Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

39. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 577 egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A kollektív szerződés azonban ettől a vállalat sajátosságaira tekintettel eltérhet, különösen a megszakítás nél­kül működő (folytonos) idényjellegű és közleke­dési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben. A vál­lalat jellegére tekintettel két, az idényjellegű vál­lalatoknál, illetőleg munkakörökben pedig ennél több pihenőnap összevonható. Nincs ennek helye, ha a munkaidő egészségi ártalomra tekintettel heti negyvenkét óra vagy ennél rövidebb. (2) A dolgozónak a Minisztertanács által meg­határozott munkaszüneti napokon nem kell mun­kát végeznie és az emiatt kiesett munkaidőre át­lagkeresete megilleti. Munkaszüneti napon a dol­gozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üze­melő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napo­kon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. Mt. V. 48. §. (1) Munkaszüneti napok: Űjév (ja­nuár 1.), Húsvét hétfő, Felszabadulás évfordulója (április 4.), Munka ünnepe (május 1.), Alkotmány ünnepe (augusztus 20.), Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója (november 7.), Karácsony két napja (december 25—26.)­(2) Ha a vasárnapot a munkaszüneti naptól egy munkanap választja el, a heti pihenőnapot a köz­benső munkanapon kell kiadni és az utolsó mun­kanapon a vállalatnál szokásos szombati munka­időbeosztást kell alkalmazni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni azokra a dolgozókra, akik az Mt. 41. § (2) bekezdése alapján a munkaszüneti na­pon is rendszeresen foglalkoztathatók. Mt. 41. §. (3) A dolgozót a vállalat kivételes ese­tekben — a túlmunka elrendelésére vonatkozó szabályok szerint — a pihenőnapon és a munka­szüneti napon is munkára kötelezheti. (4) A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint jár díjazás vagy szabadidő. Mt. 42. §. (1) A dolgozónak minden munkavi­szonyban töltött naptári évben tizenkét munka­nap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótszabadság jár. (2) Pótszabadság illeti meg a fiatalkorúakat és a többgyermekes anyákat. A Minisztertanács egyéb esetekben, különösen az egészségre ártalmas munkakörülményekre, a dolgozó beosztására, mun­kájának jellegére tekintettel is megállapíthat pót­szabadságot. (3) A kiváló munkát végző és példamutató ma­gatartást tanúsító dolgozónak a vállalat a rendes szabadságon felül jutalomszabadságot adhat. (4) A szabadság tartama alatt a dolgozónak át­lagkeresete jár. Mt. V. 49. §• A dolgozónak minden munkavi­szonyban töltött két év után egy, de évenként leg­feljebb tizenkét munkanap pótszabadság jár. Mt. V. 50. §. (1) A fiatalkorú dolgozónak tizen­hat éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár. A pótszabad­ság utoljára abban az évben jár, amelyben a dol­gozó a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik élet­évét betölti. (2) A dolgozó anyának három gyermeke után évi két, minden további gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb tizenkét munka­nap pótszabadság jár. A pótszabadságra jogosult­ság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyerme­keket kell figyelembe venni. Mt. V. 51. §. (1) A dolgozónak egészségre ártal­mas munkakörben — ha erre tekintettel a munka­időt nem csökkentették — évi tizenkét munkana­pig, sugárártalomnak kitett munkakörben pedig évi huszonnégy munkanapig terjedő pótszabadság jár. Ennek feltételeit és mértékét a munkaügyi mi­niszter az érdekelt miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg. (2) A bányászatban a földalatti dolgozó részére évi tizenkét munkanapig -terjedő pótszabadság jár. Ennek feltételeit és mértékét a miniszter határozza meg. (3) A vak dolgozónak évi hat munkanap pót­szabadság jár. Mt. V. 52. §. (1) A vállalat igazgatójának és he­lyetteseinek évi tizenkét munkanap pótszabadság jár. Az egyéb vezetőállású és az ezekkel azo­nos elbírálás alá eső dolgozónak évi tizenkét munkanapig terjedő pótszabadság jár. Ennek fel­tételeit és mértékét a kollektív szerződés állapítja meg. (2) A költségvetési rendszerben gazdálkodó szer­vek dolgozóinak munkakörük alapján júró pótsza­badság feltételeit és mértékét évi tizenkét munka­napig, meghatározott tudományos munkát végző dolgozóknak tizennyolc munkanapig, oktatási és nevelő munkát végző dolgozóknak pedig harminc­hat munkanapig terjedően a munkaügyi miniszter állapítja meg. (3) Az újságírónak, a színházak, az önálló mű­vészegyüttesek és zenekarok éves vagy határozat­lan időre szóló szerződésű művészeti és a filmgyá­rak vezető művészeti dolgozójának a pótszabadsá­gát évi tizenkét munkanapig terjedően a miniszter állapítja meg. A sportedzőnek évi hat munkanap pótszabadság jár. Mt. V. 53. §. (1) A tartósan külföldön szolgálatot teljesítő dolgozókat évi tizenkét munkanap pótsza­badság illeti meg, amelybe a haza- és az állomás­helyre történő visszautazás nem számít be. (2) Az építőipari dolgozó részére, ha a rendes szabadságát télen veszi igénybe, azon felül évi hat munkanap téli pótszabadság jár. Ennek részletes feltételeit a miniszter határozza meg. Mt. V. 54. §. A jutalomszabadság évente tizenkét munkanapnál hosszabb nem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom