Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 66. szám

66. szám. TANÁCSOK KÖZLÖNYE 855 váhagyott egyezséget határozatába foglalja; az egyezséget tartalmazó jogerős határozatot bármelyik fél kérelmére a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el. Ha egyezség nem jött létre, a költségek viselése kérdésében a bíróság határoz. (A Vt. 21—23. §-ához) 52. §. (1) A vízügyi szervek a meder megközelítése és a mederrel kapcsolatos szakfeladataik (mérések, vizsgálatok, szemlék, mederkarbantartási munkák stb.) esetenkénti ellátása céljából a) a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog mindkét partján legfeljebb 10—10 m, b) az a) pontban fel nem sorolt folyók és a vízügyi szervek kezelésébe tartozó vízfolyások mindkét partján legfeljebb 6—6 m, c) a tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve vagy a vízgazdálkodási társulat kezelésébe tartozó vízfolyások mindkét partján legfeljebb 2—2 m szélességű parti sávot használhatnak. (2) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottnál szélesebb, de legfeljebb 10 m-ig terjedő parti sávot is kijelölhet, ha azt a vízügyi műszaki szempontok szükségessé teszik. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt, illetőleg a (2) bekezdés alapján megállapított parti sávban általában rét- és legelőgazdálkodás folytatható. Ha a parti sávnak az (1) bekezdés szerinti használatát nem akadályozza és a meder épségét nem veszélyezteti, az illetékes tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szerve a vízügyi igazgatósággal egyetértésben a parti sáv meghatározott részén a szántóművelés folytatását is engedélyezheti. (4) A parti sávnak az (1) bekezdésben említett használata folytán a szántóművelésben beálló károsodásáért a tulajdonos (kezelő, használó) legfeljebb olyan mérvű kártalanítást igényelhet, amit a rét- vagy legelőgazdálkodás folytatása esetén igényelhetne. (5) A parti sávban fát ültetni nem szabad, az ott levő fákat, bokrokat, valamint a parti sávnak flz (1) bekezdés szerinti használatát akadályozó és a meder épségét veszélyeztető növényzetet a tulajdonos (kezelő, használó) a vízügyi szerv felhívására eltávolítani köteles. E rendelkezés alapján kitermelt erdő helyett új erdő telepítésére alkalmas földterületnek — a mezőgazdasági földek védelméről szóló jogszabályok rendelkezései szerint történő — biztosításáról a földművelésügyi miniszter lehetőség szerint gondoskodik, feltéve, J°gy a kitermelt terület mezőgazdasági művelésbe 53. §. A Vt. 21. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 23. §-ának (1) bekezdésében a vízügyi szervek részére biztosított jog az ingatlan megközelítésére, illetőleg a belépés engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok megtartása alól nem mentesít. (A Vt. 24. §-ához) 54. §. (1) A vízjárásos (mélyfekvésű és gyakran víz alá kerülő) területeket az illetékes vízügyi hatóság közli az épület, vagy építmény létesítésének^ illetőleg a vezeték építésének engedélyezésére illetékes hatósággal. (2) A területileg illetékes építési hatósággal a Vt. 24. §-ának (3) bekezdésében foglalt telekalakítási, illetőleg építési tilalom elrendelése céljából közölni kell az éves és távlati tervekben szereplő, területigényes vízügyi beruházások tervezett elhelyezését. 55. §. (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) tűrni tartozik a vízrajzi észleléshez, a hajóút kitűzéséhez, valamint az egyéb vízügyi feladatok ellátásához szükséges jeleknek és létesítményeknek (tartóoszlopok, jelzőkövek, szerelvények stb.) az ingatlanán történő elhelyezését és azok karbantartását. (2) Ha az (1) bekezdésben említett jelek és létesítmények elhelyezése és karbantartása az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozza, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) térítést nem igényelhet, egyébként az akadályoztatás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. (3) Ha az (1) bekezdésben említett jelek és létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik vagy lényegesen akadályozzák; az ingatlan tulajdonosa az ingatlan kisajátítását igényelheti. (A Vt. 26. §-ához) 56. §. A Vt. 26. §-ának (1)—(2) bekezdésében említett távolság a töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított 10—10 m. (A Vt. 27. §-ához) 57. §. (1) A vízjogi létesítési engedélyt a vízimunka elvégzéséhez, valamint a vízilétesítmény megépítéséhez az építtető (beruházó), ugyanezt az enge-