Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 17. szám

246 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám. hallgatója volt, vagy egésznapos tanfolyamon (is­kolán, edzőtáborozáson) vett részt, e) a termelőszövetkezet vezetősége által engedé­lyezett tanulmányi vagy egyéb díjazott szabadsá­gon volt, f) a tagsági viszony létesítése előtt családtagként a termelőszövetkezet közös munkájában részt vett, feltéve, hogy ezt az időt a SZOT Társadalombiz­tosítási Főigazgatóságának megyei igazgatósága (kirendeltsége) a 30/1966. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 27. §-a alapján nyugdíjévként elismerte. (2) A gyermekgondozási segélyre való jogosult­ság megállapításánál a termelőszövetkezeti tag­sági viszony létrejöttét megelőző munkaviszony­ban, valamint a kisipari szövetkezeti tagsági vi­szonyban töltött munkanapokat — a bedolgozó­ként eltöltött idő kivételével — közös munkában töltött munkanapként kell figyelembe venni. FM. R. 2. § (1) A R. 2. § (2) bekezdésében emlí­tett napok számításánál tíz munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. (2) Meghatározott terület családi művelése ese­tén a terület megműveléséhez szükséges — mun­kanapokban kifejezett — munkaerőráfordításnak a család termelőszövetkezeti nő tagjára eső, a ve­zetőség által megállapított arányos részét kell munkanapként figyelembe venni. R. 3. § (1) A gyermekgondozási segély összege •— a (2) bekezdésben foglalt kivétellel — havi 600 forint. Több, gyermekgondozási segélyre igényt adó gyermek után a segély gyermekenként jár. (2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet nő tag­ja, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezet­tel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi 500 forint. Sz. 3. §. Ha a gyermekgondozási segély nem tel­jes naptári hónapra jár, a segély egy napra eső összegét úgy kell kiszámítani, hogy a segély havi összegét (a 600, vagy az 500 forintot) el kell osz­tani a tárgyhónapban levő munkanapok és munka­szüneti napok számával. Ut. 2. A gyermekgondozási segély napi összege: 600 Ft 500 Ft után után 24 munkanapos hónapban 25 munkanapos hónapban 26 munkanapos hónapban 27 munkanapos hónapban 25,— Ft 20,83 Ft 24 — Ft 20 — Ft 23,07 Ft 19,23 Ft 22,22 Ft 18,51 Ft R. 4. § (1) A gyermek gondozása céljából igény­be vett fizetés nélküli szabadság [Mt. 98. § (4) be­kezdés] időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál teljes mértékben figyelembe kell venni. Sz. 4. §. Családi pótlékra jogosultság szempont­jából a termelőszövetkezet nő tagjánál azt a na­pot, amelyre gyermekgondozási segélyt kapott, fél munkaegységgel kell számításba venni. Sz. 5. §. (1) A gyermekgondozási segély folyósí­tásának időtartamát a nyugellátás megállapításá­nál szolgálati időnek kell tekinteni. (2) A termelőszövetkezeti nyugdíj évek számítá­sánál azt a napot, amelyre a termelőszövetkezet nő tagja gyermekgondozási segélyt kapott, mun­kanapként kell figyelembe venni. (3) A termelőszövetkezetnek az a nő tagja, aki gyermekgondozási segélyben részesül, a segély folyósításának időtartama alatt abban a nyugdíj* osztályban marad, amelybe a szülés naptári évé­ben tartozott. Sz. 6. §. (1) A gyermekgondozási segély folyósí-* tásának időtartamára a vállalatnak, a kisipari szö­vetkezetnek társadalombiztosítási járulékot, a dol­gozó nőnek és a kisipari szövetkezeti nő tagjának pedig nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. (2) A termelőszövetkezet nő tagja után a gyer­mekgondozási segély folyósításának időtartamára betegellátási díjat, baleseti biztosítási díjat és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. Az 1968. évi január hó 1. napjától a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamára a termelőszövetkezet nő tagjának.nyugdíjjárulékot fizetnie nem kell. OKISZ ut. 7. A gyermekgondozásra igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes időtartamát a folyamatos tagsági viszony időtartamába — a pót­szabadság mértékének megállapításánál — be kell számítani [13/1966. (OÉ. 21—22.) OV számú hatá­rozat 3. § ej pontja] és annak legfeljebb egy évi időtartama után a szövetkezet nőtagját rendes (fizetett) szabadság illeti meg [14/1966. (OÉ. 23.) OV számú határozat 5. § (2) bekezdés d) pontja], R. 4. § (2) A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a gyermek harminc hónapos kora előtt megszakít­hatja, de ezt harminc nappal előbb köteles a vál­lalatnak bejelenteni. Mü. R. 1. § (1) A gyermek gondozására igény­be vett fizetés nélküli szabadság megszakításának [R. 4. § (2) bekezdés] akkor van helye, 'ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokolttá teszik. Ilyen indok lehet a férj, illető­leg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése, katonai szolgálatra bevonulása, szabadságvesztés "büntetése, az életközösség megszakítása, a nő újabb szülése vagy tartós betegsége. Ha a dolgozó nő a szabadságot egyéb címen szakította meg és később folytatni kívánja, a fizetés nélküli szabad­ság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A vállalat azonban egy alkalom­mal ilyen esetben is engedélyezheti a segély fo­lyósítását. Megjegyzés: Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz az OKISZ ut. 4. pontja a kisipari szövetkezeti tagok vonat­kozásában. Ut. 3. Tartós betegségnek kell tekinteni általában a 30 napnál hosszabb ideig tartó keresőképtelen­séggel járó megbetegedést. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság tárgyában kiadott 100/1/1964. (Tb.K: 1965. 1.) Tb. Főig. számú utasítás továbbra is ha­tályban marad és azt a gyermekgondozási segély­ben részesülő nők vonatkozásában is alkalmazni kell.

Next

/
Oldalképek
Tartalom