Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

1002 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 51. szám. Tsznyt 12. §. Az özvegyen maradt férj özvegyi nyugdíjra jogosult, ha a) a felesége öregségi vagy rokkantsági nyug­díjas volt, vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szüksé­ges nyugdíjéveket megszerezte, illetőleg üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében halt meg és b) felesége a halálát megelőzően legalább egy éven át saját háztartásában, túlnyomóan saját ke­resetéből eltartotta, vagy a bíróság a férj részére tartásdíjat állapított meg és c) ~az özvegyen maradt férj I. vagy II. csoportba tartozó rokkant. Tsznyt 13. §. A Minisztertanács rendelettel sza­bályozza az özvegyi nyugdíj megszűnését és fel­éledését, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján özvegyi nyugdíj jár az eltűnt férj felesé­gének, a különélő feleségnek és annak a nőnek, akinek házasságát felbontották, továbbá a meg­halt férfi volt élettársának. Tsznyr 10. §. (1) Az a feleség, akinek a férje el­tűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen megállapí­totta, ugyanúgy jogosult özvegyi nyugdíjra, mint­ha férje meghalt volna. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését az árvaellá­tásra és a szülői nyugdíjra is megfelelően alkal­mazni kell. Tsznyr 11. §. (1) Az a feleség, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élt és az a nő, akinek házasságát felbontották, az ideiglenes özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a) férjének haláláig tartásdíjat rendszeresen ka­pott, vagy b) részére bírói ítélet (bírói egyezség) tartásdí­jat állapított meg. (2) Az a feleség, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön élt és az a nő, akinek házasságát fel­bontották, az állandó özvegyi nyugdíjra csak ab­ban az esetben jogosult, ha a) férjének haláláig tartásdíjat rendszeresen ka­pott, vagy b) az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság fel­tételei a különéléstől számított húsz éven belül kö­vetkeztek be és a feleség tartásra való érdemtelen­ségét a bíróság nem állapította meg. Tsznyr 12. §. (1) A feleséggel egyenlő feltételek mellett jogosult özvegyi nyugdíjra az a nő (élet­társ) is, aki a meghalt férfival annak halálakor és ezt közvetlenül megelőzően a) legalább tíz éven át együtt élt, vagy b) legalább egy éven át együtt élt, ha az együtt­élésből gyermek származott és a férfi az apaságot elismerte vagy azt a bíróság jogerősen megállapí­totta. (2) Meghalt élettársa jogán özvegyi nyugdíjra nem jogosult az a nő, akinek korábban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg és ezt az özvegyi nyug­díjra jogosultsághoz az (1) bekezdés a), illeuúeg b) pontja szerint s-zükséges időtartam, vagy ennek egy része alatt jelvette. Tsznysz 16. §. A Tsznyr 12. §-a alapján- az élet­társ részére özvegyi nyugdíjat csak abban az eset­ben lehet megállapítani, ha a jogosultsághoz elő­írt együttélés megszakítás nélkül állott fenn. Ha az élettársak együttéléséből gyermek származott, a gyermek születésének időpontjára tekintet nél­kül azt kell vizsgálni, hogy az apa halálát meg­előző utolsó évben az együttélés megszakítás nél­kül állott-e fenn. Tsznysz 17. §. (1) A hozzátartozók jogosultsága a termelőszövetkezeti tag (nyugdíjas) halálával áll be. Ha azonban valamelyik hozzátartozó személyé­hez kötött feltétel csak az elhalálozás időpontját követően teljesül, ennek a hozzátartozónak a jogo­sultsága az előírt feltétel teljesülésének napjával áll be. i (2) Az eltűnés, illetőleg holtnak nyilvánítás ese-« tében elhalálozás napjának az a nap számít, amely­lyel a bírói határozat az eltűnést, illetőleg a vélel­mezett halált megállapította, tekintet nélkül ar­ra, hogy az eljárást mikor folytatták le és a hatá­rozatot mikor hozták. Ilyen esetben azonban nyug­ellátást megállapítani legkorábban annak a hó­napnak első napjától lehet, amelyben a bíróság a jogerős határozatot meghozta. (3) Az eltűnés, illetőleg holtnak nyilvánítás ese-* tében ideiglenes özvegyi nyugdíjat akkor is meg lehet állapítani, ha az eltűnés, illetőleg a halál vélelmezett időpontja és az erről szóló jogerős bí­rói határozat hozatala között több mint egy év telt el. Ilyen esetben az ideiglenes özvegyi nyugdíj a bírói határozat meghozatala hónapjának első nap­jától számított egy éven át jár. Az özvegyi nyugdíj megszűnése Tsznyr 13. §. (1) Mind az ideglenes, mind az ál­landó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy há­zasságot köt. Ha az özvegy az újabb házasság meg­kötéséig özvegyi nyugdíjat nem igényelt, ezt a jo­gát a házasságkötés után már nem érvényesítheti. (2) A rokkantság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha az özvegy már nem rokkant. (3) Az árvaellátásra jogosult két gyermek címén, megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egy gyermek sem jogosult árvaellátásra. Ebből a szempontból nem lehet árvaellátásra jogo­sultnak tekinteni azt a tizennyolcadik életévét be­töltött gyermeket, alá közép- vagy középfokú is­kolai tanulmányok folytatása címén részesül ár­vaellátásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom