Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 39. szám

578 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 39. szám." Mt. V. 55. §. (1) A pótszabadság csak egyféle címen jár. A fiatalkorúaknak, az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozóknak, továbbá a föld alatti bányászoknak járó pótszabadPágot a munkaviszony alapján járó pótszabadsággal együtt évi tizenkét munkanap mértékéig öszsze kell számítani. Egyéb esetben a dolgozó, ha egyidejűleg többféle címen illeti meg pótszabadság, a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jogosult. (2) A többgyermekes anyák és a vak dolgozók pótszabadsága, az építőipari dolgozók téli pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság a dolgozót az egyéb címen járó pótszabadságon felül és az évi tizenkét munkanapos határon túlmenően is megilleti. Mt. V. 56. §. (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Munkatorlódás, betegség vagy más akadály esetén a szabadságot később, az akadályoztatás megszűntétől számított harminc napon belül kell kiadni. A kollektív szerződés eltérő határidőt is előírhat. (2) Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a szabadság arányos része jár. (3) A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg. Ennél a dolgozók kívánságára a lehetőségekhez képest figyelemmel kell lenni. A dolgozó munkaviszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. Mt. 43. §. (1) A dolgozót — kérelmére — közérdekű okból, valamint személyi és családi körülményeire tekintettel a vállalat rendkívüli vagy fizetésnélküli szabadságban részesítheti. Jogszabály ezek engedélyezését kötelezővé teheti. (2) A terhes, illetőleg a szülő nőt ?zülési szabadság, a munkája mellett továbbtanuló dolgozót pedig tanulmányi szabadság illeti meg. Ezekben az esetekben munkaviszonyra vonatkozó szabály munkaidőkedvezményt is biztosíthat. Mt. V. 57. §. (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — négy héttel meghoszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni; ettől a dolgozó nő kérésére el lehet tekinteni, ha az a szakorvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. (2) A dolgozó nő kérelmére a vállalat a szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából harmadik életéve betöltéséig, a gyermek betegsége tartamára pedig az otthoni ápolás érdekében a gyermek tíz éves koráig fizetésnélküli szabadságot köteles biztosítani. A fizetésnélküli szabadság a gyermekét egyedül nevelő apát is megilleti. (3) A szülési szabadság, valamint a fizetésnélküli szabadság tartama alatt a társadalombiztosítási, illetőleg a gyermekgondozási segélyre vonatkozó szabályok szerint jár a dolgozó nő részére ellátás. Mt. V. 58. §. A dolgozó nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egyszer háromnegyed óra munkaidőkedvezmény jár, Ez a munkaidőkedvezmény a napi négy-hat órá-» ban foglalkoztatottakat csak az első hat hónapban és naponta egyszer illeti meg. Ikrek esetén a munkaidőkedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár. A munkaidőkedvezmény a dolgozó nő kérelmére a munkaidő kezdetén vagy végén egyszerre is kiadható, annak tartama mun-« kaidőnek számít és arra átlagkereset jár. Mt. V. 59. §. Annak a dolgozó nőnek és gyerme-* keit egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza —1 kérelmére — a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetésnélküli szabadnapot kell engedélyezni. Mt. V. 60. §. A munkája mellett továbbtanuló dolgozót fizetett munkaidőkedvezmény, tanulmányi szabadság és utazási költségtérítés illeti meg a munkaügyi miniszter által a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben meghatározott szabályok szerint. A munka díjazása és a dolgozó részére járó egyéb juttatások Mt. 44. §. A végzett munkáért díjazás jár. A díjazás rendszerét a végzett munka mennyisége, minősége és társadalmi hasznossága figyelembevételével kell meghatározni. Mt. 45. §. (1) A munkabér megállapításának alapjául szolgáló bértételeket, bérpótlékokat, az alkalmazható bérrendszereket, az egyéb díjazások szabályait, továbbá a teljesítménykövetelmények megállapításának módját a munkaviszonyra vonatkozó szabályok határozzák meg Mt. V. 61. §. (1) A dolgozó személyi alapbére; illetőleg a munka besorolásától függő bérrendszer rek meghatározásának alapjául szolgáló bértételeket (bértarifákat) és az azokba történő besorolás feltételeit a munkaügyi miniszter a miniszterrel egyetértésben állapítja meg. (2) Ha a dolgozó kivételes elméleti, vagy gya-» korlati képzettséget igénylő munkakörben kiváló eredménnyel működik, a részére előírt bértétel* nél magasabb összegű személyi alapbérben is részesülhet (személyi fizetés). Mt. V. 62. §. (1) A munkabért időbérben, vagy teljesítménybérrendszerben, illetőleg a kettő öszszekapcsolása útján lehet meghatározni. (2) A dolgozók egyes csoportjaira vonatkozó bérrendszereket, bérformákat és a munka díjazásának egyéb feltételeit a kollektív szerződés ha" tározza meg. Ezekre jogszabály kötelező előírást adhat.