Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

504 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27. szám, A 30 napos perlési határidő a határozat jogerőre emelkedése időpontjában, illetőleg a ÍI. fokú határozat kézbesítését követő naptól kezdődik. A perlési határidő megnyílik akkor is, ha az ügyfél fellebbezési jogával nem él; a Bt ugyanis nem utal arra, hogy csak a II. fokú határozat támadható meg. E vonatkozásban is perlési feltétel azonban az I. fokú határozat jogerőre emelkedése. A bíróság a kártalanítás jogalapja, összegszerűsége és módja kérdésében az igazgatási osztály határozatától eltérően is dönthet. A felajánlott kártalanítási összeget meghaladó követelés érvényesítése érdekében indított per nem államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránit per, és alperesként ebben a perben nem az igazgatási osztály szerepel. A per jellege szerint: kártalanítás megállapítása iránti per, amely hasonló a kisajátítási eljárásban igénybe vehető kártalanítási per jogi természetéhez és alperesként a kárt okozó bányavállalat szerepel. A bányakártalanítási igazgatási eljárás és a kártalanítási per, valamint az ezzel kapcsolatos minden beadvány illetékmentes; kívánatos, hogy az igazgatási osztály ezt határozatában az ügyfelek tájékoztatása érdekében mondja ki. Az igazgatási osztály az 1957. évi IV. törvény alapján a végrehajtási eljárásban a bányavállalatot — kérelemre — kötelezheti a kártalanítási öszszeg kifizetésére, vagy a csereingatlan birtokbaadására. Abban az esetben azonban, ha a kártalanítást a bíróság állapította meg, a határozat végrehajtása is a bíróság feladata. A bányakárokkal kapcsolatos hatósági feladatok intézése során az 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak. A Bt-en és a Vhr-en kívül a 150/1961. (PK. 24.) PM számú utasítás tartalmaz a bányakárok megtérítésének rendezéséről intézkedést (megjelent a Tanácsok Közlönye 1981. évi 67. sz.); az utasítás végrehajtásáról szóló rendelkezést 4, számú mellékletként közöljük. II. A felszíni ingatlan-tulajdon korlátozása A bányászati tevékenység csak meghatározott felszíni földterület használata mellett folytatható, ezért a bányavállalatnak jogot kell adni a bányászathoz szükséges felszíni földterület megszerzésére, illetve használatára. Ez az igénybevétel a célnak megfelelően a Bt szerint az alábbi formában történhet: 1. Térítési igény nélkül köteles tűrni — ha károkozás nem történt — az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója (továbbiakban: tulajdonos), hogy a bányavállalat az ingatlanon annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el, illetőleg az ingatlan felszíne alatt, vagy felett a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó függőpályát, vagy vezetéket helyezzen el. A Bt. 46. § (1) bekezdése alkalmazása szempont* jából mérésnek kell tekinteni a szeizmikus robbanást és a felvételezést is. 2. A bányavállalat a kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti az ingatlan rendeltetésszerű használatát aíkadályozó vezetékoszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése céljára. 3. Ha a megfigyelés, a mérések végzése, a jelek elhelyezése, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett levő függőpálya, vagy vezeték elhelyezése, továbbá vezetékoszlopok, állomások és egyéb létesítmények elhelyezése az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszünteti, vagy súlyosan akadályozza, vagy ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van, az ingatlan kisiátításának, illetve a kezelői jog megszerzésének van helye. Abban az esetben, ha bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntetik, vagy súlyosan akadályozzák, az ingatlan tulajdonosa is igényelheti az ingatlan kisajátítását. Mezőgazdaságilag hasznosíth-tó földet más célra felhasználni, művelési ágát megváltoztatni, kisajátítást elrendelni, vagy a kezelői jog átadása iránt intézkedni csak akkor szabad, ha az 1961; évi VI. törvény 11. §-ában és a 7/1962. (III. 13.) Korm. számú rendeleit 21. §-ában, illetőleg a 21/ 1964. (Mg. É. 21.) FM számú utasítás 13—15; §-ában előírt engedély (hozzájárulás) rendelkezésre áll. Ha a bányászati tevékenység következtében az erdő rendeltetésszerű használatának megszüntetése miatt az erdő művelési ágának megváltoztatására, a kezelői jog átadására kerül sor, a művelési ág megváltoztatása, a kezelői jog átadása iránt intézkedni, illetve a kisajátítást engedélyezni, el-* rendelni csak akkor lehet, ha a kezelői jog átadásához, az erdő művelési ágnak megváltoztatásához az 1961. évi VII. törvény 9. §-a alapján az Országos Erdészeti Főigazgatóság hozzájárult. A bányavállalat megfigyeléseket, méréseket, jelek elhelyezését, az ingatlan felszíne alatt, vagy felett levő függőpályát vagy vezetéket, vezeték* oszlopot, állomást és egyéb létesítményt, ha azoHa honvédség kezelésében levő, illetve honvédelmi szempontból fontos területeket érintenek, csak á honvédelmi miniszter előzetes hozzájárulásával végezhet, illetve létesíthet. Ilyen esetben tehát az igazgatási eljárást a honvédelmi miniszter álláspontjának megfelelően kell lefolytatni. A NIM felügyelete alá tartozó bányászattal kapcsolatban a bányaszolgalom alapítására, a kezelői jog átadására az 59/1962. (NIM. Ért. 37.) NIM-# OEF számú utasítás rendelkezései az irányadók. Az állami tulajdonban levő ingatlanra is lehet szolgalmi jogot létesíteni. Olyan gyakorlat kialakítása célszerű azonban, hogy az érintett állami szervek a szolgalom létesítése tárgyában kössenek egyezséget. Egyezség hiányában, ha a szolgaloni állami tulajdonban levő ingatlant érint, az igazgatási osztály dönt.