Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 577 egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A kollektív szerződés azonban ettől a vállalat sajátosságaira tekintettel eltérhet, különösen a megszakítás nélkül működő (folytonos) idényjellegű és közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben. A vállalat jellegére tekintettel két, az idényjellegű vállalatoknál, illetőleg munkakörökben pedig ennél több pihenőnap összevonható. Nincs ennek helye, ha a munkaidő egészségi ártalomra tekintettel heti negyvenkét óra vagy ennél rövidebb. (2) A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napokon nem kell munkát végeznie és az emiatt kiesett munkaidőre átlagkeresete megilleti. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napokon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. Mt. V. 48. §. (1) Munkaszüneti napok: Űjév (január 1.), Húsvét hétfő, Felszabadulás évfordulója (április 4.), Munka ünnepe (május 1.), Alkotmány ünnepe (augusztus 20.), Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója (november 7.), Karácsony két napja (december 25—26.)(2) Ha a vasárnapot a munkaszüneti naptól egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot a közbenső munkanapon kell kiadni és az utolsó munkanapon a vállalatnál szokásos szombati munkaidőbeosztást kell alkalmazni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni azokra a dolgozókra, akik az Mt. 41. § (2) bekezdése alapján a munkaszüneti napon is rendszeresen foglalkoztathatók. Mt. 41. §. (3) A dolgozót a vállalat kivételes esetekben — a túlmunka elrendelésére vonatkozó szabályok szerint — a pihenőnapon és a munkaszüneti napon is munkára kötelezheti. (4) A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint jár díjazás vagy szabadidő. Mt. 42. §. (1) A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött naptári évben tizenkét munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. (2) Pótszabadság illeti meg a fiatalkorúakat és a többgyermekes anyákat. A Minisztertanács egyéb esetekben, különösen az egészségre ártalmas munkakörülményekre, a dolgozó beosztására, munkájának jellegére tekintettel is megállapíthat pótszabadságot. (3) A kiváló munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozónak a vállalat a rendes szabadságon felül jutalomszabadságot adhat. (4) A szabadság tartama alatt a dolgozónak átlagkeresete jár. Mt. V. 49. §• A dolgozónak minden munkaviszonyban töltött két év után egy, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. Mt. V. 50. §. (1) A fiatalkorú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben jár, amelyben a dolgozó a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. (2) A dolgozó anyának három gyermeke után évi két, minden további gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermekeket kell figyelembe venni. Mt. V. 51. §. (1) A dolgozónak egészségre ártalmas munkakörben — ha erre tekintettel a munkaidőt nem csökkentették — évi tizenkét munkanapig, sugárártalomnak kitett munkakörben pedig évi huszonnégy munkanapig terjedő pótszabadság jár. Ennek feltételeit és mértékét a munkaügyi miniszter az érdekelt miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. (2) A bányászatban a földalatti dolgozó részére évi tizenkét munkanapig -terjedő pótszabadság jár. Ennek feltételeit és mértékét a miniszter határozza meg. (3) A vak dolgozónak évi hat munkanap pótszabadság jár. Mt. V. 52. §. (1) A vállalat igazgatójának és helyetteseinek évi tizenkét munkanap pótszabadság jár. Az egyéb vezetőállású és az ezekkel azonos elbírálás alá eső dolgozónak évi tizenkét munkanapig terjedő pótszabadság jár. Ennek feltételeit és mértékét a kollektív szerződés állapítja meg. (2) A költségvetési rendszerben gazdálkodó szervek dolgozóinak munkakörük alapján júró pótszabadság feltételeit és mértékét évi tizenkét munkanapig, meghatározott tudományos munkát végző dolgozóknak tizennyolc munkanapig, oktatási és nevelő munkát végző dolgozóknak pedig harminchat munkanapig terjedően a munkaügyi miniszter állapítja meg. (3) Az újságírónak, a színházak, az önálló művészegyüttesek és zenekarok éves vagy határozatlan időre szóló szerződésű művészeti és a filmgyárak vezető művészeti dolgozójának a pótszabadságát évi tizenkét munkanapig terjedően a miniszter állapítja meg. A sportedzőnek évi hat munkanap pótszabadság jár. Mt. V. 53. §. (1) A tartósan külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókat évi tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg, amelybe a haza- és az állomáshelyre történő visszautazás nem számít be. (2) Az építőipari dolgozó részére, ha a rendes szabadságát télen veszi igénybe, azon felül évi hat munkanap téli pótszabadság jár. Ennek részletes feltételeit a miniszter határozza meg. Mt. V. 54. §. A jutalomszabadság évente tizenkét munkanapnál hosszabb nem lehet.