Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 5. szám

5. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 99 kötelezettség kiterjed a műemlék építészeti állagára, alkatára, homlokzatára, tartozékaira, továbbá a művészeti megjelenés minden tényezőjére (díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések). [Ét. 21. § (1) bekezdés.] (2) A műemlék jellegű és a városképi jelentőségű építményeket a gazdaságosság és a rendezési tervekbe illeszthetőség határain belül kell fenntartani. A fenntartás gazdaságosságának megállapítása során mérlegelni kell a védett építményen elvégzendő munkálatok várható költségeinek az építmény újraelőállítási költségéhez viszonyított arányát, az azok folytán várható műemléki értéknövekedés mértékét, ennek kultúrpolitikai jelentőségét, továbbá az esetleges idegenforgalmi vagy más közcélú hasznosításból származó bevételeket. (3) A műemléki jelentőségű területen levő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. (4) A műemléki környezetben levő építményeket a műemlék hatásának érvényesülését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. (5) A műemlékeket, a műemléki jelentőségű területeket és a műemléki környezeteket a város (község) rendezési programjában és rendezési terveiben külön fel kell tüntetni. A fenntartásra kötelezés szabályai 16. §. (1) Ha a műemlékvédelem érdekei megkövetelik, az első fokú építésügyi hatóság elrendelheti, a műemléki hatóság megkeresése alapján pedig köteles elrendelni a) a védett építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg — a szükséghez képest — annak felülvizsgálatát, felújítását, helyreállítását, átalakítását [Ét. 37. § c) pontja], továbbá b) a műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében — a népgazdaság érdekeire is figyelemmel — a védett építményt eléktelenítő vagy idegen részek (hozzáépítések, később alkalmazott díszítések, tetőkialakítás, kirakatszekrények, cégtáblák, az épület megjelenését zavaró vakolat stb.) eltávolítását [Ét. 37. § e) pontja]. (2) Az (1) bekezdésben említett munkálatok elrendelése során az Ét. 39. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az elrendelt munkálatok költségei a kötelezettet terhelik. (3) Ha a kötelezett a jogerős határozatban megállapított határidőig kötelezettségét nem vagy nem kellő mértékben teljesíti, az 1957. évi IV. törvénynek a végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Ha az elrendelt munkálatokat a végrehajtás foganatosítása során a kötelezett költségére és veszélyére az építésügyi hatóság végezteti el, a 4/ 1960. (X. 2.) ÉM-PM számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni r >^al a kiegészítéssel, hogy ü) az építésügyi hatóság az elrendelt munkálatok lebonyolításával a műemléki hatóságot is megbízhatja, továbbá b) a lakóépületnek nem minősülő védett építménnyel kapcsolatos munkálatok költségeit a műemléki hatóság előlegezi. 17. §. (1) Az első fokú építésügyi hatóság elrendelheti, a műemléki hatóság megkeresésére pedig köteles elrendelni a védett építmény eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzését is [Ét. 37. § ej pontja]. Ilyen esetben a (2)—(5) bekezdésben és a 18. §-ban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel a 16. § (2)—(4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A nem állami tulajdonban álló védett építmény eredeti jellegének kifejezésére, illetőleg hatásosabb érvényesülésére irányuló olyan munkálatok költségei, amelyek az építmény rendeltetésszerű használhatóságának biztosításával, illetőleg fokozásával (állagának védelmével, fenntartásával, korszerűsítésével) kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel, a műemléki hatóságot terhelik. (3) Ha a munkálatokat a tulajdonos végeztette el, a munkálatok elvégzése folytán a védett építmény értékében bekövetkezett növekedés (a továbbiakban: értéknövekedés) összegének levonásával költségeinek megtérítését követelheti a műemléki hatóságtól. (4) Ha a munkálatokat az építésügyi hatóság végeztette el, a kötelezett csak a védett építmény értéknövekedésének összegét köteles megtéríteni. (5) Az építésügyi miniszter az épület rendeltetésszerű használhatóságának biztosításához szükséges mértéket meghaladó munkálatok költségeinek megtérítését — ha a munkálatokat az építésügyi hatóság végeztette el — a tulajdonos kérelmére elengedheti. A kérelmet a műemléki hatóság útján kell előterjeszteni. 18. §. (1) A védett építmény értéknövekedésének öszszegét — az állami tulajdonban álló lakóépületek leltárbavételére vonatkozó külön jogszabály megfelelő alkalmazásával, a helyreállítás előtti és utáni állapot felmérése útján — a műemléki hatóság állapítja meg. (2) Az értéknövekedés összegét a védett építmény rendeltetésszerű használhatóságának biztosításához, illetőleg fokozásához szükséges költségnek kell tekinteni. (3) A munkálatok tényleges költségeinek és az értéknövekedés összegének különbözetét a védett építmény eredeti jellegének kifejezésére, illetőleg hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok költségeinek kell tekinteni. (4) A műemléki hatóság a munkálatok őt terhelő költségeinek fedezetét a tulajdonos részére,