Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 1. szám

1. szám. TANÁCSOK szerepeltetni. Az 1965. évre áthúzódó beruházási állami támogatások közül azokat keli az 1984. évi zárszámadásban kimutatni, amelyeknél a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja (a továbbiakban: Bank) a könyvelési bizonylaton ilyen megjegyzést alkalmazott. Hasonlóképpen az adósok között aktivaként kell kimutatni a szarvasmarha és koca, illetve igás-, tenyész- és a továbbtartásra szánt növendékállat állomány 1934. évi pótlása és növelése címen a Bank által megszavazott és 1985. évben folyósításra kerülő hitel, illetve a jószágberuházási számláról történő visszautalás összegét is. III. A mérleg 10. A zárszámadás alapja a mérleg. A mérleget bizonylatokkal alátámasztott, ellenőrzött és a szabályszerű leltárral egyeztetett könyvelés alapján kell elkészíteni, amely az év minden gazdasági eseményét tartalmazza. A mérleg az eszközök és források különbözeteként mutatja a termelőszövetkezetben rendelkezésre álló bruttó jövedelmet, A mérleg elkészítése előtt a leltár és a könyvelés adatai közötti különbözeteket szabályszerűen el kell könyvelni, Ebből következik, hogy a mérleg (leltár) és főkönyvi könyvelés, valamint az analitikus nyilvántartások adatai között eltérés nem lehet. IV. Bruttó jövedelerakimutatás 11. A bruttó jövedelemkimutatás a mérlegben kimutatott rendelkezésre álló bruttó jövedelmet ágazati, illetőleg főágazati bontásban tartalmazza. A bruttó jövedelemkimutatást ugyancsak a bizonylatokkal alátámasztott, ellenőrzött könyvelés adatai alapján kell elkészíteni. A bruttó jövedelemkimutatásban ki kell munkálni a termelés költségeit és a termelőszövetkezet tárgyévi termelésének értekét, majd e tényezők figyelembevételével a termelőszövetkezet termelési tevékenysége eredményeként jelentkező bruttó jövedelmet, amit módosítani kell még a termeléssel közvetlenül össze nem függő jövedelemre ható tételekkel. A zárszámadásnak ez a része így a mérleggel egyezően mutatja, ki a termelőszövetkezet rendelkezésére álló bruttó jövedelmét. 12. A bruttó jövedelmet főágazati bontásban kell kimunkálni; a bruttó jövedelem üzemi szükségletre kimunkálható ágazatonként is azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az év folyamán ágazati részletezésben végezték az elszámolást. Az utóbbi alapján, a megfelelő adottságokkal KÖZLÖNYE 17 rendelkező termelőszövetkezetek üzemi használatra kiszámíthatják a fontosabb növénytermelési és állattenyésztési termékeknek az önköltségét. V. Jövedelemfelhasználás 13. A termelőszövetkezetnek a zárszámadás készítése során mindenekelőtt az állam iránti, ezt követő sorrendben pedig az egyéb, 1964. december 31-én fennálló kötelezettségek teljesítés sének fedezetét kell biztosítania. A kötelezettségek fedezetének biztosítása után a mérleg szerint rendelkezésre álló bruttó jövedelmet felhalmozásra és a tagok személyes jövedelmére kell felosztani: a) A jövedelem felhasználásánál az alábbi forgóeszközöket nem lehet figyelembe venni, tehát passzív ellentételezésként kell beállítani: — a fedezetigazolási zárolt számlán levő pénzösszegnek azt a részét, amelyet a termelőszövetkezet olyan célból zároltatott, hogy a zárszámadás fordulónapjáig még nem teljesített üzemviteli jellegű beszerzések, szolgáltatások kiegyenlítését biztosítsa; — az előlegként, illetve a tagok követelésének hiánya miatt levonásként el nem számolt társadalombiztosítási díjnak, valamint egyéb immobil követelés összegének az adósok között kimutatott összegét; — a termelőszövetkezetek által létesített termelési kapcsolat (közös üzem) forgóeszközeihez való vagyoni hozzájárulás összegének a saját erőből biztosított részét; •— a közös üzem tárgyévi jövedelméből a termelőszövetkezetet megillető és a zárszámadásban követelésként beállított összegnek azt a részét, amelynek átutalása csak 1965. január 31-e után várható. A szerződéssel lekötött és elszállításig a termelőszövetkezet által tárolt burgonya, hagyma és a kétszer fejtett formában értékesítésre szerződött bor értéke és az arra folyósított, illetőleg folyósítható előleg és bankhitel együttes összege közötti különbözet, valamint a szerződéssel le nem kötött készletek értéke az 1984. évi jövedelemfelhasználásba nem vonhatók be. b) A termelőszövetkezetek csak a december 31-ig értékesítés céljából már leszállított, átadott készleteik és állataik tehermentes értékét tekinthetik a zárszámadás évében felhasználható jövedelemnek, tehát az év végén (december 31-én) meglevő és eladásra szánt készleteik és állataik tehermentes értékét általában nem vonhatják be a tárgyév felhasználható jövedelmébe. Kivételt képeznek ez alól az alábbi, a termelőszövetkezetek által a jövedelemfelhasználásba külön enges dély nélkül bevonható tételek;