alkalmazott; b) a szabálysértési hatóság a dolgozót marasztaló határozatot hozott; c) a bíróság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, vagy az utóbbi jóváhagyásával a nyomozó hatóság kisebb súlyú bűntett, illetőleg szabálysértés miatt az ügyet társadalmi bírósági vagy fegyelmi eljárásra utalta és ennek során a dolgozó vétkességét a cselekmény elkövetésében megállapították, valamint ha vele szemben fegyelmi eljárás mellőzésével szabtak ki büntetést. (3) Ha a (2) bekezdés c) pontjában említett társadalmi bírósági vagy fegyelmi eljárást a dolgozó munkaviszonyának megszűnése miatt nem lehet lefolytatni, illetőleg emiatt fegyelmi eljárás mellőzésével büntetés kiszabására nem kerülhetett sor, a munkaügyi vitát intéző szerv dönti el, hogy a kár a felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozottnak minősíthető-e. Ugyanez a szabály irányadó akkor is, ha a büntető eljárást valamely gátló ok miatt — ideértve a figyelmeztetés alkalmazásának a (2) bekezdés a) pontjában nem említett eseteit is — lefolytatni nem lehetett. Mt. 57. §. (3) Szándékos károkozás esetén a dolgozó a teljes kárt köteles megtéríteni. Mt. 58. §. (1) A dolgozó vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. (2) A Minisztertanács a teljes felelősséget — különösen több személy részére átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén — az átvett dolog kezelésének, megőrzésének különös körülményeire tekintettel korlátozhatja. Mt. V. 96. §. (1) A dolgozót az Mt. 58. §-ában meghatározott felelősség akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag, üzemanyag, stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Enélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében a pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt. (2) Ha a.megőrzésre átadott dolog megrongálódása folytán keletkezett a kár, a dolgozó felelősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a dolgozót terheli. (3) A raktárak és a kereskedelmi egységek dolgozóinak a leltárhiányért fennálló felelősségét külön jogszabály rendezi. Mt. 59. § (1) Ha a kárt többen sgyüttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.