Tanácsok közlönye, 1964 (12. évfolyam, 1-70. szám)

1964 / 36. szám

394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám nál azt a munkabért kell alapul venni, amely után a nyugdíjjárulékot lerótták." 5. §. A Vr. 267. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az (1) bekezdésben említett III. számú mellékletben felsorolt iskolák tanulóin (hallgatóin) kívül a felsőfokú technikumok és a szakközépiskolák tanulói is jogosultak a tanulmányaik keretébe tartozó gyakorlati képzés közben bekövetkezett baleset (foglalkozási betegség) esetén nyugellátásra." { s 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Veres József s. k., munkaügyi miniszter A művelődésügyi miniszter 3 1964. (VI. 28.) MM számú rendelete a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról szóló 3 1963. (V. 19.) MM számú rendelet* módosításáról A 35/1962. (IX. 16.) Korm. számú rendelet 2. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiakat rendelem: A 3/1963. (V. 19.) M M számú rendelet 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felvételi vizsgán az előírt tárgyakból nem kell vizsgáznia: a) az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny, a Kürschák József matematikai verseny, valamint az Eötvös Loránd fizikai verseny első tíz helyezettjének; b) a Televízió műsorába felvett „Ki miben tudós" elnevezésű szellemi vetélkedő első és második helyezést elért résztvevőinek, c) azoknak a jelentkezőknek, akik felsőfokú végzettség alapján kérik felvételüket és a korábbi felsőfokú tanulmányaik során a felvételi vizsga valamelyik tárgyából államvizsgát, záróvizsgát vagy szigorlatot tettek. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt helyezés csak abban az esetben mentesít a felvételi vizsga alól, ha a jelentkező olyan felsőoktatási intézménybe (karra, illetőleg szakra) kéri felvételét, amelynek felvételi vizsgatárgyai között az a tárgy is szerepel, melyben a helyezést elérte. * A rendeletet lásd a Tanácsok Közlönye 1963. évi 32 számában. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában megállapított mentesítés nem terjed ki: a) azokra, akik középiskolai tanulmányaikat 3 évnél -régebben fejezték be; b) a művelődésügyi miniszter által meghatározott szakokon a rajz, az ének-zene és a testnevelés vizsgatárgyakból teendő vizsgára, ha a jelentkező a tanulmányi versenyen más tárgyból ért el helyezést. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában megállapított mentesítés nem terjed ki: a) azokra, akik a középiskolai tanulmányaikat 3 évnél régebben fejezték be, vagy a mentesítés alapjául szolgáló helyezést 3 évnél régebben érték el; b) a művelődésügyi miniszter által meghatározott szakokon a rajz, az ének-zene és a testnevelés vizsgatárgyakból teendő vizsgára.'" 2. §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Ilku Pál s. k., művelődésügyi miniszter Vegyes rendelkezések ÁLLÁSFOGLALÁSOK Polgári jog Az Ingatlanközvetítési díj a szerződéskötéssel kapcsolatos olyan költség, amely a vevőt terheli. Az ingatlanközvetítő vállalat nem kö etelhet közvetítési díjat attól az eladótól, aki közvetítési negbízást nem adott. Eladó és a földművesszövetkezet vevő között ingatlanra vonatkozó adás-vételi szerződés jött létre. A szerződés szerint „az 1%-os ingatlanközvetítési díjat az eladó vállalta magára." Ezt az eladó az ingatlanközvetítő vállalatnak meg is fizette. Két év múlva kiderült, hogy az ingatlanközvetítő vállalat tévesen értelmezte a 2/1960. (III. 1.) ÉM.—ÁH. sz. rendelet 2. §-át, ugyanis az ingatlanközvetítési díj ilyen esetben nem 1%, hanem 3%, ezért pert indított az eladó ellen a különbözet megfizetése iránt. Minthogy országszerte több hasonló per indult és a bíróságok gyakorlata elté:ő volt, a per II. fokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke — legfőbb ügyészi indítványra — a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonta, mely a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása rámutat arra, hogy a Ptk. 369. §-ában foglalt rendelkezés szerint a szerződéskötési költségek általában a vevőt terhelik, ezért az IKV ingatlanközvetítési díj iránti igényét csak a vevővel szemben érvényesítheti. Adott esetben az