Tanácsok közlönye, 1965 (13. évfolyam, 1-58. szám)

1965 / 23. szám

444 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 23. szám. lássál, hogy a 14 éven aluli, tehát gyermekkorú személy a szabálysértési eljárásban sem vonható felelősségre, az iratokat közvetlenül az illetékes gyámhatósághoz teszi át, a szükségesnek mutatkozó védő, óvóintézkedés megtétele céljából. A másik gyakorlat az, hogy a rendőrség az iratokat a szabálysértési előadónak küldi meg állásfoglalás és további intézkedés végett. A két eltérő gyakorlat közül az elsőt kell helyesnek tekintenünk, mert sem törvényes, sem egyéb indoka nincs annak, hogy olyan személy ügyét küldjék meg a szabálysértési hatósághoz, akivel szemben e hatóság a törvény rendelkezése értelmében nem járhat el. [32/1955. MT. 25. § (1) bek. b) és 1962. évi 10-eí. számú tvr. 62. § (1) bekezdés.] Egyébként az egyéni visszatartás és a nevelés szempontjai is azt kívánják meg, hogy a gyermekkorú érdekében szükséges védő- és óvóintézkedések mielőbb megtörténjenek. A termelőszövetkezetek szerződéseivel kapcsolatos perek tapasztalatai Az ügyészségek a törvényesség érdekében az elmúlt évben is megvizsgálták a bíróságoknak a termelőszövetkezetek szerződéseivel kapcsolatos perekben folytatott ítélkezési gyakorlatát. A vizsgálat eredményeként általánosságban megállapítható, hogy a korábban lefolytatott vizsgálat óta mind a termelőszövetkezetek, mind a velük szerződő szervek szerződéses fegyelme javult, a bíróságok egyre alaposabban foglalkoznak az eléjük kerülő ügyekkel és döntéseik elősegítik a termelőszövetkezetek megerősítését. Az ítélkezési gyakorlat törvényességének megszilárdításában jelentős része van az ügyészségek közreműködésének. Az ügyészségek figyelemmel kísérik a termelőszövetkezeteket érintő pereket és azok nagyobb részében tevékenyen közreműködnek (a perben való fellépés, fellebbezési óvás, szignalizáció, kollégiumi állásfoglalás kezdeményezése stb. útján). Az ügyészi vizsgálat főbb tapasztalairól az érdekelteket a következőkben tájékoztatjuk: 1. A termelési (növénytermelési, állatnevelési és hizlalási) és terményértékesítési szerződésekkel kapcsolatos perek száma az 1/1962. (VIII. 12.) Élm. M.—FM számú együttes rendelettel életrehívott felvásárlási egyeztető bizottságok működésére és tevékenységük jelentős fejlődésére figyelemmel a korábbi időszakhoz képest csökkent. Minthogy ezekben a perekben az együttes rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az előzetes egyeztető bizottsági eljárás lefolytatása kötelező, a bírósághoz csak az egyeztető eljárás lefolytatása után lehet fordulni. Előfordul azonban, hogy a felek egyes ügyekben közvetlenül a bírósághoz fordulnak, holott az együttes rendelet nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a felek a jogvitában milyen igényeiket érvényesítik; az egyeztető bizottsági eljárás erre való tekintet nélkül kötelező, s így a bíróság az ügygyei érdemben nem foglalkozik. Ha tehát pl. az állatszavatossági igény a termelőszövetkezettel kötött állathizlalási szerződés hibás teljesítéséből származik, az ilyen igény bíróság előtti érvényesítését megelőzően is — egyezség megkísérlése végett — az egyeztető bizottsághoz kell fordulni. 2. Különösen a termelési szerződések teljesítésében nagy jelentősége van a felek együttműködésének. Az együttműködési kötelezettség tekintetében még sok hiányosság tapasztalható, különösen a termeltető vállalatok részéről. Az együttműködést a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kell megvalósítani. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell segítenie a teljesítést. A termelési szerződéseik a felek jogait és köte-s lezettségeit részletesen tartalmazzák; az együttműködési kötelezettség azonban a szerződésben teljes tartalmával nem részletezhető, mert a jogviszonynak, az élethelyzeteknek számtalan olyan mozzanata van, amelyet előre ismerni és szafoálylyal irányítani nem lehet. 3. A vizsgálat megállapítása szerint a felek nem mindig tesznek eleget akadályközlési kötelezettségüknek. A termelési szerződések általában rendelkeznek arról, hogy ha olyan körülmény merül