Tanácsok közlönye, 1967 (15. évfolyam, 1-56. szám)

1967 / 5. szám

5. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 97 A műemlékvédelem irányítása 3. §. (1) A műemlékvédelem irányító, szervező és ellenőrző szerve az építésügyi miniszter; a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokat a művelődésügyi miniszter látja el. (Vhr. 10. §.) (2) A művelődésügyi miniszter az arra vonatkozó külön jogszabályok szerint gondoskodik a műemlékek esztétikai és történeti értékeinek a közművelődési és oktatási munka keretében történő hasznosításáról, a műemléki propaganda tevékenység elősegítéséről és támogatásáról, továbbá a föld felszíne alatt rejlő műemléki jelentőségű építmények felkutatására, illetőleg feltárására irányuló munkálatok (ásatás) engedélyezéséről. • A műemléki hatóság 4- §• (1) A műemlékvédelem körébe tartozó hatósági feladatokat — az építésügyi miniszter által átruházott hatáskörben — a) országosan az Országos Műemléki Felügyelőség, b) a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség, c) az építésügyi miniszter által külön rendelkezésben meghatározott városokban a tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban együtt: műemléki hatóság) látja el. (2) A műemléki hatóság részletes feladatkörét, továbbá szervezeti és működési szabályait külön jogszabályok állapítják meg. (3) A műemléki hatóság a feladatait a műemlékvédelem társadalmi szerveinek segítségére támaszkodva látja el. A védetté nyilvánítás és annak megszüntetése 5. §. (1) A műemlékké és a műemléki jelentőségű területté nyilvánításról, illetőleg annak megszüntetéséről az építésügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter együttesen határoz. (2) A műemlék jellegű és a városképi jelentőségű építménnyé nyilvánításról, továbbá a műemléki környezet meghatározásáról, illetőleg annak megszüntetéséről az építésügyi miniszter felhatalmazása alapján az Országos Műemléki Felügyelőség határoz. (3) Az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján hozott határozatról az Országos Műemléki Felügyelőség értesíti a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett műemléki hatóságot. 6. §. (1) A műemlékké, a műemlék jellegűvé és a városképi jelentőségűvé nyilvánított építmény (a továbbiakban együtt: védett építmény) védettsége kiterjed az építményhez tartozó földrészletre (park, udvar), kerítésre, támfalra és melléképítményekre is. (2) A műemlékké nyilvánított építménnyel közvetlenül szomszédos ingatlanok a műemléki környezethez tartoznak akkor is, ha annak területét határozat nem állapította meg. 7. §• (1) A védetté nyilvánításra, illetőleg annak megszüntetésére hivatalból vagy az érdekelt állami és társadalmi szerveknek, illetőleg az állampolgároknak a műemléki hatóságnál előterjesztett kezdeményezésére (kérelem) kerül sor. (2) A védetté nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés iránti kérelemben fel kell tüntetni az építményre (területre), továbbá az építménnyel közvetlenül szomszédos ingatlanokra vonatkozó adatokat (helység, utca és házszám, helyrajzi szám megjelölése, a tulajdonos, kezelő, használó megnevezése), valamint a kezdeményezés indokolását. 8. §. (1) A védetté nyilvánításról, illetőleg a megszüntetésről hozott határozatot a műemléki hatóság írásban közli az érdekeltekkel. E szempontból érdekelt: a) a védett építmény tulajdonosa, kezelője, használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos), b) a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezetben levő ingatlan tulajdonosa, c) az ingatlan fekvése szerint illetékes, továbbá a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, d) az illetékes építésügyi hatóság (Vhr. 15. §), valamint e) a védetté nyilvánításra, illetőleg a megszüntetésre javaslatot tevő.