Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 42. szám

530 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 42. szám. sok előirányzatának az Iroda rendelkezési jogával történő megnyitásáról. — A végrehajtó bizottság által saját hatáskörben fenntartott esetek kivételével engedélyezi a beruházás üzembehelyezését. — Vezeti a beruházót irányító hatóság számára előírt nyilvántartásokat (keretnyilvántartás, stb.) — A beruházási terv teljesítése érdekében — felhívás, vagy saját kezdeményezés alapján — egyes beruházásoknál, illetve beruházóknál helyszíni vizsgálatot tart. — Értékhatár feletti, vagy jelentősebb beruházások átadás-átvételi eljárásán résztvesz. — Vezeti és összefogja a megyei Tervbíráló Bizottság munkáját. — A szakigazgatási szervekkel együttműködve kidolgozza az éves és távlati községfejlesztési tervek népgazdasági tervekkel való kapcsolatára vonatkozó javaslatot és azt a végrehajtó bizottság elé terjeszti. — Közös fedezeti forrás formájában megvalósítható létesítmények körére javaslatot dolgoz ki a végrehajtó bizottság számára. — Közreműködik a községfejlesztési alap kiegészítésére adott állami támogatás felosztására vonatkozó javaslat kidolgozásában. — Résztvesz a közságfejlesztési tervjavaslatokat felülvizsgáló bizottság munkájában. — Figyelemmel kíséri, hogy a közös fedezeti forrás formájában megvalósuló létesítményekhez a helyi erőforrásból tervezett hozzájárulást az alsóbbfokú tanácsok megtervezzék, megfelelő időpontban átutalják, az illetékes pénzintézethez. — Műszaki vonatkozásban irányítja és ellenőrzi a járási (járási jogú városi) tanácsoknál szervezett községfejlesztési csoportok (előadók) munkáját." 4. Az Utasítás II/3. pontja csak a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsága tervosztályára vonatkozik, a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága tervosztályára vonatkozóan az Utasítás II. fejezete kiegészül az alábbi ponttal: „4. A Beruházási Iroda felügyelete és irányítása. — Ellátja a Beruházási Iroda munkájának szakmai irányítását. — Gondoskodik arról, hogy az Iroda az érintett tanácsi szervek részéről a bonyolítási megbízást kellő időben megkapja. — ,Az Iroda működése során biztosítja a népgazdasági célkitűzések végrehajtását és a tanács egységes beruházási politikájának érvényre juttatását. — A végrehajtó bizottság előzetes egyetértése alapján kinevezi az Iroda főmérnökét és főkönyvelőjét, előterjesztést tesz a végrehajtó bizottságnak az Iroda vezetőjének személyére. — Véleményt nyilvánít az Iroda éves költségelőirányzatával kapcsolatosan. — Az Iroda működése során biztosítja a népgazdasági célkitűzések végrehajtását és a tanács egységes beruházási politikájának érvényre juttatását. — A vezetőt beszámoltatja az Iroda munkájáról. E beszámoló, valamint saját tapasztalatai alapján szükség szerint, de évente legalább egyszer, jelentést tesz a végrehajtó bizottságnak az Iroda működéséről. — Az Iroda működésének irányításában, a termelőszövetkezeti beruházások vonatkozásában együttműködik a mezőgazdasági osztállyal." 5. Ez az utasítás 1964. július 1-én lépett hatályba. Dr. Sághy Vilmos s. k., az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Vegyes rendelkezések ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog A Ptk. hatálybalépése előtt az ingatlankezelő szerv hozzájárulása nélkül emelt építményt a bérlő leboníiiatja és elviheti. Sűrűn előfordult, hogy állami tulajdonban levő házak bérlői az udvarban saját céljaikra különféle építményeket (ól, kamid, istálló stb.) emeltek, az építkezéshez azonban sem az építésügyi hatóság engedélyét, sem pedig az ingatlankezelő szerv hozzájárulását nem szerezték be. Később gyakran keletkezett vita az ingatlankezelő szarv és a bérlő között abban a kérdésben, hogy az építmény kinek a tulajdonát képezi, a bérlő elviheti-e az építményt, illetőleg az ingatlankezelő szerv köteles-e a gazdagodást megtéríteni. Egyes bíróságok — a Ptk. 138. §-ára hivatkozással — arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az építmény tulajdonjogát az ingatlankezelő szerv szerezte meg, köceles azonban gazdagodását a bérlőneK megfizetni. Az ilyen ítéleteket az ingatlankezelő szervek főleg azért tartották sérelmesnek, mert a régebbi időben, engedélyük nélkül emelt, hasonló építmények számukra nem képviselnek értéket, mert a városrendezés során ezeket úgyis le kell bontani. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban az alábbiakra mutatott rá: Az 1960. évi 11. tvr. szerint a Ptk-nak a ráépítésre vonatkozó rendelkezéseit csak akkor ehet alkalmazni, ha az építkezés a Ptk. hatálybalépése után történt. Ezt a megoldást az tette szükségessé, hogy a Ptk. szóbanforgó rendelkezései súlyosabb szankciót állapítottak meg a rosszhiszemű építkezővel szemben, mint korábbi jogunk és méltánytalan lenne, ha a Ptk. hatálybalépése előtti építkezés miatt az építtetőt súlyosabb következmények sújtanák, mint amilyenekkel az építkezés időpontjában számolnia kellett. A Ptk-nak a ráépítésre vonatkozó rendelkezései és korábbi jogunk között az egyik legfontosabb eltérés az, hogy a Ptk. szabályai a lebontáshoz való igényt nem tartalmazzák. Ezzel szemben a Mtj. 547. §-ának (2) bekezdése — és az annak alapján kialakult korábbi bírói gyakorlat — a rosszhiszemű ráépítő helyzetét azzal enyhítette, hogy biztosította számára az elvitel jogát (jus tollendi). Ha tehát az idegen telekre való építés a Ptk. hatálybalépése előtt történt, az ügy elbírálásánál a Ptk. hatálybalépése előtti jog szabályait kell alkalmazni, amelyek szerint az építtetőt az elvitel joga megilleti. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha az épületet állandó jellegű építménynek Kellene tekinteni. (A Legfelsőbb Bíróság P. törv. III/B. 20.257/1964/2. számú határozata alapján.) Ha a tulajdonos a bérbeadott házingatlana kertjében építkezni kíván — az egyéb törvényes feltételek megléte esetén —, helye lehet a szerződés módosításának a Ptk. 241. §-a alapján. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy megfelelő lakással nem rendelkező dolgozók az államtól vagy magánszemélytől lakott kertes házat vásárolnak azzal a szándékkal, hogy a kert területének felhasználásával — többnyire toldaléképület formájában — lakást építenek maguknak. A bírói gyakorlat nem egységes annak megítélésében, hogy ilyen esetben helye lehet-e a szerződés módosításának. Több bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Ptk. 241. §-ának alkalmazására nem kerülhet sor, mert a lakásbérleti jogviszony felmondásának feltételei rend-