Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)
1964 / 66. szám
848 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 66. szám. (3) A keretterv elkészítéséről, valamint a népgazdaság igényeinek megfelelő folyamatos továbbfejlesztéséről, a műszaki haladás és a tudományos kutatás eredményeinek figyelembevételével az Országos Vízügyi Főigazgatóság gondoskodik. (4) A kerettervet —az Országos Vízgazdálkodási Bizottságban (94. §) történt megtárgyalása után — a Minisztertanács hagyja jóvá. 2- §• (1) A vízgazdálkodás egészének, továbbá az egyes ágazatainak egymással, valamint a kapcsolódó népgazdasági ágakkal összhangban és arányosan történő fejlesztését, úgyszintén a termelőerőknek a vízgazdálkodási adottságokkal és lehetőségekkel összhangban történő területi elhelyezését a népgazdasági tervezés során biztosítani kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a tervező hatóságok a mindenkor érvényes tervezési utasításoknak megfelelően kötelesek a felügyeletük alá tartozó és a vízgazdálkodás által érintett szervekre vonatkozóan, a termelési tervükhöz kapcsolódó összesített éves és távlati vízgazdálkodási tervjavaslatot készíteni. (3) A tervjavaslat készítése során a vízgazdálkodást érintő létesítményeknek a vízgazdálkodás fejlesztésével összehangolt megvalósítása érdekében figyelembe kell venni az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleményét. 3. §. Az egyes népgazdasági ágak vízgazdálkodást érintő tervelőirányzatait az Országos Vízügyi Főigazgatóság által a tervező hatóságokkal — hajózási érdekeket érintő fejlesztési előirányzatok tekintetében a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, energiagazdálkodási szempontból a Nehézipari Minisztérium, a földtani szempontok tekintetében pedig a Központi Földtani Hivatal bevonásával — egyeztetett és a saját javaslataival kiegészített vízgazdálkodási tervjavaslata alapulvételével kell a népgazdasági tervbe egységes szerkezetben beépíteni. (A Vt. 5. §-ához) 4- §• (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a szomszédos területek helyzetét a vizek természetes lefolyásának (áramlásának) önkényes megváltoztatása által nem súlyosbíthatja és a természetes lefolyás megváltoztatását kizárólag a saját területének a hátrányok alóli mentesítése céljából nem igényelheti, ha az másnak aránytalan hárányt okozna. (2) Aki a vizek természetes lefolyását (áramlását) önkényesen megváltoztatja, és ezzel mást hátrányosabb helyzetbe hoz, vagy másnak kárt okoz, a természetes lefolyás (áramlás) megfelelő biztosítására vagy az eredeti állapot visszaállítására, és a károk megtérítésére köteles. (3) Ha a víz által sodort anyagnak (iszap, hordalék stb.) az ingatlanon történt lerakódása folytán a víz természetes lefolyása megváltozik és ezáltal mások kárt szenvedhetnek, az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) — amennyiben a lerakódott anyagot felhívás ellenére az abban meghatározott határidőn belül nem távolítja el — tűrni köteles a szükséges munkák elvégzését. A lerakódott anyag eltávolításáért kártalanítás nem jár, az ennek során okozott károkat (pl. zöldkár) azonban meg kell téríteni. 5. §. A vizek zavartalan lefolyásának biztosítása, a meder feltöltődésének, a hordalék lerakodásának és a zátonyképződésnek, valamint a part és a vizilétesítmények megrongálódásának megakadályozása, továbbá a viziközlekedés biztonsága érdekében a vizek medrébe bármilyen anyagot — akár közvetlenül, akár közvetve — csak a vízügyi hatóság engedélyével és előírásainak megtartásával szabad juttatni. (1) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, vasút, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény stb.) építtetője a természetes lefolyás biztosításáról — az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően — gondoskodni köteles. (2) Ha valamely műnek (létesítménynek) a víz lefolyását biztosító szerkezetei vagy nyílásai a természetes lefolyás irányát vagy mennyiségi viszonyait megváltoztató vizimunka következtében váltak elégtelenné, azok átépítési költségeit — az illetékes vízügyi szerv előírása szerint — a vizimunka építtetője viseli. (3) Ha út, vasút, csatorna vagy egyéb nyomvonalas létesítmény építése folytán a természetes lefolyásukban akadályozott vizek összegyűjtve kerülnek át a létesítmény másik oldalára, azoknak — az illetékes vízügyi szerv előírása szerinti — továbbvezetéséről és a legközelebbi befogadóba való bevezetéséről az építtető köteles gondoskodni. 7. §• Távközlésre, villamosenergia átvitelére vagy anyagszállításra (pl. gáz, olaj, stb.) szolgáló távvezetéket folyó, vízfolyás, közcélú csatorna vagy természetes tó partján, töltése mentén, vagy azok felett átvezetni (áthelyezni), a mederben lefektetni, áthelyezni vagy onnan eltávolítani csak