Tanácsok közlönye, 1966 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1966 / 51. szám

51. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1003 Az özvegyi nyugdíj feléledése Tsznyr 14. §. (1) Feléled az özvegyi nyugdíjra a jogosultsága annalc az özvegynek, akinek az özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegy a) hatvanadik életévét betölti vagy megrokkan, feltéve, Iwgy nyugdíja negyvenedik életévének betöltése után szűnt meg, vagy b) az özvegyi nyugdíj megszűnésekor a negyvenedik életévét ugyan még nem töltötte be, de a megszüntetéstől számhott húsz éven belül megrokkan. (2) Házasságkötés miatt megszüntetett állandó özvegyi nyugdíjra a jogosultság e házasság megszűnése esetén feléled, ha a) az igénylő a házasságkötésekor az őt megillető végkielégítést nem vette fel és b) az igénylöt — a házasság létrejötte nélkül — 02 állandó özvegyi nyugdíj egyébként megilletné. A férj özvegyi nyugdíjának megszűnése Tsznyr 15. §. (1) A férj özvegyi nyugdíja megszűnik, ha r " * '"ni- • aj újabb házasságot köt, vagy b) állapotának javulása miatt már nem tartozik az I. vagy a II. rokkantsági csoportba. (2) Ha a férj az újabb házasság megkötéséig özvegyi nyugdíjat nem igényelt, ezt a jogát a házasságkf,H-s után már nem érvényesítheti. Végkielégítés Tsznvt 14. §. Az állandó özvegyi nyugdíjban részesülő személy egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő összegű végkielégítésre jogosult, ha házasságot köt. Tsznyr 16. §. Az özvegyi végkielégítésre vonatkozó igény az újabb házasságkötést követő egy év alatt érvényesíthető. Tsznysz 18. §. (1) A végkielégítés összegének megállapításakor az özvegyi nyugdíj teljes összegét kell figyelembe venni abban az esetben is. ha a házasságkötés időpontjában az állandó özvegyi nyugdíj folyósítását szüneteltették vagy az állandó özvegyi nyugdíjat korlátozottan folyósították. (2) Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosult között megosztva kell folyósítani, az egyik jogosult házasságkötése esetén járó végkielégítés összegét a reá eső özvegyi nyugdíjhányad figyelembevételével kell megállapítani. Árvaellátás Tsznyt 15. §. (1) Árvaellátásra jogosult a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után, illetőleg az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt termelőszövetkezeti tag, továbbá a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas gyermeke, mostohagyermeke és örökbefogadott gyermeke. Árvaellátásra jogosult a nevelt gyermek, a testvér és az unoka is, ha a termelőszövetkezeti tag, illetőleg a nyugdíjas saját háztartásában tartotta el, feltéve, hogy a nevelt gyermeknek, testvérnek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen. (2) Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig, közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Ha az árva tizenhatodik, illetőleg közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, de lefeljebb tizenkilencedik életevének betöltéséig, testi vagy szellemi fogyatkozás miatt tartósan rokkanttá válik és eltartásra szorul, ennek az állapotnak a tartamára az árveellátás életkorra tekintet nélkül jár. (3) Ha az árvának több jogcímen lenne igénye ellátásra, a nagyobb összegű árvaellátásra jogosult. (4) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy az árvát örökbefogadják. Tsznysz 19. §. (1) Az árvaellátásra jogosultság szempontjából közép- vagy középfokú iskolai tanulmányokat folytatónak kell tekintetni a középiskolák, a technikumok és a szakközépiskolák tanulóin kívül a képzőintézetek (ápolónőképző stb.) és az ipari, mezőgazdasági és kereskedelemi szakmunkásképző intézetek (iskolák) tanulóit, ha e tanulmányok megkezdése előtt érettségi (képesítő) vizsgát még nem tettek. (2) Közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén azt az árvát is megilleti az árvaellátás, aki orvosi igazolás szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanumányait magántanulóként végzi. (3) A közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok címén folyósított árvaellátás a tanulmányok abbahagyásáig, vagy befejezéséig a nyári szünet tartamára is jár. A közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok bevégzését követő nyári szünidő tartamára az árvaellátás csak abban az esetben jár, ha az árva a tanév befejezésekor záróvizsgát önhibáját kívül nem tehetett. (4) Egyetemi (főiskolai) tanulmányok folytatása címén az árvaellátás nem jár. Nem jár árvaellátás azon a címen sem, hogy az árva továbbképzésben (közismereti, szakipari, mezőgazdasági tanfolyamon) vesz részt, illetőleg levelező vagy esti tagozaton folytat tanulmányokat.