Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 35. szám

666 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám. 43. §. A lakó- és gazdasági épületek értékének meghatározásához meg kell állapítani az újraelőállítási költséget, s azt csökkenteni kell az épület műszaki állapotát és élettartamától függő avulását kifejező tényezővel; az így kiszámított értéket kell az épület értékét befolyásoló egyéb tényezők alapján módosítani. 44. §• Értékveszteség címén különösen azt a kárt kell megtéríteni, amely mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlannál a folyó gazdasági év várható termésének kiesése folytán merült fel; földhasználati jog visszavonása esetében a juttatott és a visszavont föld értéke közötti különbözetet, továbbá azt az értékveszteséget, amely az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a visszamaradt ingatlan értékének csökkenésében jelentkezik. 45. §. Egyes költségek címén meg kell téríteni a kisajátítás (földhasználati jog visszavonása) folytán szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét, mezőgazdasági művelésű ingatlannál — ha a lábon álló vagy függő termés értéke megtérítésének nincs helye — a vetőmag értékét, a kisajátított és az azonos minőségű cserelakás (helyiség) bére közötti legfeljebb öt évi különbözetet, a kisajátított épületben levő lakás bérlője által bérbeszámítás útján még érvényesíthető összeget és más hasonló igazolt költségeket. 46. §. Az ingatlan értékének megállapításánál a 14. §-ban szabályozott értesítés kézhezvételének időpontja az irányadó. 47. §. A csereingatlan értékét úgy kell megállapítani, mint a kisajátított ingatlan értékét. Az értékmegállapításnál a csereingatlan elfogadásának (58. §.) időpontja az irányadó. 48. §. A kártalanítás részletes szabályait és az irányárakat a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben •— rendelettel állapítja meg. (A Tvr. 14. §-ához) 49. §. (1) A kisajátítást kérő a kártalanítási ajánlat megalapozása érdekében az ajánlat megtétele előtt szakértői véleményt kérhet. A kérelmet a szakértő bizottság elnökéhez [(3) bekezdés] keil intézni. (2) A szakértői véleményt — ha jogszabály másként nem rendelkezik — szakértő bizottság adja; A szakértő bizottságnak tagjai az építésügyi, a mezőgazdasági és a pénzügyi szakigazgatási szervek, továbbá az állami ingatlanközvetítő szerv dolgozói. (3) A szakértő bizottság tagjait a (2) bekezdés* ben felsorolt szervek dolgozói közül, elnökét a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének dolgozói közül, az elnök helyettesét pedig a másodfokú építésügyi hatóság dolgozói közül a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke határozatlan időre nevezi ki. (4) Az eljáró szakértő bizottság tagjait a szakértő bizottság elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki. 50. §. (1) A szakértő bizottság véleményét helyszíni szemle alapján a kártalanításra vonatkozó rendelkezések és az irányárak figyelembevételével alakítja ki; a helyszíni szemle időpontjáról az ügyfeleket értesíteni kell. (2) A szakértő bizottság — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a kisajátítani kért ingatlan különleges adottságaira tekintettel az irány* árak felső határát meghaladó kártalanításra is javaslatot tehet; ezt külön meg kell indokolni. (3) A szakértői véleményt hatvan napon belül három példányban a Kisajátítást kérő részére kell átadni. (4) A kisajátítást kérőt kártalanítási ajánlata megtételénél a szakértő bizottság véleménye nem köti. 51. §. (1) A kisajátítást kérő — irányító szervének előzetes hozzájárulásával — az irányárak felső határát meghaladó kártalanítást az egyezségi tár-* gyalás során is felajánlhat, kivéve ha jogszabály ezt tiltja. Az irányító szerv a hozzájárulást csak akkor adhatja meg, ha a szakértő bizottság ilyen mértékű kártalanítást javasolt. Í2) Mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet által kért kisajátítás esetében az (1) bekezdésben említett hozzájárulás megadása a járási mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik.