Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

23. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 445 fel, amelynek következtében a szerződésben vál­lalt valamely kötelezettség teljesítése előrelátha­tóan akadályba ütközik, erről a felek — a szer­ződésben közelebbről meghatározott feltételek sze­rint és módon — kötelesek egymást értesíteni. Akadályközlésre nincs szükség abban az eset­ben, ha az akadályt a másik félnek enélkül is ismernie kellett. Termelési szerződéseknél a felek gyakran a legközvetlenebbül, a termelés helyén folytatnak megbeszéléseket és a termeltetőknek ilyen alkalommal módjuk van tudomást szerezni a teljesítés időközbeni akadályairól. Nem szüksé­ges az akadály közlése akkor sem, ha a másik fél azt ellenőrzése során észlelte, vagy egyébként alaposan feltételezhető, hogy arról tudomást szer­zett (pl. ha árvíz pusztította el a termést egy bi­zonyos területen). Ilyenkor a terméskieséssel szá­molni kell, mégha a termelő a termeltetőt arról külön nem is értesíti. Utólagos viták elkerülése érdekében mégis helyes és szerződésszerű eljárás, ha bármilyen akadály merül fel, a termelőszövetkezet azt a termeltetővel azonnal közli. Ennek hatására a termeltetőnek a helyszínen való megjelenése és szaktanácsa sokszor meggátolhatja a kár bekövet­kezését vagy fokozódását. Ez érdeke is a termelő­üzemnek, mert esetleg nem következik be a ter-? méskiesés vagy csökkenés, ami a termelőüzem árbevételére is befolyással van. De érdeke a ter­meltetőnek is, mert így jut ahhoz a termésmeny-: nyiséghez, vagy olyan minőségű terméshez, ame­lyet a szerződés útján megszerezni kíván. 4. A vállalkozási szerződések körében a vizsgá­lat több — a jogi minősítésre kiható — hiányos­ságot tárt fel. A termelőszövetkezeteket érintő vállalkozási szerződések többsége építési szerződés. Az ezzel kapcsolatos jogvitákra nem a Polgári Törvény­könyv XXXIV. fejezete, hanem elsősorban a 10/ 1954. (Tg. É. XII. 28.) CÉH—ÉM számú együttes utasítás rendelkezései az irányadók. Ha az építő­szervezetek (állami vállalatok, ktsz-ek) a szerző­dést az előírt formanyomtatványon kötik meg a termelőszövetkezetekkel, ezeknél a szerződéseknél a szerződési feltételek, kikötések hiányossága nem igen fordul elő és emiatt jogviták ritkán kelet­keznek. Szerződésszegés az esetek túlnyomó többségé­ben a vállalkozó késedelmében jelentkezik. Kése­delem esetén a kötbérigényt, valamint kártérítési igényt haladéktalanul érvényesíteni kell. A vállalkozók oldalán gyakran tapasztalható a hiányok pótlására megállapított határidő elmu­lasztása. A termelőszövetkezetek ezzel kapcsola­tos igényeiket is — helyesen — rendszerint ér-* vényesítifc. A megrendelők fizetési késedelme miatti perek elszámolási viták és mint ilyenek a 4/1961. (I. 22.) Korm. számú rendelet értelmében előzetes MNB eljárás alá esnek. Ennek elmulasztása esetén rend­szerint permegszüntetésre kerül sor. A gyakor­latban a kormányrendelet, valamint a végrehaj­tásáról szóld 6/1961. (III. 21.) PM számú rendelet rendelkezéseinek téves értelmezése tapasztalható. E jogszabály ok szerint ugyanis kizárólag a ter* melőszövetkezeti építőipari munkákból kifolyóan keletkezett pénzügyi elszámolási vita bírósági el­bírálását kell a Magyar Nemzeti Banknál lefolyj tátott egyeztetési eljárásnak megelőznie. A szer-­ződésszegésből eredő kötbérigény érvényesítésére vonatkozó ügyekben egyeztetési eljárásnak tehát nincs helye. Ennek ellenére sokszor kezdeménye­zik kötbérperekben a MNB eljárás előzetes le­folytatását, ami az igény érvényesítését késlel­teti. 5. Bár a termelőszövetkezeteket érintő egyéb szerződéstípusokból eredő perek száma a legna­gyobb, a vizsgálati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben a perekben az ítélkezési gyakorlat a legegységesebb és a legkevesebb vitás kérdés merül fel. A leggyakrabban előforduló ilyen per­típusok: a haszonbérleti, az adásvételi, a tárolási és a munkaszerződésekből származó perek. a) A termelőszövetkezetek használatában levő földekre vonatkozó haszonbérleti jogviszony tar*, talma és megszüntetése kérdéseiben korábban mind a termelőszövetkezetek, mind a bíróságok bi­zonytalanságban voltak. A Legfelsőbb Bíróság 880. számú polgári kollégiumi állásfoglalása a fel* merült vitás kérdéseik megoldására részletes

Next

/
Oldalképek
Tartalom