Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11 kezéseit az alábbi (2)—(7) bekezdésben foglalt el­térésekkel kell alkalmazni. (2) A minőséghibás árut a kereskedelmi szerv (kereskedő) a (6) és (7) bekezdés szerint azon­nal köteles kicserélni, vagy visszavenni; minőség­vizsgáló intézet szakvéleményének kikérésére csak ezt követően a kereskedelmi szerv (keres­kedő) saját- tájékoztatása céljából kerülhet sor. Ha az árucikk fogyasztása vagy használata a vá­sárló panasza szerint az egészségre káros volt, az utólagos minőségvizsgálat kötelező. Ilyen esetek­ben — a szakvélemény alapján — haladéktala­nul dönteni kell a még raktáron levő készlet to­vábbi forgalombahozatala, vagy annak megszün­tetése kérdésében. (3) A vásárlónak lehetőség szerint abba a bolt­ba kell visszavinnie a minőséghibás árut, amely­ben vásárolta. Az állami és szövetkezeti bolt azonban nem kérheti a profiljába tartozó árucik­kek tekintetében a vásárlás tényének fizetési jegyzékkel (blokkal) vagy más módon való iga­zolását. (4) Minőségi hiba esetén — ideértve a zárt cso­magolású élelmiszerek és háztartási vegyiáruk minőségi hibáját is — a vásárló a minőségi ki­fogást az áru szavatossági idején belül jogosult bejelenteni. Ha a szavatossági időt vagy annak lejártát az árun nem, vagy a vásárló számára nem érthető módon (pl. rejtjelesen) tüntették fel, a minőségi kifogást az árura megállapított szavatos­sági időtől, vagy annak lejártától függetlenül kell elbírálni. (5) Közvetlenül fogyasztásra kerülő, illetve gyorsan romló élelmiszerek (hentesáru, sajt stb.) nyílt hibájára vonatkozó minőségi kifogás csak addig fogadható el, amíg a vásárló az árut a bolt­ból ki nem vitte. (6) A minőséghibás árut a vásárló választása szerint: a) ki kell cserélni, vagy b) vissza kell venni és a vételárat vissza kell téríteni. (7) Minőséghibás kozmetikai cikkeket csak egyenértékű azonos, kifogástalan minőségű cikkre szabad cserélni. 11. §• (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 5/1960. (VI. 29.) Bk M számú, ille­tőleg az azt módosító 2 1963. (V. 21.) Bk M számú rendelet hatályát veszti. (2) E rendeletnek a vásárlók jogaira vonatkozó rendelkezéseire a vásárló figyelmét a boltban jól látható helyen fel kell hívni. Sebes Sándor s, k., a belkereskedelmi miniszter első helyettese Az élelmezésügyi miniszter 102 1964. (Élip É 2.) Éim M számú utasítása a többéves termelési és áruértékesítési szerződéses rendszer kiterjesztéséről a háztáji állattartásból származó egyes termékekre Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekkel kötött többéves termelési szerződések kedvező tapasztalatai alapján a 10.233/1963. GB sz. határozat sze­rint a többéves termelési és értékesítési szerződések rendszerét ki kell terjeszteni a háztáji állattartásból származó egyes termékekre. A határozat végrehajtása érdekében — a SZGVOSZ elnökével egyetértésben — az alábbiakat rendelem: 1. A termelőszövetkezeti tagok és egyéni termelők háztáji gazdaságuk állattartásából származó borjúszapo­rulatra, süldőre, valamint baromfira — elsősorban li­bára — és tojásra köthetnek az 1964—1966. évekre szóló többéves szerződést. 2. A háztáji tehén tartásból származó borjúszaporulat nevelésére, illetőleg hizlalására az állatforgalmi válla­latok az 1. sz. melléjeiét feltételei szerint tehén tartó* ter­melőszövetkezeti tagokkai és egyéni állattartókkal köt­hetnek többéves szerződést. A többéves szerződésben a felek a termelő háztáji gazdaságában tenyésztésben tar­tott tehén három egymást követő leelléséből származó szaporulatának átadására, illetőleg átvételére vállalnak kötelezettséget. 3. Három évre szóló kocatartási és süldőnevelési szer­ződést az állatforgalmi vállalatok a 2. sz. melléklet sze­rint kocát tartó termelőszövetkezeti tagokkal és egyéni állattartókkal köthetnek. A három évre szóló szerződés­ben a felek a háztáji gazdaságban' levő továbbszaporí­tásra alkalmas koca szaporulatából évenként legalább 3 db süldő átadására, illetőleg átvételére vállalnak kö­telezettséget. 4. Három évre szóló baromfinevelési és hizlalási, va­lamint tojásértékesítési szerződést a földművesszövetke­zetek a 3. és 4. sz. mellékletben foglalt minta szerint a termelőszövetkezeti tagokkal és egyéni baromfitartókkal köthetnek. A három évre szóló szerződésben a felek a háztáji gazdaságból származó baromfinak és tojásnak három egymást követő évben — évenként meghatározott mennyiségben való — átadására, illetőleg átvételére vál­lalnak kötelezettséget. 5. A süldőre, valamint baromfira és tojásra vonatkozó többéves szerződés a felek árukapcsolatának valamennyi feltételét tartalmazza. A háztáji tehéntartásból származó borjúszaporulat felnevelésére (hizlalására) és értékesíté­sére kötött szerződés olyan többéves szerződés, amely­nek alapján az egyes években esedékes kötelezettsé­gekre — a többéves szerződésben meghatározott idő­pontig — évenként külön növendékmarha nevelési, vagy hizlalási szerződési kell kötni. 6. Az állatforgalmi vállalatok és a földművesszövet­kezetek kötelesek a többéves szerződések kötését hala­déktalanul megkezdeni. Ezzel egyidejűleg széles körben tudatosítani kell a többéves szerződésekben biztosított előnyöket. (Borj5szaporulatra és süldőre a jelenleg ér­vényes szerződéses árak, előlegek és takarmányjuttatá­sok garantálása, emelkedés esetén az emelt szolgáltatá­* sok nyújtása, tojásnál a szerződésben foglalt védőár biztosítása, naposbaromfi juttatása, tojás, liba és pulyka szerződéseknél takarmánykiutalás, az összes többéves szerződéseknél a kötelezettséget meghaladó mennyiségek átvételének biztosítása stb.) 7. Az állatforgalmi vállalatok és a földművesszövet­kezetek a többéves szerződéskötések számszerű alaku­lásáról — évenkénti bontásban — kötelesek mindazokat a szerveket tájékoztatni, amelyek részére az éves szer­ződéskötések alakulásáról jelentést tesznek. A jelentéseket ugyanazon időpontban és ugyanolyan részletezésben kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom