Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

446 TANÁCSOK iránymutatást adott, messzemenően figyelembe véve a nagyüzemi közös gazdálkodás érdekeit is. Továbbra is ügyeim kell azonban arra, hogy a termelőszövetkezetek haszonbérfizetési kötelezett­ségüknek pontosan eleget tegyenek és. a haszon­bérleti díj fizetésének megtagadásával vagy kése­delemmel ne adjanak okot ellenük perek indítá­sára. b) Az adás-vételi szerződések körében leggya­koribbak az állatszavatossági perek. A feleknek komoly figyelmet kell fordítaniuk a Polgári Tör­vénykönyv 384. §-ában foglalt határidők (8, ille­tőleg 60 nap) megtartására, minthogy a szerződés tárgyát képező állatok betegségének, megbetege­désük okainak feltárása nem egyszer körültekintő vizsgálatot és hosszabb időt igényel. A Ptk. 384. §-ában foglalt 8 napos nyilatkozattételi határidő jogvesztő, s ha a felek szavatossági igényüket el­késetten érvényesítik, a bíróság a keresetüket el­utasítja. c) A bíróságok a kifejezetten termények tárolá­sára léterejött, tehát valójában a Polgári Törvény­könyv XXXIX. Fejezete szerint letéti jogviszony­nak minősülő szerződéskötéseket sokszor a terme­lési, illetőleg terményértékesíti szerződések kate­góriájába vonják és ekként bírálják el. Ugyanígy a baromfi adás-vételi szerződéseket i& nem egy­szer termelési vagy állatnevelési szerződésnek minősítik és a Ptk. XXXVI. Fejezete szerint ér­tékelik. Ennek az a következménye, hogy a köt­bér érvényesítésénél a 24/1960. (V. 10.) Korm. számú rendeletben meghatározott rövid jogvesztő határidőket veszik figyelembe. Ez téves, jogalkal­mazási gyakorlat, ezért a per folyamán — ha szükséges, az ügyészi szervek segítségének az igénybevételével —< perjogi eszközökkel is érvé­nyesíteni kell a jogszabályok helyes alkalmazását. Sokszor előfordul az is, hogy a felek között két szerződés jön létre: a termeltető a termelési szer­ződés alapján a terményt formailag átveszi, ugyanakkor azonban a tárolási szerződés értelmé­ben azt továbbra is a termelő birtokában hagyja. A tényleges átadáskor — a közben eltelt hosszú idő folytán — szavatossági igény a termeltető ré­széről már nem érvényesíthető. A termelőszövet­KÖZLÖNYE 23. szám. kezetek viszont a nem egy esetben a termeltető kívánságára alkalmazott ezt a szerződéses konst­rukciót néha jogellenes előnyök biztosítására is felhasználják. A formai átadáskor ugyanis a tény­legesen megtermeltnél nagyobb mennyiséget és értéket számolnak el, s a különbözetet a tényle­ges átadás alkalmával a termeltetőnek visszatérí­tik. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az év­végi zárszámadáskor nem teljesített munkaegysé­gek is kifizetésre kerülnek, az átadás és a vissza­térítés pedig csak a következő év tavaszán törté­nik meg. Az ilyen szerződések szándékos vissza­élésekre is lehetőséget szolgáltatnak. A tárolás idején a formailag átadott termék egy részét egyes termelőszövetkezetek értékesítik. A termeltetők ezzel szemben olyan szerződési kikötést alkalmaz­nak, amely ugyancsak jogellenes. Eszerint a ter­melőszövetkezet a tárolás során bekövetkezett minden hiányért és így a szakszerű kezelés mel­lett előálló romlásért is felelős. d) Munkaügyi perek a termelőszövetkezetek és a velük munkaviszonyban álló vezető állású dol­gozók — főként könyvelők — között keletkeznek,. Tapasztalat, hogy a termelőszövetkezetek általá­ban nem ismerik kellőképpen a munkaügyi jog­szabályokat és az igényekkel fellépő dolgozók ke­resete rendszerint alaposnak bizonyul. * Az ismertetett tapasztalatok arra mutatnak, hogy a jogviták jelentős része a szerződések pon­tatlan megfogalmazásából, a kötelezettségek és jo­gok ismerete hiányából ered. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani a szerződések körültekintő előkészítésére és szabatos, félre nem érthető meg­szövegezésére, különösen akkor, ha az adott célra rendszeresített vagy jóváhagyott szerződésminta nem áll rendelkezésre. A szerződésekben megállapított határidők, kö­telezettségek és jogok figyelemmel kísérése, a fe­ledékenységből eredő szerződésszegések és a kö­zösség károsodásával járó jogvesztések elkerülése nélkülözhetetlenné teszik a szerződések megbíz­ható nyilvántartását. A termelési és terményérté­kesítési szerződések nyilvántartását a termeiőszö­. vetkezetekben a Földművelésügyi Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom