Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 27. szám

27. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 505 Minden olyan esetben, amikor a szolgalom vízügyi szempontból jelentőséggel bíró területet (vízfolyás medre, partja) vagy valamilyen vízi létesítményt érint, az eljárás során a vízfolyás (létesítmény) kezelőjét érdekeltként meg kell hallgatni és a határozatot a vízügyi hatóság előírásainak megfelelően kell meghozni. A bányavállalat az ingatlanon végzett megfigyelés, mérés, jelek elhelyezése, az ingatlan felszíne alatt elhelyezett függőpálya, vagy vezeték, valamint a szolgalom létesítése alapján végzett ténykedéséért, az ingatlanon okozóit kárért a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint köteles kártalanítást nyújtani. Ha a bányavállalat kisajátítási eljárást kezdeményez, mert a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntették, vagy súlyosan akadályozták, vagy azért, mert a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van, akkor az igazgatási osztálynak az egyezség létrehozásánál különös figyelemmel kell lennie a Vhr-nek arra a rendelkezésére, amely szerint a kártalanítás alapját képező használati értéket az esetleges kár bekövetkezte előtti érték alapján kell megállapítani. Ez a szabályozás a károsult érdekében eltér a kisajátítási jog alapvető szabályától, mert a kártalanítás nem a kisajátítás elrendelésekor fennálló állapot, hanem a kártalanítást megelőző állapot alapján történik. A szolgalom alapítása és az ingatlanon térítési igény nélkül végzett munkálatokra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell a bányászati célt szolgáló függőpályához és vezetékekhez tartozó átalakító és kapcsoló berendezésekre, az ingatlanon áthaladó vezetékek gyűjtőberendezéseire, valamint kőolajtermék és gázvezetékre is. Ez anymyit jelent, hogy a felsorolt létesítmények esetén, ha a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, akkor a kártalanítás nem jár, ha akadályozzák, akkor pedig kártalanítás jár, függetlenül attól, hogy azokat a bányavállalat érdekében létesítették-e, vagy a felsorolt egyéb célra (pl. gázvezeték). A bányavállalat az ingatlan tulajdonosát a felsorolt tevékenységek megkezdése előtt értesíteni köteles. Ha az értesítés több ingatlan tulajdonost érint, azt az illetékes végrehajtó bizottság közhírré tétel útján hozza az érdekeltiek tudomására E vonatkozásban a Bt eltér a kisajátítási jogszabályok rendelkezéseitől, mert a felsorolt munkálatok hatósági határozat nélkül a Bt rendelkezései alapján (ex lege) elvégezhetők. A bányavállalatmák ezt a jogot tehát nem állaimigazgatási szerv, hanem a Bt adja meg. A bányavállalatnak alapvető kötelessége, hogy megkísérelje az ingatlan tulajdonosával egyezség létrehozását a szolgalom alapítása, valamint a kártalanítás tárgyában. Ha nem sikerült megállapodást létrehozni a bányavállalat és az ingatlantulajdonosoík között, akkor a bányavállalat az ingatlan fekvése szerint illetékes igazgatási osztálynál szolgalom alapítását és a kártalanítás megállapítását kezdeményezheti. A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni az igényelt szolgalom alapját, csatolni kell az ingatlan vázrajzát, a vonatkozó telekkönyvi adatokat, a tulajdonos nevének és címének feltüntetésével. Az igazgatási osztály a bányavállalat kérelmére az érdekeltek meghallgatása végett az egyezség létrehozása érdekében haladéktalanul határnapot tűz ki. A szabályszerűen megidézett érdekeitek távolmaradása esetében azt kell vélelmezni, hogy a távolmaradó a szolgalom alapításához hozzájárult, erre a lényeges körülményre az idézésben az érdekelteket figyelmeztetni kell. A bányavállalat kérésére a szolgalmat alapító határozat azonnali végrehajthatóságát is ki lehet mondani, h .cl -cl munka haladéktalan megkezdése népgazdasági érdekből indokolt. A munka haladéktalan megkezdésének indokoltságát a bányavállalat elfogadhatóan bizonyítani köteles és ezt a határozatban külön meg kell indokolni. A szolgalmat alapító határozatot kézbesíteni kell az érdekelteknek és jogerőre emelkedése után meg kell küldeni az illetékes telekkönyvi hatóságnak azzal, hogy a szolgalmat a telekkönyvben a bányavállalat javára jegyezze be. A bányavállalat kérelmének elintézésére törvényben megszabott 30 napos elintézési határidő az irányadó. A bányaszolgalom alapítására vonatkozó rendelkezéseket kiterjesztően értelmezni nem lehet. Ez annyit jelent, hogy e rendelkezések kizárólag bányaszolgalom létesítésére alkalmazhatók. Az esetleges egyéb szolgalom alapítására a Ptk vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A bányaszolgalom nem ingyenes jogviszony, létesítése kártalanítás ellenében történik. A szolgalom létesítésével kapcsolatos kártalanítás kétféle lehet: az egyik a bányaszolgalomért járó kártalanítás, a másik a szolgalom gyakorlása alapján keletkezett kárért, illetve a térítési igény nélküli ingatlan használattal kapcsolatosan keletkezett kárért járó kártalanítás. A kétféle kártalanítás jogi természetét illetően eltérő ugyan, de megállapítása és megtérítése azonos szabályok alapján történik. A Bt rendelkezései szerint a szolgalom alapítása és a kártalanítás felől az igazgatási osztály a kisajátítási jogszabályok megfelelő alkalmazásával határoz. A vonatkozó rendelkezés helyes értelmezése szerint a tényleges kárnak megfelelő kártalanítást köteles fizetni a vállalat, ha az adott létesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza; a zöldleltári értékben keletkezett kár megállapítása pedig a kisajátítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik. A szolgalom alapítása és az érte járó kártalanítás, továbbá a keletkezett kár megállapítása tárgyában az igaz* gatási osztálynak kártalanítást megállapító hatásköre VÖM, tehát a szerepe nemcsak az egyezség létrehozásának megkísérlésére korlátozódik. Az igazgatási osztály által megállapított kártalanítással elégedetlen ügyfél a nagyobb, vagy kisebb összegű kártalanítás megállapítása végett a bírósághoz" fordulhat. A bírói út igénybevételének