Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 1. szám

18 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám. — a tagok és ellátásra jogosult családtagjaik háztartási kenyérgabona szükségletének (210—230 kg fejenként) még ki nem adott része és az állami felvásárló szerv részére 1985. január 20-ig értékesítésre kerülő kenyérgabona állami felvásárlási, illetőleg értékesítési áron számított értéke; — a termelőszövetkezetekben december 31-én meglevő dohány- és fűszerpaprika készletekből az átvevő szervek által előzetes minősítés alapján megállapított mennyiség értékének tehermentes része; — a december 31-én készletben levő fa, nád, aprómag, majoránna, zöldség- és gyümölcsfélék, továbbá feldolgozó üzemi termékek 1935. január 20-ig a szerződtető vállalatok általi átvételre kerülő mennyisége szerződéses áron számított értékének tehermentes része. Ilyen beszámításhoz az átvevő vállalatnak a termelőszövetkezet vétlenségét bizonyító igazolása szükséges; — az 1964. december 31-ig történő átadásra hizla1: si vagy nevelési szerződéssel lekötött azoknak az állatoknak (a baromfit és halat is beleértve) a december 31-i tehermentes értéke, amelyek értékesítésére a termelőszövetkezet önhibáján kívül csak 1965. január 20-ig kerül sor és ezt a körülményt a szerződtető igazolja. 14. A rendelkezésre álló bruttó jövedelemből elsősorban a közös vagyon növeléséről, a folyamatos termelés biztosítását szolgáló alapok ellátásán!!, kiegészítéséről és a szükséges egyéb tartaléké iá sokról kell gondoskodni. A jövedelemnek az a része, amely az alapok és tartalékolások fedezetének biztosítása után fennmarad, földjáradékra és részeszedésre kiosztható. 15. Fel nem osztható szövetkezeti alap A fel nem osztható szövetkezeti alapnak saját erőből évenként történő kötelező növelése tekintetében ugyancsak az alapszabály az irányadó, amely szerint a fel nem osztható szövetkezeti alap saját erőből történő növelése mértékét a részesedés hányadában a közgyűlés állapítja meg. A fel nem osztható szövetkezeti alap kötelező növelésének mértéke azonban a megállapított pénzbeni és természetbeni részesedés együttes értékének 10%-ánál kevesebb nem lehet. A megállapított természetbeni és pénzbeni részesedés együttes értéke alatt a tagokat és családtagokat a zárszámiadás szerint természetben és pénzben megillető munkaegységrészesedés és egyéb (nem munkaegység szerinti) részesedés, valamint prémium együttes értékét kell érteni. Az év végén fennálló és beruházási betét- vagy hitelszámlákról ki nem egyenlíthető esedékes beruházási kötelezettség összegét akkor is tartalékolni kell, ha ezzel a tartalékolás a kötelező 10 százalékos mértékét meghaladja. .(Mindezek vonatkoznak a 24/B/1983. FM—PM számú együttes utasítás alapján gazdaságilag meg nem erősödöttnek kijelölt termelőszövetkezetekre is.) 16. Folyamatos termelést biztosító alapok és tartalékolások a) Vetőmagalap eszközeiként olyan mennyiségű és minőségű vetőmagot kell tartalékolni, hogy az a közös művelés alá vont földterületek vetőmagszükségletét fedezze. b) Takarmányalap eszközeiként annyi szálas- és abraktakarmányt kell tartalékba helyezni, hogy ebből a meglevő és várható közös állatállománynak és szaporulatának megf elelő eltartása a következő termésig biztosítható Legyen.c) Abban az esetben, ha a termelőszövetkezet alapszabálya előírja a gyenge termés vagy elemi kár által okozott terméskiesések pótlására biztonsági célokból a vetőmagalapot és a takarmányalapot, azt a szükségletnek az alapszabályban meghatározott százalékával növelt összegben kell meghatározni. d) A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében tartalékolni kell a december 31-én meglevő anyag-, fogyóeszköz- és göngyölegkészleteket. A természetben tartalékolt és a befejezetlen termelés együttes értékének tehermentes — saját erőből fedezett — részét „Termelési alap" címen kell kimutatni. e) Abban az. esetben, ha a termelőszövetkezet vetőmag- vagy takarmányszükségletét — készlet hiányában — nem tudja teljes egészében természetben tartalékolni, a hiányzó vetőmag, illetőleg takarmány beszerzésére szükséges összeget pénzben kell tartalékolnia A tartalékolási kötelezettség 1964. évi növekménye kivételesen olyan arányban csökkenthető, amilyen arányban a tervezett személyes jövedelem csökken. Tehát, ha a jövő év gazdálkodása érdekében a termelőszövetkezet növelte termelési forgóeszközeit (vetőmag, takarmány, mezei leltár, befejezetlen hízó, stb.) és ez saját forgóalap, növekedést. ; is eredményez (termelési alap, passzív ellentétele-'