Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)
1964 / 66. szám
854 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 66. szám. f szolgáló, továbbá a fontos népgazdasági vagy vízgazdálkodási érdekeket érintő vízilétesítmény, valamint az a létesítmény, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője ilyennek minősít. (2) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az (1) bekezdésben említett jogkörét a vízenergiát hasznosító vízilétesítmények (vízerőtelep) tekintetében a nehézipari miniszterrel egyetértésben gyakorolja. 47. §. (1) A 46. § hatálya alá nem tartozó, helyi jelentőségű közcélú vízilétesítményeket általában az illetékes tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, illetőleg vállalata (üzeme) valósítja meg, kezeli és üzemelteti, kivéve ha az érdekeltek erre a célra vízgazdálkodási társulatot alakítanak. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vízilétesítmények megvalósításának, kezelésének és üzemeltetésének költségeit, ha jogszabályok értelmében vízgazdálkodási társulat nem alakítható, az állam viseli. Ha vízgazdálkodási társulat alakítható, de az érdekeltek azt nem alakították meg, ezeket a költségeket — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — a vízilétesítmény által érintett terület (érdekeltségi terület) után, ha az mezőgazdasági termelőszövetkezet használatában áll, a tényleges használó, egyéb ingatlanok esetében pedig a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója érdekeltsége .arányában viseli (érdekeltségi hozzájárulás). (3) Az érdekeltség arányát a vízilétesítménnyel megvédett terület nagyságának, illetőleg az általa lehetővé tett vízhasználat mértékének megfelelően, annak mérlegelésével kell megállapítani, hogy az érdekeltnek a vízilétesítmény megvalósítása, illetőleg üzemelése folytán milyen mértékű haszna jelentkezik vagy milyen vízkára marad el. (4) Az érdekeltségi területen levő települések belterületének érdekeltje a községi (városi, megyei jogú városi, fővárosi) tanács, az érdekeltségi hozzájárulás a belterületen levő ingatlanok tulajdonosaira (kezelőire, használóira) — ha jogszabály másként nem rendelkezik — nem hárítható át 48. §. (1) Ha nem alakult vízgazdálkodási társulat, az érdekeltekre az érdekeltségi hozzájárulás összegét — az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárás során hozott határozatával — az illetékes községi (városi, valamint megyei jogú városi és fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi szakigazgatási szerve veti ki. (2) Az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és a szövetkezetek kötelesek az érdekeltségi hozzájárulás összegét a jogerős határozat alapján megtervezni és a vízilétesítmény kezelőjének az előírt határidőben átutalni. (3) A jogerős határozattal megállapított és az előírt határidőben át nem utalt érdekeltségi hozzájárulást a beszedési megbízási rendszerbe bevont érdekeltektől az azonnali beszedési megbízásra vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint a beszedési megbízási rendszerbe nem tartozó érdekeltektől pedig adók módjára kell behajtani. (4) Vízgazdálkodási társulat alakulása esetén az érdekeltségi hozzájárulás megállapítására és beszedésére a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. 49. §. (1) A községi (városi, megyei jogú városi, fővárosi) tanács az általa egyébként fizetendő hozzájáruláson felül átvállalhatja a helyi jelentőségű vízilétesítmények megvalósítási, kezelési és üzemeltetési költségeiből az érdekeltek terhére kivethető hozzájárulást meghaladó összeget. (2) A helyi jelentőségű vízilétesítmények építésének, felújításának és üzemeltetésének költségeihez az Országos Vízügyi Főigazgatóság a létesítményt megvalósító (kezelő, üzemeltető) tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a vízgazdálkodási társulatnak támogatást adhat. 50. §. (1) Az üzemen belüli vízil'étesítmények építéséről, felújításáról, fenntartásáról és üzemeltetéséről — a vízjogi engedélyben foglalt előírások megtartásával — az üzem saját maga köteles gondoskodni, több üzem pedig a csatlakozás (Vt. 33. §) szabályai szerint, vagy vízgazdálkodási társulat útján gondoskodhat. (2) A termelőszövetkezetek a közös vízrendezési vagy vízhasznosítási érdekeiket szolgáló vízilétesítmények építéséről, felújításáról, fenntartásáról és üzemeltetéséről — a vízjogi engedélyben foglalt előírások megtartásával — elsősorban vízgazdálkodási társulat útján, a kisebb üzemi jellegű létesítményeikről pedig a területileg illetékes vízügyi igazgatóság hozzájárulása alapján, a közöttük létrejött megállapodásban foglaltak szerint, termelési kapcsolat formájában is gondoskodhatnak. (3) Az üzemi és magánlétesítmények tulajdoni és kezelési viszonyaira a polgári jog szabályai, az előbbiek létesítésére pedig a beruházásra (felújításra) vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók. 51. §. Több érdekelt esetén a magán-vízilétesítmények építésével, fenntartásával és üzemelésével kapcsolatos költségek megosztása tárgyában egyezség létrehozását kell megkísérelni. Ha ez eredményre vezetett, a vízügyi hatóság az általa jó-